Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Napfény, naptej – Mi okozhat allergiát a strandon?

Érdekességek2017. augusztus 01.

A nyaralás alatt és után megjelenő különböző kiütések, foltok komolyabb problémát is jelezhetnek. Allergiát okozhatnak a napsugarak, de a napvédő krém is. A hétköznapi nyelven napallergiának nevezett megbetegedés alapvetően kétféle betegségcsoportot jelent: a fényérzékenység és a fotoallergiát. 

Fényérzékenység

Számos ember bőrén napfény hatására különböző kiütések, foltok, csalánkiütések jelenhetnek meg. Ezt a jelenséget nevezzük fényérzékenységnek, melynek pontos mechanizmusa egyelőre nem ismert. A betegek többnyire nem feltételezik, hogy bőrtüneteikért a napfény a felelős. Ennek oka, hogy a kiütések megjelenését nem kizárólag az erős, nyári napsugárzás okozhatja, hanem már a téli, kora tavaszi napsütés, illetve a különösen érzékeny egyének esetében pedig a zárt térben használt világítótestek hatására is jelentkezhetnek – figyelmeztet dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont szakorvosa. Bizonyos autoimmun betegségek is fényérzékenységet okozhatnak, különösen a lupus erythematosus.

A fényérzékenység kezelése többféle módon történhet. Sokat segít, ha tudjuk, melyek azok a körülmények, melyektől óvakodnunk kell, ha a bőrünk érzékeny a napfényre.

A nyári vakációnkat megkeserítheti, ha a nagy melegben megfeledkezünk róla, hogy a napfénytől a vízparti árnyék nem véd meg, hiszen még ott is annyi sugárzás éri a bőrünket, amely elegendő a bőrreakciók kiváltásához.


Fotoallergia

A fotoallergiás reakció tavasszal és nyáron egyaránt problémát okozhat. A fotoallergia szerzett immunológiai válaszkészség, csak azokban jön létre, akik előzetesen szenzibilizálódtak – érzékennyé váltak – a fényérzékenységet okozó hatóanyaggal szemben. Ebben az esetben az immunrendszer túlfokozott válaszkészsége van a háttérben, azaz itt allergiáról beszélünk – magyarázza a doktornő.

A túlérzékenységi reakciót okozó anyag a bőrben lévő valamely fehérjéhez kötődik, majd UV-fény hatására a szerkezete megváltozik, allergén komplex jön létre, ami allergiás immunválaszt vált ki a bőrben.

A fotoallergiát kiválthatják belsőleg alkalmazott gyógyszerek, kémiai- és illatanyagok, vagy a bőrünkkel érintkező növények is.

A tünetek nemcsak a fénnyel való érintkezés helyén jelennek meg, hanem a test egyéb pontjain is: a napégéshez hasonló bőrelváltozás, égő érzés a szemben, bőrpír, hólyagok, csalánkiütés, ekcémaszerű bőrelváltozás viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással jelentkezhetnek.

A panaszok kezeléséhez antihisztamin és helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő – szteroid-tartalmú – krémek használhatók. A megelőzéshez védőruházat viselése javasolt, ugyanis a magas faktorszámú napvédő krém nem minden esetben jelent elegendő védelmet.

Napozószerek

Nem szabad figyelmen kívül az a tényt sem, hogy a kozmetikai készítmények is allergiát válthatnak ki, vagy a napfény és a kozmetikai készítmény együttes hatására fotoallergia alakulhat ki. Az allergiáért elsősorban a készítményekben lévő illatanyagok és konzerválószerek a felelősek. Az érzékeny, allergiára hajlamos emberek ezért különös odafigyeléssel válasszák ki kozmetikumaikat!


A készítmények kiválasztásakor alapvető követelmény, hogy ne károsítsák a bőrt, ne legyenek toxikusak, fényérzékenyítők és a verejtékkel se lépjenek reakcióba. Sajnos ezeknek a kívánalmaknak ma még nem minden készítmény felel meg.

Az okok felderítése összetett feladat, tehát amennyiben a termék elhagyásával és egy más márka választásával sem oldódnak meg problémáink, úgy feltétlenül kérjük bőrgyógyász szakorvos segítségét. Ne feledjük el, amennyiben új terméket használunk, legyünk elővigyázatosak, s mindig egy kis bőrfelületen teszteljük, mielőtt egész testünkön alkalmaznánk!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Csonttörés után…

2026. február 26.

A végtagtörések rehabilitációja nem elhanyagolandó, számos esetben visszamaradhat valamilyen fokú mozgáskorlátozottság, amelyet minél előbb kezelés alá kell vetni.

Ezeket érdemes szem előtt tartani


Az esetek súlyosságát meghatározza a törés, sérülés típusa és a korosztály.
Balesetek által bekövetkezett csonttörés alatt megsérülnek a lágy részek, inak, szalagok, izomcsoportok, erek és idegek.
A csonttörés alkalmával a csontot környező lágy részekben megszakad a keringés. Az összeillesztés után ismét megindul.
Az összeforradás után a keringést fel kell gyorsítani, ennek releváns kelléke a mozgás/mozgatás, vagyis szükségszerű a sérült testrész terhelése.
A terhelés csakis fokozatos lehet, amit fájdalom kísér. A beteget szükséges rávezetnünk arra, hogy miként terhelheti és kezelheti a fájós testrészt biztonságosan. Mi gyógymasszőrök, a beteggel együttműködve indítjuk el a rehabilitációt, az első pár alkalommal kezdetben bottal, mankóval képesek csak járni a betegek, miután csökkentettük az izmokban, csontokban lévő gyengeséget, később el is hagyhatók a segédeszközök.


A további leépülés megakadályozása

A forradás által bekövetkezett izom-, szalagtömörödés, megrövidülés akadályozottá teheti a végtag teljes körű felépülését, használatát. Ilyenkor a sérült nehezebben képes mozgatni a végtagját. Előfordul, hogy a kimerültségből és fáradtságból fakadóan idegi fájdalom keletkezik.




A mozgáskorlátozottság megakadályozza a beteg egészséges felépülését, mivel a test teljes egészére kihat.




Ha valaki felkartörést szenved, annak utósérülése a vállak, háti és nyaki szakasz izomrendszerének a kötöttsége, csomósodása, és idegfájdalma. Mindez hosszú távon komoly problémákhoz vezethet, ilyen a gerincferdülés, a befagyott váll és időszakonkénti elviselhetetlen fájdalom. A beteg könnyen beleesik abba a hibába, hogy kíméli a sérült végtagot, fél használni a mindennapok tevékenységénél, emiatt antalgiás (kímélő) testtartást vesz fel.

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.