Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Napi 8 mg és okosabb lesz a baba tőle

Érdekességek2022. június 13.

Fotó: 123rf.com

Fejlesztő játékok, kifestők, dalocskák és megannyi más módszer segít, hogy a gyermekeket már kicsi kortól „tréningezzük” az első nagy szellemi megpróbáltatásra, az általános iskola első osztályára. A jó iskolai teljesítmény megalapozásához azonban nem csak a szellemi, de a valós, fizikai táplálékra is ugyanúgy oda kell figyelni.

Kisgyermekkori vashiány miatt nem fejlődik az agy

A vas az emberi szervezet számára minden életkorban nélkülözhetetlen ásványi anyag. Amellett, hogy a pajzsmirigyműködéshez is felhasználja a szervezet, a vérképzés, az idegrendszer és az agy fejlődésében és működésében is nagy szerepet játszik.

Kisgyermekkorban a vashiányos táplálkozás éppen ezért az agy és az idegrendszer fejlődését is befolyásolja, ezért a gyerekeknél a súlyos vérszegénység mellett a későbbiekben akár tanulási nehézségek, sőt viselkedési zavar is felléphet. Az alacsony vasbevitel jelei nem jelentkeznek rögtön, a hiánynak főleg hosszú távú következményei vannak. Sajnos, az utólagos vaspótlás a hosszan tartó, lappangó vashiány által okozott károkat már nem tudja helyreállítani, ezért fontos a kisdedkori vashiány megelőzése, mégpedig vasban dús táplálkozással.

Azok a gyerekek, akik az első három életévükben nem kapják meg a szükséges napi 8 mg vasat, később problémákba ütközhetnek a tanulás terén.

Milyen ételeket kellene adni az 1 és 3 éves kor közötti gyerekeknek, hogy megkapja a megfelelő mennyiségű vasat?

Semmiképpen nem felnőtt menüben kell gondolkodni, hiszen ebben a korban nem lehet a gyermek étrendje ugyanaz, ami szüleié. Tanácsos olyan, számukra gyártott élelmiszerekkel egészíteni ki a menüt, amelyek életkoruknak megfelelően optimális arányban tartalmazzák a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat, így a nélkülözhetetlen vasat is. A tehéntejben nagyon kevés a vas, ráadásul a túl korai tehéntejadás fokozza az allergia és a cukorbetegség kialakulását, ezért a szakemberek azt javasolják, hogy a kicsi 2-3 éves kora előtt ne fogyasszon rendszeresen tehéntejet.

Azt is érdemes megnézni, hogy a zöldségek, gyümölcsök, állati eredetű élelmiszerek mennyi vasat tartalmaznak. Természetesen, nem kell kicsi táblázatokkal futkározni a boltokban, hogy miben, mennyi vas található, ehelyett elég megjegyezni, melyek azok az élelmiszerek, melyekről köztudott, hogy vasban gazdagak.

Érdemes odafigyelni arra, hogy vannak olyan tényezők, amelyek befolyásolják a vas felszívódását és beépülését a szervezetbe. A vasban gazdag növényi élelmiszerekből (mák, olajos magvak pisztácia, kesudió, brokkoli, aszalt sárgabarack, szárazbab, spenót, sóska) csak 5% vas szívódik fel, míg az állatú eredetű élelmiszerekből 15% (vörös húsok, máj, tojássárgája).


A kicsiknek játék az új ízek, illatok felfedezése

Ahhoz, hogy kisgyermekünk számára megfelelő vastartalmú étrendet biztosítsunk, szüksége van napi 3 főétkezésre és 2 kisétkezésre. Mindez nem csak a megfelelő energia és tápanyag ellátottság miatt fontos, hanem biztosítja a baba rendszeres és egészséges táplálkozását. Mindezen felül fontos a változatosság. Az 1 és 3 év közötti gyerekek már igénylik, hogy különböző színű, állagú, illatú ételeket kapjanak.

Fotó: 123rf.com

A vasban gazdag babamenü összeállításának szabályai


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.