Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Napozzunk egészségesen! 5 orvosi tipp, amelyekre érdemes odafigyelni

Érdekességek2017. augusztus 22.

Javában zajlik a nyár, amikor csak tehetjük, igyekszünk a vízparton sütkérezni és D-vitamint gyűjteni. Ahhoz azonban, hogy mi is és bőrünk is biztonságban élvezze a nap sugarait, nem árt néhány dologra figyelnünk, mivel évről-évre egyre magasabb UV-sugárzásról lehet hallani. Mennyit legyünk a napon, mivel, mikor és hogyan kenjük magunkat, mit együnk napozás előtt – az alábbiakban orvos szakértő ad öt tippet az egészséges napozáshoz.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a klasszikus „kerüljük a tűző napot 11 és 16 óra között” tanácsot, hiszen ebben az időszakban a legnagyobb az UV-sugárzás, így leégni is könnyebb. Még ezen az időszakon kívül sem szabad azonban túlzásba vinni a napozást: fontos, hogy törekedjünk a fokozatosságra, és a bőrünknek megfelelő fényvédelem használatára – mondja Dr. Somogyi Katalin, aki néhány tippel segíti idén nyáron a napsugarak szerelmeseit.

1.    Fényvédelem nélkül sehova

Megfelelő fényvédelemmel kivédhetjük a nap káros sugarait, viszont elengedhetetlen, hogy bőrtípusunkhoz illő faktorszámú naptejet használjunk. A világos bőrűeknek a 30-50, a barnább bőrűeknek a 30 vagy annál alacsonyabb faktorú termék ajánlott. Száraz bőrűeknek napkrém, míg zsírosabb bőrtípusúaknak naptej javasolt. Ne felejtsük el: napozás előtt legalább 20-30 perccel kenjük be magunkat, hogy legyen ideje beszívódni a fényvédőnek. Folyamatosan, 2 óránként kenjük magunkat újra. Anyajegyeinkre különösen figyeljünk, vastagabb rétegben vigyük fel rájuk a krémet, ami ezeken a pontokon akár magasabb faktorszámú is lehet.


2.    Törekedjünk az arany középútra

Sokan szeretnénk gyorsan, akár egy hét alatt csokibarnára sülni, azonban a bőrünk egészsége fontosabb, mint a barnulás. Próbáljuk megtalálni az arany középutat, és fokozatosan szoktassuk magunkat a napfényhez. Lényeges, hogy a bőrtípusunkhoz igazítsuk a napozás időtartamát. A világos bőrűek kezdetben csak néhány percet napfürdőzzenek.

3.    Külön odafigyelést igényel testünk és arcunk bőrének ápolása

Tévhit, hogy arcbőrünknek elég ugyanaz az ápolás, mint testünk többi részének. Arcunk ugyanis jobban ki van téve a környezeti hatásoknak, közvetlenebbül éri a napfény, így hamarabb veszít folyadékot is. Ezért ajánlott magasabb faktorszámú, kifejezetten arca szánt fényvédőt alkalmaznunk annak érdekében, hogy arcbőrünk egészséges és szép maradjon.

4.    Táplálkozással is készüljünk a napozásra

Az egészséges és szép bőrért már a napozás előtt is sokat tehetünk: érdemes sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani. A répa, a brokkoli, a spenót vagy a paradicsom béta-karotin tartalma például segíti a barnulást. A bőr szépségéhez hozzájárul még az E-vitamin, melyet például áfonyával, édesburgonyával vagy nektarinnal vihetünk be a szervezetünkbe. A zöld tea fogyasztása is ajánlott a sütkérezést megelőzően, mivel antioxidáns tartalma segít megelőzni a leégést, és gyorsítja a barnulást. Ilyenkor az étcsoki is megengedett, hiszen semlegesítő hatással bír a bőrünk károsodásáért felelős, napfény hatására felszabaduló szabadgyökökre.

5.    Egészséges szépség: óvjuk bőrünket terápiás módszerekkel is

Modern diagnosztikus eszközökkel kimutatható, hogy milyen a bőrünk nedvesség- és tápanyag-ellátottsága. Érdemes lehet nyaralás közben is elvégezni egy ilyen vizsgálatot. Az eredmények alapján olyan arc- és testkezeléseken vehetünk részt, melyek hozzájárulnak a szövetek egészséges működéséhez, és ragyogóvá teszik a bőrt.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.