Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nappal vagy éjjel fáj jobban a karemelés?

Érdekességek2019. április 27.

Fotó: 123rf.com

A vállfájdalom nem csak a kézilabdázók és úszók teljesítményét vetheti vissza, de negyven év felett sokak életében jelent nehézséget a Rotátor-köpeny sérülése. Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint bármely életkorban lehetséges megszabadulni a fájdalomtól és visszanyerni a mozgás szabadságát.

Nem csak a sportolóknál jelentkezik a fájdalom

A váll egyik legjellemzőbb sérülése az ún. Rotátor (vagyis vállforgató) – köpenyben jelentkezik. Tény, hogy egy bizonyos életkor alatt főként azokat a sportolókat érinti, akik vállszint feletti terhelést igénylő sportágakat űznek, mint például kézi-, vízi- vagy röplabdázók, teniszezők, úszók. Ugyanilyen veszélyeztettek ebből a szempontból, akik hasonló terheléssel járó munkakörben dolgoznak, így a rakodómunkások, az árufeltöltők. Ennek fő oka, hogy nálunk ismétlődnek rendszeresen bizonyos extrém erőhatások, amelyek könnyen károsíthatják a Rotátor-köpenyt, különösen, ha a vállcsúcs alatti tér beszűkült. Ugyanakkor negyven-ötven év felett szinte mindenki a veszélyeztetettek közé tartozik, az ízület instabilitása, a vállizmok lazulása és a támasztó ínszalagok gyengülése miatt.

Este jobban fáj

Sokan azért nem gyanakodnak komoly problémára, mert jellemzően esténként, és/vagy éjszaka fáj a válluk. Ez azonban tipikus lehet a Rotátor-köpeny sérülése után, ahogyan akkor is erre gondolhatunk, ha a fájdalom a kar emelése közben jelentkezik, ha nem tudjuk a fejünk fülé emelni a karunkat, illetve ha gyengébbnek érezzük a karunkat a korábbiaknál.A tünetek erőssége természetesen a sérülés mértékétől és az életkortól is függ.


– 25 éves kor alatt leggyakrabban gyulladás és ödéma jelentkezik, ám az egyszeri nagyobb sérülés ebben az életkorban is gyors és jelentős állapotromlást okozhat.

– 25-40 éves kor között a gyulladás következményeként kialakulhat hegesedés, degeneráció.

Fotó: pixabay.com– 40 éves kor felett az esetleg már károsodott köpeny könnyen el is szakadhat.Bármely életkorban is szembesülünk a problémával, az időben elkezdett kezeléssel nem csak a fájdalomtól szabadulhatunk meg és a teljesítményünket fokozhatjuk, de megúszhatjuk akár a jelentős mozgásbeszűkülést is, újra sportolhatunk, dolgozhatunk.

A cél nem csupán a fájdalom megszüntetése

Megelőzésképpen fontos a tudatos mozgás. Csak akkor ajánlatos a váll izmait erősen megmozgató sportba kezdeni (vagy akár ilyen munkát végezni), ha elég erősek az ott található izmok. Ha ugyanis gyengék a vállízületet tartó izmok, a váll előrelóghat vagy leereszkedhet, jelentősen növelve így a sérülés veszélyét.

– Ha a vállban hirtelen, esetleg egy sérülés következtében lép fel a fájdalom, ajánlott a kart felkötni és bejelentkezni egy szakemberhez. Ilyen esetekben elsődlegesen a fájdalomcsillapításra koncentrálunk, helyi, gyorsan ható szerekkel.

Amennyiben a fizikális vizsgálat és a képalkotás tanúsága alapján kiderül, hogy valóban a Rotátor-köpeny sérüléséről, esetleg szakadásáról van szó, szóba jöhet a műtét, de bizonyos határokon belül el is kerülhető, például lágyrész hialuronsav injekciókkal vagy Guna-terápiás injekciókúrával – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos.

– Az eredmények tartóssá tehetők és a szabad mozgás is visszanyerhető hosszútávon, ha rendszeres gyógytornával erősítjük a váll izmait, regeneráljuk az esetleg elsorvadt izmokat, fokozzuk a szalagok rugalmasságát.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.