Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nassolási tilalom! Feloldjam? Igen - Nem

Érdekességek2022. december 31.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Feloldást adsz magadnak a két ünnep közötti időszakra? Vajon hány kiló fog rád rakódni, ha most nem figyelsz oda? A nassolnivaló pedig csak úgy kelleti magát karácsonyi édességek hívogató formájában. Kutatások és baráti beszámolók, valamint a fogyókúrás szalonok eladási görbéi egyaránt megerősítik a tényt: karácsonykor a népesség egyébként többé-kevésbé túlsúlyos, notórius fogyókúrázó többsége is az igenre nyom. Ilyenkor jöhet minden, ami édes és habos, valamint szabad a bejgli, a stangli a flódni... Szilveszterre megint klikk az igenre - de mi legyen addig?  

A két ünnep között fixen eltelik öt nap. Mindig, minden évben ennyi. A legtöbb női magazin erre a ciklusra minimum 3 kiló garantált fogyást jelentő fogyókúrás programot is kínál, de ilyenkor erre nem vagyunk vevők. Max elvben – elolvassuk, szénné égve a bűntudattól. Ezt az 5 napot legfeljebb hol munkával töltjük, hol a családdal, hol wellnessben, hol darálóban ... Ez az öt nap nagyon kemény csábítás arra, hogy a nassolásra vonatkozó tilalmi parancs feloldva maradjon.

Karácsonyi zabacsata

A két ünnep közötti időszakot sokan csapják hozzá a karácsonyhoz – egymást látogatják, vidéki rokonoknál ünnepelnek, disznótorosokat tartanak, haverokkal, barátokkal dőzsölnek tovább. Ilyenkor a jobbnál jobb ételek gyártásában versengnek a háziasszonyok egymással, s sértődnek halomra, ha nem kóstolja meg mindenki legalább kétszer a nagyszerű akármicsodát. Aki ilyenkor nem ránt magára pár kilót, az jóformán nem is létezik.

Temérdek maradék

A másik zabaforrás a temérdek maradék. A háziasszonyok ilyenkor szokásosan túlvásárolják, túlfőzik a család kapacitását, amit aztán „meg kell enni”.  Tényleg meg kell enni? Nézzük meg jobban a lejárati határidőket! Aki okosan vásárolt, annak a hűtőjében a legtöbb dolog eláll januárig…


Édesség hegyekben – túl nagy csábítás

A szaloncukor, a csokoládé karácsonyfadíszek, a különféle sütik, torták krémek és ajándékba kapott csokik hegyben csúcsosodnak. A csokoládékat még csak-csak elrakja az ember, de a tortaféléket meg kellene enni, hogy el ne romoljanak. A szaloncukor is idény jellegű dolog – arra is nagyon könnyű jöttünkben-tértünkben rákapni, hiszen ott lóg az orrunk előtt a fán. Legegyszerűbb az volna, ha ezekből az idény jellegű édességekből csak minimális mennyiséget vásárolnánk és tartanánk odahaza.

Úgy is mindjárt Szilveszter …

Az igen gombot lelkünk nagy képernyőjén Szilveszterkor is megnyomjuk. Rezgő kocsonyával kezdjük a reggelt, sertéssülttel folytatjuk, majd virslivel és pecsenyékkel zárjuk a napot, ráadásul egész éjjel menő a zabálás. Bezabálunk éjjel, belencsézünk elsején, lehetőleg jó sok zsíros disznóhússal, mondván, hogy a  malac előre túrja a szerencsét, s máris megvan a felmentés. Mivel ezt mindenki évek óta tudja, így nyugodtan lehet nassolni a két ünnep között is. Vagy mégsem?

A választás a Te kezedben van. Megnyomhatod a NEM gombot is! Dönthetsz úgy is, hogy mégsem mész el arra a disznótorra, hogy telefonon köszöntöd idén a zabatántikat, hogy a szaloncukrokat a fán hagyod, hogy csak az ebéd után eszel néhány szem édességet, csokoládét, vagy egy vékony szelet tortát. Az ünnepek közötti időszakban tényleg dőreség fogyókúrázni, de ugyanilyen dőre ötlet csak azért meghízni, mert van étel.

Gondold át újra az egészet, és ahol lehet, mondj nemet a fölösleges zabálásra!
 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.