Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nassolj egészségesen!

Érdekességek2023. október 22.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ahogy hűvösebbre fordul az idő, és több időt töltünk otthonunkban, szívesebben kényeztetjük magunkat nassolnivalókkal. A hideg hónapokban szervezetünk több tápanyagot is raktároz zsírpárnák formájában. Amíg egészségesek vagyunk, és figyelünk a megfelelő mennyiségű testmozgás és pihenés egyensúlyára, illetve a vitaminokban, ásványi anyagokban és rostban gazdag táplálkozásra, addig nem kell rosszabbul éreznünk magunkat a bőrünkben, ha tavaszra nehezebbek is leszünk egy-két kilóval. Ugyanis mi is követjük az évszakok változásait, tavasszal jóval kevesebb erőfeszítésünkbe fog majd kerülni a felesleget leadni, hiszen akkor testünk is a megújulásra, megtisztulásra fordítja majd energiáinkat.  

Ez persze nem azt jelenti, hogy büntetlenül tömhetjük magunkba tv előtt a csokit és a csipszet egész télen, de ne érezzünk lelkiismeret-furdalást, ha valami finomra támad kedvünk egy hosszú téli napon. Inkább vegyük elő a hagyományos őszi-téli édességek, nassolnivalók receptjeit, és hívjuk meg a barátainkat is.
Az alábbi ételek tápanyagban gazdagok és feltölthetik szervezetünket, egy forró tea vagy forralt bor mellett elfogyasztva pedig igazi zsúrhangulatot teremthetünk.

Sült tök mézzel, fahéjjal

A karotinoidokban, C- és B-vitaminokban igen gazdag sütőtököt már lehet kapni - egész télen óvhatja immunrendszerünket, hiszen változatosan elkészíthető. Tálalhatjuk püré formájában köretként, zsemlekockával és magokkal tartalmas krémlevesként, salátákba tehetjük, levét kicentrifugázva ihatjuk gyümölcslevekkel vagy magában, sőt, sütemények alkotórésze lehet, de páratlan ízéért legtöbben mégis magában megsütve szeretik. Ezt a fogást bármikor beiktathatjuk a sült tök értékes beltartalma és alacsony kalóriaértéke miatt. Ha olyan sütőtököt vettél, ami mégsem bizonyult elég édesnek, nyugodtan bolondítsd meg egy kis mézzel, így finomabb és táplálóbb is lesz a desszert. Arra viszont figyelj, hogy inkább sütés után használd a mézet, mert sütés közben tápanyagtartalmának nagy része elveszik! A hatást fokozhatod fahéjjal is, sőt, ha a tök már félig megsült, almaszeletekkel tovább sütve, fahéjjal megszórva igazi afrodiziákumot tálalhatsz.

Nyers tipp: A reggelit még az őszi-téli időszakban is ki lehet váltani egy vitamindús nyers turmixszal, amelynek egyik legértékesebb összetevője lehet a sütőtök. Egy öklömnyi sütőtökdarabot turmixolj össze egy-két almával, körtével, egy citrommal, naranccsal vagy préseld ki a levét gyümölcspréssel, gyümölcscentrifugával. Igazi vitamin- és ásványianyag-bomba, amitől garantáltan jól indul a napod! A nyers gyömbér vagy fahéj remekül passzol ezeknek a gyümölcsöknek az ízéhez és ráadásul ezek melegítő fűszerek, amelyek a nyers, hideg fogás fogyasztása esetén is segítenek megfelelő szinten tartani a testhőmérsékletet.


Sült alma

Legértékesebb gyümölcseink egyike, az alma azonban nemcsak tökkel, anélkül is megállja a helyét a nassolnivalók sorában. A legfinomabb a dióval, mazsolával sült alma.

Ehhez személyenként számolhatunk 2-4 szép almát, ha vegyszerektől, fényezőanyagoktól „viaszosnak” érezzük a héját, feltétlenül hámozzuk meg, egyébként nem szükséges. (Biotermesztésből származó almával kiküszöbölhetjük ezt a problémát, sokszor egyáltalán nem drágább, mint a hagyományosan nevelt!) A magházakat vájjuk ki, sorakoztassuk kicsit kiolajozott vagy alufóliával kibélelt tepsibe, töltsük meg tört dióval és picit beáztatott mazsolával, szórjuk meg fahéjjal, szegfűszeggel vagy mézeskalács-fűszerkeverékkel és csorgassuk meg egy kis mézzel (a fentiek miatt ezt utólag is lehet).

10-20 perc alatt puhára sül a sütőben a rendkívül egészséges édességünk, amely természetesen a gyerekek egyik kedvence is.

Sült gesztenye

A sült gesztenyét sem kell senkinek bemutatni, bár azt kevesen tudják, hogy olyan értékes táplálékunk, hogy a gabonafélék táperejével vetekszik, ezért egyes vidékeinken még kenyeret is sütöttek belőle. Így kiváló táplálékunk lehet a vitaminszegény téli időszakban.

A gesztenye vásárlásakor is elsődleges szempont a frissesség, lévén dióféle, igen hamar penészessé válik, ezért nem jól tűri a hosszas tárolást sem.

Gyorsabban megsül a gesztenye, ha kereszt alakban bevagdosod, és néhány órára vízbe áztatod. Sütés előtt nem árt még egyszer átmosni, majd alacsony hőfokon sütni, míg a keresztek a hőtől kinyílnak és a gesztenyék belseje teljesen meg nem puhul.

Olajos magvak

Az olajos magvak és diófélék szintén az egészség őrei a téli hidegben, ráadásul magas tápértékük révén belülről melegítenek, fűtenek. Ezért inkább a hideg hónapokban indokolt nagyobb mennyiségben fogyasztani diót, mogyoróféléket, mandulát, tökmagot, napraforgómagot. A piacon elérhető egzotikus fajták, termések a mi éghajlatunkon élő ember számára kevésbé értékesek, ráadásul a hosszas tárolás és szállítás miatt gyakran már avas, penészes, ártalmas tartósítószerekkel vagy egyéb anyagokkal (pl. aflatoxin) szennyezett formában kerülnek hozzánk. Ezért ezekből keveset vagy egyáltalán ne fogyasszunk, esetleg válasszunk kifejezetten ökológiai gazdálkodásból származót, és elégedjünk meg a hazánkban is megtermő magvakkal, hiszen ezek biztosítják számunkra az optimális tápanyag-összetételt!

A fentieken kívül fontos ügyelni a diófélék vásárlásánál arra, hogy lehetőleg kerüljük a cukrozatlan, kevert, előre csomagolt, és így valószínűleg tartósítószerrel kezelt árukat, igyekezzünk friss és kimért formában, fajtánként megvásárolni ezeket. Otthon aztán kedvünkre mixelhetjük, teflonserpenyőben sóval átpiríthatjuk, de mindig ügyeljünk arra, hogy hűvös, sötét, száraz és penészmentes helyen tároljuk a magokat.

Nyers tipp: A legjobban viszont akkor járunk, ha 12-24 órára beáztatjuk és úgy fogyasztjuk a magvakat magában (leszárítás után), vagy magtejként elkészítve (összeturmixolva némi vízzel, esetleg mézzel, fahéjjal). Így ugyanis egy enzimekben gazdag táplálékhoz jutunk, ráadásul sokkal könnyebben meg is emésztjük a dióféléket.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.