Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nassolj egészségesen!

Érdekességek2023. október 22.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ahogy hűvösebbre fordul az idő, és több időt töltünk otthonunkban, szívesebben kényeztetjük magunkat nassolnivalókkal. A hideg hónapokban szervezetünk több tápanyagot is raktároz zsírpárnák formájában. Amíg egészségesek vagyunk, és figyelünk a megfelelő mennyiségű testmozgás és pihenés egyensúlyára, illetve a vitaminokban, ásványi anyagokban és rostban gazdag táplálkozásra, addig nem kell rosszabbul éreznünk magunkat a bőrünkben, ha tavaszra nehezebbek is leszünk egy-két kilóval. Ugyanis mi is követjük az évszakok változásait, tavasszal jóval kevesebb erőfeszítésünkbe fog majd kerülni a felesleget leadni, hiszen akkor testünk is a megújulásra, megtisztulásra fordítja majd energiáinkat.  

Ez persze nem azt jelenti, hogy büntetlenül tömhetjük magunkba tv előtt a csokit és a csipszet egész télen, de ne érezzünk lelkiismeret-furdalást, ha valami finomra támad kedvünk egy hosszú téli napon. Inkább vegyük elő a hagyományos őszi-téli édességek, nassolnivalók receptjeit, és hívjuk meg a barátainkat is.
Az alábbi ételek tápanyagban gazdagok és feltölthetik szervezetünket, egy forró tea vagy forralt bor mellett elfogyasztva pedig igazi zsúrhangulatot teremthetünk.

Sült tök mézzel, fahéjjal

A karotinoidokban, C- és B-vitaminokban igen gazdag sütőtököt már lehet kapni - egész télen óvhatja immunrendszerünket, hiszen változatosan elkészíthető. Tálalhatjuk püré formájában köretként, zsemlekockával és magokkal tartalmas krémlevesként, salátákba tehetjük, levét kicentrifugázva ihatjuk gyümölcslevekkel vagy magában, sőt, sütemények alkotórésze lehet, de páratlan ízéért legtöbben mégis magában megsütve szeretik. Ezt a fogást bármikor beiktathatjuk a sült tök értékes beltartalma és alacsony kalóriaértéke miatt. Ha olyan sütőtököt vettél, ami mégsem bizonyult elég édesnek, nyugodtan bolondítsd meg egy kis mézzel, így finomabb és táplálóbb is lesz a desszert. Arra viszont figyelj, hogy inkább sütés után használd a mézet, mert sütés közben tápanyagtartalmának nagy része elveszik! A hatást fokozhatod fahéjjal is, sőt, ha a tök már félig megsült, almaszeletekkel tovább sütve, fahéjjal megszórva igazi afrodiziákumot tálalhatsz.

Nyers tipp: A reggelit még az őszi-téli időszakban is ki lehet váltani egy vitamindús nyers turmixszal, amelynek egyik legértékesebb összetevője lehet a sütőtök. Egy öklömnyi sütőtökdarabot turmixolj össze egy-két almával, körtével, egy citrommal, naranccsal vagy préseld ki a levét gyümölcspréssel, gyümölcscentrifugával. Igazi vitamin- és ásványianyag-bomba, amitől garantáltan jól indul a napod! A nyers gyömbér vagy fahéj remekül passzol ezeknek a gyümölcsöknek az ízéhez és ráadásul ezek melegítő fűszerek, amelyek a nyers, hideg fogás fogyasztása esetén is segítenek megfelelő szinten tartani a testhőmérsékletet.


Sült alma

Legértékesebb gyümölcseink egyike, az alma azonban nemcsak tökkel, anélkül is megállja a helyét a nassolnivalók sorában. A legfinomabb a dióval, mazsolával sült alma.

Ehhez személyenként számolhatunk 2-4 szép almát, ha vegyszerektől, fényezőanyagoktól „viaszosnak” érezzük a héját, feltétlenül hámozzuk meg, egyébként nem szükséges. (Biotermesztésből származó almával kiküszöbölhetjük ezt a problémát, sokszor egyáltalán nem drágább, mint a hagyományosan nevelt!) A magházakat vájjuk ki, sorakoztassuk kicsit kiolajozott vagy alufóliával kibélelt tepsibe, töltsük meg tört dióval és picit beáztatott mazsolával, szórjuk meg fahéjjal, szegfűszeggel vagy mézeskalács-fűszerkeverékkel és csorgassuk meg egy kis mézzel (a fentiek miatt ezt utólag is lehet).

10-20 perc alatt puhára sül a sütőben a rendkívül egészséges édességünk, amely természetesen a gyerekek egyik kedvence is.

Sült gesztenye

A sült gesztenyét sem kell senkinek bemutatni, bár azt kevesen tudják, hogy olyan értékes táplálékunk, hogy a gabonafélék táperejével vetekszik, ezért egyes vidékeinken még kenyeret is sütöttek belőle. Így kiváló táplálékunk lehet a vitaminszegény téli időszakban.

A gesztenye vásárlásakor is elsődleges szempont a frissesség, lévén dióféle, igen hamar penészessé válik, ezért nem jól tűri a hosszas tárolást sem.

Gyorsabban megsül a gesztenye, ha kereszt alakban bevagdosod, és néhány órára vízbe áztatod. Sütés előtt nem árt még egyszer átmosni, majd alacsony hőfokon sütni, míg a keresztek a hőtől kinyílnak és a gesztenyék belseje teljesen meg nem puhul.

Olajos magvak

Az olajos magvak és diófélék szintén az egészség őrei a téli hidegben, ráadásul magas tápértékük révén belülről melegítenek, fűtenek. Ezért inkább a hideg hónapokban indokolt nagyobb mennyiségben fogyasztani diót, mogyoróféléket, mandulát, tökmagot, napraforgómagot. A piacon elérhető egzotikus fajták, termések a mi éghajlatunkon élő ember számára kevésbé értékesek, ráadásul a hosszas tárolás és szállítás miatt gyakran már avas, penészes, ártalmas tartósítószerekkel vagy egyéb anyagokkal (pl. aflatoxin) szennyezett formában kerülnek hozzánk. Ezért ezekből keveset vagy egyáltalán ne fogyasszunk, esetleg válasszunk kifejezetten ökológiai gazdálkodásból származót, és elégedjünk meg a hazánkban is megtermő magvakkal, hiszen ezek biztosítják számunkra az optimális tápanyag-összetételt!

A fentieken kívül fontos ügyelni a diófélék vásárlásánál arra, hogy lehetőleg kerüljük a cukrozatlan, kevert, előre csomagolt, és így valószínűleg tartósítószerrel kezelt árukat, igyekezzünk friss és kimért formában, fajtánként megvásárolni ezeket. Otthon aztán kedvünkre mixelhetjük, teflonserpenyőben sóval átpiríthatjuk, de mindig ügyeljünk arra, hogy hűvös, sötét, száraz és penészmentes helyen tároljuk a magokat.

Nyers tipp: A legjobban viszont akkor járunk, ha 12-24 órára beáztatjuk és úgy fogyasztjuk a magvakat magában (leszárítás után), vagy magtejként elkészítve (összeturmixolva némi vízzel, esetleg mézzel, fahéjjal). Így ugyanis egy enzimekben gazdag táplálékhoz jutunk, ráadásul sokkal könnyebben meg is emésztjük a dióféléket.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.

Szívritmuszavar: a csendes ellenség, amely bárkit érint

2025. július 09.

A szívritmuszavar napjainkban egyre növekvő egészségügyi kihívást jelent világszerte és Magyarországon egyaránt. Legújabb becslések szerint hazánkban közel 400 ezer1 ember érintett a leggyakoribb szívritmuszavar-típusban, a pitvarfibrillációban, miközben sokan még nem is tudnak betegségükről. Az okoseszközök már ezen a téren is segítségünkre lehetnek. A Budai Egészségközpont szakembere a szívritmuszavar világhete alkalmából elmagyarázza, hogyan. Egyúttal pedig beavat a szívprobléma felismerésével, kezelésével és megelőzésével kapcsolatos tudnivalókba.

A szívritmuszavar, szaknyelven aritmia, a szívverés ritmusának megváltozását jelenti. Egészséges körülmények között a felnőtt szív percenként 60-100 alkalommal ver szabályos ritmusban. Szívritmuszavar esetén azonban a szív túl gyorsan (tachycardia – 100 feletti pulzusszám), túl lassan (bradycardia – 60 alatti pulzusszám) vagy szabálytalan ritmusban dobog. A szív négy üregének összehangolt működését és ezáltal a folyamatos vérkeringést egy „természetes pacemaker” irányítja, amelynek kiindulópontja a jobb pitvarban található szinuszcsomó. Amikor ez az elektromos rendszer meghibásodik, szívritmuszavar alakul ki, amely bármely életkorban előfordulhat, gyakorisága azonban az évek számával együtt növekszik (főként 65 év fölött). A leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció több mint 11 millió embert érint csak Európában. Magyarországon a betegek száma megközelíti a 300 ezret. Aggasztó azonban, hogy az érintettek mintegy 25 százaléka, vagyis csaknem 100 ezer ember nem is tud a betegségéről.

Mi váltja ki a szívritmuszavart?

A szívritmuszavar kialakulásának számos oka lehet. A leggyakoribbak közé tartoznak a szívbetegségek (szívroham, szívelégtelenség, szívbillentyű-problémák, koszorúér-betegség, valamint örökletes szívizom és ioncsatorna betegségek), az elektrolitegyensúly-zavarok (nátrium, kálium, kalcium és magnézium hiánya vagy túltengése), a hormonális problémák (pajzsmirigy túl- vagy alulműködése), valamint közvetetten a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az életmódbeli tényezők is jelentős szerepet játszanak a szívritmuszavar megjelenésében. Adohányzás, illetve a nikotinbevitel, a túlzott alkohol- vagy koffeinfogyasztás, a krónikus stressz, az alvási apnoe és az elhízás mind növelik a kockázatot. Emellett bizonyos gyógyszerek mellékhatásai is szerepet játszhatnak.

Éjjel felerősödő asztmás tünetek? Ilyen okai lehetnek

2025. július 08.

Ha éjszaka erőteljesebb nehézlégzés, úgynevezett fulladás, köhögés jelentkezik, az asztmás betegek úgy vélhetik, súlyosbodott a betegségük. Holott ezeket a tüneteket más, akár az asztmával összefüggő betegségek is okozhatják. Ezért hívta fel dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus a figyelmet arra, mennyire fontos a felerősödő panaszok kivizsgálása és a helyes diagnózis felállítása.

Az asztma tünetei éjjel-nappal jelentkezhetnek

Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, amely nem egyik napról a másikra alakul ki. Az egyik első intő jel lehet, ha nehezebben bírjuk a fizikai aktivitást és kialakul a terhelésre jelentkező nehézlégzés. A betegség gyermek- és felnőttkorban is kialakulhat, és egyik életkorban sem kell feltétlenül az állóképesség hiányára gondolni, ha már enyhe mozgásra is fújtatva vesszük a levegőt, bár tény, hogy a túlsúly és az edzetlenség szintén okozhat ilyen panaszt.
– Azok az asztmás betegek, akik már egy ideje együtt élnek a betegséggel, azt is tudják, hogy náluk milyen triggerek válthatnak ki rohamot, súlyosbíthatják a tüneteket. Gyakran ilyen lehet például a dohányfüst, a légszennyezettség, a fizikai terhelés, légúti allergia, de sok asztmás a hideg levegő belélegzésére és a stresszre is így reagál. Ha az asztmás tünetek elsősorban éjszaka erősödnek fel, fontos kivizsgálni a pácienst, hiszen ilyen jellegű panaszokat más betegségek is okozhatnak – magyarázza Potecz doktornő.

Milyen betegségek állhatnak az éjjel felerősödő asztmás tünetek mögött?

Fül-orr-gégészeti betegségek

A fekvő testhelyzettel függhet össze az éjszaka köhögés, ha mögötte úgynevezett hátsó garatfali csorgás áll. Ez gyakran a krónikus orrmelléküreg-gyulladás egyik jellegzetes tünete lehet, amikoris a garat felé csorgó váladék ingerköhögést okoz. A háttérben több kiváltó ok is állhat, amelyek felderítéséhez fontos a fül-orr-gégészeti vizsgálat.

Reflux (GERD)

Éjjelente erős tüneteket okozhat a reflux is, ugyanis fekvő helyzetben a gyomorból a nyelőcsőbe visszajutó savas gyomornedv irritálja a torkot, ami köhögési ingert vált ki. Az asztma gyakran együtt jár a reflux betegséggel, a gyakori köhögés és egyes asztma gyógyszerek is felerősíthetik a reflux tüneteit. Ilyen esetben gasztroenterológus bevonásával lehet a két betegséget eredményesen kezelni.

Beltéri allergének kiváltotta allergia

Ha az asztmás tünetek éjszaka rosszabbodnak, akkor elképzelhető, hogy valamilyen allergia is áll a háttérben. A triggerek között már említettük a polleneket, ezek elsősorban a szabadban jelentenek gondot. Beltéri panaszok akkor alakulhatnak ki pollentől, ha például a hajban megmaradnak a pollenszemek, és éjjel, amikor lefekszünk, ezeket könnyebben belélegezzük. Előfordulhat azonban, hogy beltéri allergénekre alakul ki allergia, igen gyakran pl. poratka allergia. Mivel pedig a háziporatka nagyon „szeret” a hálószobában, a matracban, ágyneműben, szőnyegekben nagyobb mennyiségben megbújni, ez éjszakánként felerősítheti a nehézlégzést, a sípoló légzést, a köhögést, egyéb tüneteket.