Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Náthás időszak

Érdekességek2018. október 25.

Itt az ősz, hűl az idő, kezdődik a megfázás és a nátha szezonja. Sokszor hallunk aggódó anyukákat, amint figyelmeztetik gyerekeiket „öltözz melegen, mert különben megfázol”, de igazuk van-e?

Okok

Mai tudásunk szerint a megfázás és nátha oka nem a hideg levegő, hanem éppen ellenkezőleg, az, hogy kevesebbet vagyunk a szabadban, és így a kórokozók a zárt környezetben könnyen terjednek emberről emberre. A lehűlés, allergia, fáradság, stressz viszont könnyebbé teszi, hogy a vírusok támadásba lendüljenek, könnyebben megbetegszünk. Segíti a vírusok terjedését a száraz levegő is, amely miatt a nyálkahártyák is kiszáradnak, amely a kórokozók megtelepedését segíti. Bár a nátha, a megfázás enyhe lefolyású betegség, de az iskolai, óvodai és munkahelyi hiányzások legjelentősebb oka mert meglehetősen ragályos. Sokan nem tudják, hogy nem annyira köhögés, tüsszögés, hanem sokkal inkább a kézre tapadt vírusok révén kaphatjuk el. A vírusok a kilincsen, járművek fogódzóin, használati tárgyakon találhatók, ezeket megfogva majd orrunkat, szánkat érintve kerül szervezetünkbe a kórokozó.

A betegség tüneteiért több száz különféle vírus lehet felelős, ezért nem szerezhetünk a nátha ellen védettséget. A nátha leggyakoribb kórokozója valamelyik rhinovírus, ez a vírus felel a megbetegedések mintegy feléért, de számos egyéb vírus, pl. a parainfluenza, adenovirus, respiratory syncytial virus (RSV) is kiválthatja a jellegzetes tüneteket. A vírus megtelepszik az orr vagy torok nyálkahártyáján, és ha szervezetünk még nem találkozott ugyanezzel a vírussal, nem rendelkezik immunitással ellene, akkor fellép a gyulladás és az ennek megfelelő tünetek.

A náthát évente többször is (a kisgyerekek akár évente tízszer is) megkaphatjuk. A kisgyerekek gyakori megfázásának oka, hogy immunrendszerük még nem teljes erővel működik, hogy a bölcsődében, óvodában zárt környezetben könnyebben megfertőződnek beteg társaiktól, és persze a terjedéshez szükséges körülmények (kézmosás!) is ideálisak. A fiatal felnőttek (szülők) is gyakrabban betegszenek meg, hiszen gyerekeik hazahozzák a fertőzést. Nátha miatt általában nem szükséges orvoshoz fordulni, csak nagyon fiatal kisbabák megbetegedése vagy szövődmények fellépése esetén.

Tünetek

Már néhány nappal a valódi tünetek megjelenése előtt fáradság, tüsszögés, a torokban, orrban égő érzés jelentkezhet, majd fellép a torokfájás, amely 1-2 napig tart. Ez után, vagy ezzel párhuzamosan kezdődik az orrfolyás, orrdugulás, majd száraz, ugató köhögés, amely rendszerint a negyedik ötödik napon lép fel, és hosszabb ideig, gyerekeknél 2-3 hétig is eltarthat. Magas lázzal nem jár, de hőemelkedés előfordulhat. Jellemző, hogy az orrváladék világos, folyékony, amely később tapadósabbá válhat. Ha sárgás, gennyes jellegű, az bakteriális felülfertőzésre utalhat, amely sajnos könnyen előfordulhat, mert a vírusinfekció érzékenyebbé teheti a szervezetet más fertőzések megjelenésére is.


Elkülönítés más betegségektől

Az influenza tünetei sokban megegyeznek a nátha tüneteivel, de a betegség súlyosabb lefolyású. Általában magas lázzal jár, fejfájás, izomfájdalmak, száraz köhögés, levertség és gyöngeség jellemzi. Torokfájás ritka, és csak az esetek 30-50%-ban jelenik meg orrfolyás, orrdugulás.

A náthához hasonló tüneteket okozhat allergia, szénanátha is, de erre a torokfájás nem jellemző, viszont könnyezés, szemviszketés, tüsszögés előtérben állhat. A szénanátha tünetei hosszabb ideig tartanak, szemben a megfázás általában egy hetes lefolyásával.

Kezelés

A nátha nem gyógyítható, szerencsére azonban néhány nap alatt spontán gyógyul. Mit tehetünk a megfázás tüneteinek enyhítésére?

Megelőzés

Sajnos a közösségbe járó gyerekeknél a megfázást nehéz megelőzni. Néhány szabályt azonban érdemes figyelembe venni. Fontos megtanítani őket arra, hogy gyakran és alaposan mossanak kezet. Tanítsuk meg őket arra is, hogy mindig zsebkendőbe köhögjenek, tüsszögjenek, és ha ez nincs kéznél, akkor legalább forduljanak el. Az immunerősítő szerek, vitaminok, nyomelemek, gyógynövények hatásossága kétséges, és a nátha ellen védőoltással sem rendelkezünk. Néhány probiotikumról viszont feltételezik, hogy képesek a fertőzések egy részét megelőzni, ezeket meg lehet próbálni.

Dr. Kardos Gabriella
gyermekorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.