Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Náthás vagyok, vagy allergiás?

Érdekességek2021. szeptember 11.

Fotó: 123rf.com

Tüsszögés, szemviszketés, orrfolyás, orrdugulás – aki először tapasztalja az allergia tüneteit, könnyen hiheti, hogy náthás. Ám ha a panaszok huzamosabb időn át sem javulnak, esetleg tavaly is az évnek ebben az időszakában jelentkeztek, akkor gyanakodhatunk allergiára. Dr. Moric Krisztina allergológus, fül-orr-gégészt, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, miért fontos az allergia szakszerű kezelése.

Melyik tünet, mit jelezhet?

Hetek óta tartós tüsszögés, orrfolyás, orrviszketés szénanátha tünete lehet.
Viszkető, vörös, könnyező szemek – ha mindkét szem érintett és nincs gennyes váladékozás, akkor valószínű, hogy nem fertőzéses eredetű, hanem allergiás kötőhártya-gyulladás, mely szintén szénanátha tünete lehet.
• Tartós orrdugulás esetén – fontos a fül-orr-gégészeti kivizsgálás, mert akár orrpolip vagy orrsövényferdülés is állhat a háttérben, nem csak allergia.
Köhécselés, ingerköhögés, éjszakai köhögő rohamok – asztma tünete is lehet, de okozhatja krónikus orrmelléküreg-gyulladás következtében kialakult hátsó garatfali csorgás. Ha az alapbetegség a légúti allergia, akkor a köhögés is csak a szénanátha kezelésével fog megszűnni.
• Sípoló légzés, szorító érzés a mellkasban és nehézlégzés – az éjszakai köhögés mellett az asztma jellegzetes tünetei. Gyakran jelentkezik nem megfelelően kezelt allergia szövődményeként.

Ezért fontos az allergiát kezeltetni

Ha szénanáthás tüneteink vannak, ha sem láz, sem egyéb meghűlésre utaló panasz nincs, akkor érdemes allergia irányába vizsgálódni. Ha a tünetek el is múlnak, allergia esetén a következő évben is jelentkezni fognak, az allergén növény pollenszórásának idején. A kivizsgálással és kezeléssel erre már fel tudunk készülni. 

Kezeletlen allergia esetén az nyálkahártya tartós gyulladása miatt krónikus orrmelléküreg-gyulladás is kialakulhat. Szövődményeként gyakran jelentkezik asztma, illetve újabb allergiák is megjelenhetnek. Gyakoribb légúti betegségekkel is számolhatunk, illetve egyértelműen rontja az életminőséget, ha éjszaka nem tudjuk kipihenni magunkat, ha a könnyező, viszkető szemek miatt időnként elhomályosul a látásunk, de a napközbeni köhögési vagy tüsszögési rohamok a munkavégzést is befolyásolják.


Csak a személyre szabott kezelés hatásos

Recept nélkül csak bizonyos hatóanyagú allergia elleni készítményeket tudunk beszerezni. Egyáltalán nem biztos, hogy a mi panaszunkra épp az a hatóanyag a megfelelő, és épp abban a dózisban, ahogyan szedjük. Az orrspray kapcsán is érdemes tudni, hogy az allergiás orrdugulást a leghatásosabban a szteroid tartalmú készítmény tartós használatával tudjuk megszüntetni. Ez viszont szintén csak receptre kapható. 

A kezelés mindig egyéni, a tünetek és az allergia alapján állítják össze, sok esetben vényköteles és vény nélküli készítményeket kombinálva. A tüneti mellett lehetőség van tartós kezelésre is, ezt szintén receptre lehet beszerezni. Amennyiben a beteg alkalmas rá, az adott időben megkezdhető az allergén immunterápia.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)