Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ne csak a gyerekedet neveld pénzügyekre - magadat is!

Érdekességek2022. január 26.

Sokaknak vannak manapság pénzügyi gondjaik. Ezek megoldására már sokféle kormányzati elképzelés született, sőt egyes pénzintézetek, alapítványok is szerveznek tanulmányi versenyeket, pályázatokat, tréningeket - amelyek eddig átfogó, érzékelhető hatást sajnos nem eredményeztek. A magyar lakosság pénzügyi kultúrája nem sokat javult, bár kétségtelenül nagyobb a megtakarítási hajlandóság, és visszafogottabban költekeznek az emberek. Ez azonban sokkal inkább a válságból nyert tapasztalatok javára írható, semmint a képzések, tréningek, tájékoztatás számlájára. Most itt van egy újabb lehetőség - amely sokak számára elérhető, közérthető és gyakorlatias megközelítésű.  

“Nagyon sok olvasóm, ügyfelem panaszkodik, hogy már szinte küzd a pénzügyeivel. Annyira, hogy sokszor már úgy kell rábeszélnie magát arra, hogy egyáltalán foglalkozzon ezzel a “nemszeretem” dologgal” – meséli Himer Csilla pénzpedagógus, pénzügyi coach. A szakértő szerint a jelenség egyre általánosabb, mivel a folyamatosan romló gazdasági körülmények között egyre nagyobb stresszt jelent a pénzzel foglalkozni az átlagembereknek. Ami igazán érdekes ebben a “pénzstresszben”, hogy nem is az okozza, hogy nincs tehetsége, érzéke hozzá az embereknek, mert ilyen nem is igazán létezik. Sokkal nagyobb gond az, hogy nincs elegendő ismeretük.

“Márpedig amit nem ismerünk, attól ösztönösen félünk, az természetszerűleg nyomás alatt tart minket. Az igazán ijesztő pedig az, hogy ez a fajta “tudatlanság” generációról generációra öröklődik is a pénzügyekben.” – magyarázza a szakértő, aki erre az örökölhető pénzügyi intelligencia hiányra megalkotta a diszfinancia kifejezést is. Bár a diszfinancia ellen már többen – pénzintézetek, egyesületek, alapítványok,stb.–is harcot hirdettek, ezek még mindig nem elég hatékonyak ahhoz, hogy viszonylag gyors, látványos változást lehessen velük elérni. “Jó dolog, hogy a gyerekek pénzügyi ismereteit különböző versenyeken, képzéseken pallérozzuk, de ha a gyerek hazamegy, és otthon a szüleitől a szöges ellentétét látja annak, mint amit a versenyre készülve megtanult, akkor könnyebb benne ragadni a megszokottban – vagy, ami rosszabb, teljesen összezavarjuk vele a gyereket. Éppen ezért kiemelten fontosnak tartom, hogy először igenis a szülők tanuljanak meg helyesen bánni a pénzzel, és ami még fontosabb, helyesen gondolkodni a pénzről.” – hangsúlyozta Himer Csilla.

A szülők, fiatal felnőttek számára éppen ezért készített egy szabad hozzáférésű tréningsorozatot is. “A tréning bárki számára hozzáférhető, aki tud netezni, hiszen ingyenes, és a weboldalamon a nyilvános blogomba teszem fel az egyes leckéket. – magyarázza a pénzügyi coach – Bárkinek kérdése van, azt a kommentekben vagy emailben felteheti, és választ kap rá. Tudom, nem szokványos, hogy így adjanak egy ilyen szintű oktatócsomagot, én azonban úgy gondolom, hogy ez az a minimális tudás, amellyel hosszú távon is biztos lábakra állítható bárki családi kasszája – tehát ez az a minimum, amit mindenkinek tudnia kell(ene) a pénzről, ezért nem is adhatom pénzért.” – vallja a szakértő.


Bár már szép számmal vannak követői az ingyenes tréningnek, Himer Csilla még ezután is vár mindenkit, aki szívesen sínre tenné a pénzügyeit. “Úgy gondolom, ez sokkal hatékonyabb módja a hazai pénzügyi kultúra színvonalemelésének, mint a különféle kutatások és a gyerekeknek szóló versenyek. Persze azokra is szükség van. Én viszont a porbléma gyökerét szeretném kezelni – vagyis a család számára szeretnék átlátható, kézbentartható és hosszú távon is megalapozott pénzügyi ismereteket, helyes pénzügyi gondolkodást adni. Erre nagyobb szükség van, mint a történelem során eddig bármikor.” – nyilatkozta Himer Csilla pénzpedagógus, pénzügyi coach.

A szerző pénzügyi nevelő, coach

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.

Csípőkopás, csípőfájdalom

2026. március 16.

Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!

A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.

A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.

Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!