Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ne csak a gyerekedet neveld pénzügyekre - magadat is!

Érdekességek2022. január 26.

Sokaknak vannak manapság pénzügyi gondjaik. Ezek megoldására már sokféle kormányzati elképzelés született, sőt egyes pénzintézetek, alapítványok is szerveznek tanulmányi versenyeket, pályázatokat, tréningeket - amelyek eddig átfogó, érzékelhető hatást sajnos nem eredményeztek. A magyar lakosság pénzügyi kultúrája nem sokat javult, bár kétségtelenül nagyobb a megtakarítási hajlandóság, és visszafogottabban költekeznek az emberek. Ez azonban sokkal inkább a válságból nyert tapasztalatok javára írható, semmint a képzések, tréningek, tájékoztatás számlájára. Most itt van egy újabb lehetőség - amely sokak számára elérhető, közérthető és gyakorlatias megközelítésű.  

“Nagyon sok olvasóm, ügyfelem panaszkodik, hogy már szinte küzd a pénzügyeivel. Annyira, hogy sokszor már úgy kell rábeszélnie magát arra, hogy egyáltalán foglalkozzon ezzel a “nemszeretem” dologgal” – meséli Himer Csilla pénzpedagógus, pénzügyi coach. A szakértő szerint a jelenség egyre általánosabb, mivel a folyamatosan romló gazdasági körülmények között egyre nagyobb stresszt jelent a pénzzel foglalkozni az átlagembereknek. Ami igazán érdekes ebben a “pénzstresszben”, hogy nem is az okozza, hogy nincs tehetsége, érzéke hozzá az embereknek, mert ilyen nem is igazán létezik. Sokkal nagyobb gond az, hogy nincs elegendő ismeretük.

“Márpedig amit nem ismerünk, attól ösztönösen félünk, az természetszerűleg nyomás alatt tart minket. Az igazán ijesztő pedig az, hogy ez a fajta “tudatlanság” generációról generációra öröklődik is a pénzügyekben.” – magyarázza a szakértő, aki erre az örökölhető pénzügyi intelligencia hiányra megalkotta a diszfinancia kifejezést is. Bár a diszfinancia ellen már többen – pénzintézetek, egyesületek, alapítványok,stb.–is harcot hirdettek, ezek még mindig nem elég hatékonyak ahhoz, hogy viszonylag gyors, látványos változást lehessen velük elérni. “Jó dolog, hogy a gyerekek pénzügyi ismereteit különböző versenyeken, képzéseken pallérozzuk, de ha a gyerek hazamegy, és otthon a szüleitől a szöges ellentétét látja annak, mint amit a versenyre készülve megtanult, akkor könnyebb benne ragadni a megszokottban – vagy, ami rosszabb, teljesen összezavarjuk vele a gyereket. Éppen ezért kiemelten fontosnak tartom, hogy először igenis a szülők tanuljanak meg helyesen bánni a pénzzel, és ami még fontosabb, helyesen gondolkodni a pénzről.” – hangsúlyozta Himer Csilla.

A szülők, fiatal felnőttek számára éppen ezért készített egy szabad hozzáférésű tréningsorozatot is. “A tréning bárki számára hozzáférhető, aki tud netezni, hiszen ingyenes, és a weboldalamon a nyilvános blogomba teszem fel az egyes leckéket. – magyarázza a pénzügyi coach – Bárkinek kérdése van, azt a kommentekben vagy emailben felteheti, és választ kap rá. Tudom, nem szokványos, hogy így adjanak egy ilyen szintű oktatócsomagot, én azonban úgy gondolom, hogy ez az a minimális tudás, amellyel hosszú távon is biztos lábakra állítható bárki családi kasszája – tehát ez az a minimum, amit mindenkinek tudnia kell(ene) a pénzről, ezért nem is adhatom pénzért.” – vallja a szakértő.


Bár már szép számmal vannak követői az ingyenes tréningnek, Himer Csilla még ezután is vár mindenkit, aki szívesen sínre tenné a pénzügyeit. “Úgy gondolom, ez sokkal hatékonyabb módja a hazai pénzügyi kultúra színvonalemelésének, mint a különféle kutatások és a gyerekeknek szóló versenyek. Persze azokra is szükség van. Én viszont a porbléma gyökerét szeretném kezelni – vagyis a család számára szeretnék átlátható, kézbentartható és hosszú távon is megalapozott pénzügyi ismereteket, helyes pénzügyi gondolkodást adni. Erre nagyobb szükség van, mint a történelem során eddig bármikor.” – nyilatkozta Himer Csilla pénzpedagógus, pénzügyi coach.

A szerző pénzügyi nevelő, coach

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)