Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ne csak Valentin-napon legyen a szív a főszereplő

Érdekességek2026. február 18.

Valentin-napon szíveket látunk mindenhol: üzeneteken, ajándékokon, csokoládékon. De mikor gondoltunk utoljára arra a szívre, amely egész évben, megállás nélkül dolgozik értünk? Ez a jeles nap tökéletes alkalom arra, hogy a romantika mellé egy kis tudatosság is társuljon – különösen, ha a szív egészségéről van szó.

Fotó: freepikA szív több mint szimbólum

A szív az érzelmek ikonikus jelképe, ugyanakkor a szervezet egyik legfontosabb szerve, a “motorunk”. „A szív egészsége nagyban függ a mindennapi szokásainktól. Egészségének megőrzése nem kampányszerű feladat, hanem hosszú távú életmódbeli döntések eredménye” – emeli ki Dr. Lőrincz M. Ákos kardiológus.

„A mozgásszegény életmód, a tartós stressz és a nem megfelelő táplálkozás hosszú távon komoly kockázatot jelenthet. Jó hír viszont, hogy már kisebb életmódbeli változtatásokkal is sokat tehetünk a szívünkért. A megelőzés kulcsszerepet játszik, különösen a fiatalabb korosztály esetében, ahol a tünetek még gyakran rejtve maradnak. Emellett fontos tudni, hogy a családunkban voltak-e szív- és érrendszeri betegségek, így a szűrővizsgálatokon való részvétellel, az alkohol és a dohányzás elhagyásával még időben el tudjuk kezdeni a megelőzést.”

Miért fontos erről beszélni?

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is az egyik leggyakoribb egészségügyi problémát jelentik: a statisztikák szerint a keringési rendszer betegségei az összes halálozás több mint feléért felelősek. Becslések alapján évente több tízezer embert érintenek súlyos formában ezek az állapotok.


Mozgás, amit a szíved is érez

A szív akkor érzi magát igazán jól, ha mozgásban vagyunk. Nem extrém edzésekre vagy maratonokra kell gondolni, a rendszeresség sokkal fontosabb, mint az intenzitás. „A szív- és érrendszer egészségét leginkább az úgynevezett aerob mozgásformák támogatják” – mondja a kardiológus. „A tempós séta, a kocogás, a kerékpározás, az úszás vagy akár a tánc mind olyan mozgásformák, amelyek javítják a keringést, segítenek a vérnyomás szabályozásában és hosszú távon csökkenthetik a szívbetegségek kockázatát. Már heti néhány alkalom, alkalmanként 30–40 perc mozgás is mérhető pozitív hatással bír.”

Tudatos táplálkozás: a szív egyik legjobb barátja

A tudatos táplálkozás a szív egyik legjobb barátja. „A kiegyensúlyozott étrend nem trendek követéséről vagy szigorú szabályokról szól, hanem arról, hogy a szervezetünk minden fontos tápanyaghoz hozzájut” – hangsúlyozza Somogyi Sára, a BioTechUSA dietetikusa.

„Egy szívbarát étrend alapja a változatosság: a megfelelő mennyiségű fehérje, jó minőségű, nagyrészt egyszeresen és többszörösen telítetlen (növényi) zsírok (pl. olívaolaj, repceolaj sütéshez és főzéshez, salátákra, öntetként, hidegen pedig dióolaj, tökmagolaj, lenmagolaj), az összetett szénhidrátok (pl. zabpehely, barna rizs, teljes kiőrlésű kenyér és tészta, bulgur, quinoa, lencse, bab, csicseriborsó), a kellő mennyiségű rostfogyasztás zöldségek, gyümölcsök, gabonák és magvak formájában, valamint vitaminok és ásványi anyagok rendszeres bevitele. Törekedjünk arra, hogy ezeket a táplálékainkból vigyük be. Természetesen a táplálékkiegészítőknek is megvan a maga szerepe, ezeket érdemes beépíteni a napi rutinunkba. Az olyan hatóanyagok, mint az omega-3 zsírsavak, a magnézium és a kálium hozzájárulhatnak a normál szívműködéshez, míg az antioxidáns vitaminok segíthetnek a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelmében. A BioTechUSA portfóliójában jelenleg omega-3 zsírsavat tartalmazó termék is megtalálható, de érdemes figyelni a jövőben, hiszen hamarosan újdonsággal jelentkezünk.”

Valentin-nap új értelmezésben

Egy közös edzés, egy hosszú séta, egy tudatosan összeállított reggeli vagy egy nyugodt, stresszmentes este sokkal többet jelenthet, mint egy klasszikus ajándék. Idén Valentin-napon tehát ne csak mások szívére figyeljünk, hanem a sajátunkra is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.

Ingyenes tüdőrákszűrés

2026. június 21.

A tüdőrák nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is az egyik vezető daganatos halálok közé tartozik. A betegség hosszú ideig tünetmentes maradhat, ezért a korai felismerés különösen fontos. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) egész nyáron várja ingyenes tüdőrákszűrésre azokat az aktív dohányosokat, akiknél fokozott a tüdőrák kialakulásának kockázata.

A program részeként a jelentkezők korszerű, alacsony dózisú CT (LDCT) vizsgálaton, légzésfunkciós vizsgálaton, dohányzási kockázatfelmérésen és személyre szabott tanácsadáson vehetnek részt. Az LDCT egy gyors, fájdalommentes, kontrasztanyag beadása nélkül végzett képalkotó vizsgálat, amely segíthet a korai stádiumú tüdőelváltozások felismerésében.

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”