Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ne fázzon rá idén nyáron!

Érdekességek2017. július 13.

Kánikula, lenge ruhák, vízpart, napozás, pihenés. Ha a nyárra gondolunk, ezek jutnak eszünkbe leghamarabb, pedig a legtöbb időt a nyári hőségben is a munkahelyünkön töltjük. Hogy a nagy meleg az irodában is elviselhető legyen, klímát kapcsolunk, ami könnyen egyet jelenthet azzal is, hogy napokon belül náthásan, torokfájósan fekszünk otthon, míg kint 36 fok felett táncol a hőmérő higanyszála.

Megfázni 40 fokban? Mi sem egyszerűbb!

„A náthás megbetegedéseket okozó kórokozók leggyakrabban a száraz, alacsony páratartalmú időszakokban, a téli mínuszokban támadnak meg bennünket.  Azonban a klímaberendezések is hasonló körülményeket teremthetnek otthonunkban, munkahelyünkön.

A hideg, száraz levegő kiszárítja, elvékonyítja nyálkahártyánkat, védtelenné téve minket a kórokozók ellen. A másik ok, ami elősegítheti a kórokozók terjedését, a klímaberendezések karbantartásának elhanyagolása. A nem ellenőrzött berendezések szűrőjében, víztartályában, rossz elvezetéskor a csövekben pangó vízben könnyedén megtelepedhetnek különböző gombák és baktériumok, amelyeket a klíma a hűtött levegővel együtt szétszórhat a helyiségben. Ezek belélegezve náthás megbetegedéseket okozhatnak, ritkább esetben akár ún. légiós betegséget is” – mondta dr. Nagy-László Nóra, az Év Magánrendelőjének választott Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi programvezető szakorvosa.


Így kerüljük el a bajt!

A nyári kánikulában általában még a klímára fokozottan érzékenyek is bevállalják inkább a kellemetlen tüneteket, csak hogy egy kicsit elviselhetőbbé tegyék a hőséget. De mit tehetünk, ha nem szeretnénk egész nap izzadni, ugyanakkor a klíma okozta megbetegedéseket, kellemetlen panaszokat is szeretnénk elkerülni?

Akik szinte egész nap a jól lehűtött szobában vagy irodában ülnek, gyakran tapasztalnak állandó fejfájást, kimerültséget. Ez a légkondicionáló miatt is lehet, hiszen a berendezés a helyiség levegőjét először lehűti, majd általában azt keringteti, amelynek így csökken az oxigéntartalma. Ezt szellőztetéssel tudjuk kivédeni. Javasolt szellőztetni, viszont főképp a késő esti és a kora reggeli órákban, amikor kint is kellemesebb a hőmérséklet és a pollenkoncentráció is alacsonyabb.

A klíma szárító hatását nemcsak nyálkahártyánkon és szemeinken, hanem a bőrünkön is érezhetjük. A kiszáradt bőr feszül, viszket, kirepedezik. Ha rendszeresen, hosszabb ideig légkondicionált szobában, irodában tartózkodunk, gondoskodjunk bőrünk hidratálásáról is. Elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, ásványvíz fogyasztása, „szomjas” bőrünket pedig hidratáló krémmel ápoljuk.

Minél több időt töltünk a hűtött szobában, szervezetünk annál kevésbé viseli jól a kinti magas hőmérsékletet, valamint a hőingadozást. A kinti forróságból a hideg épületbe lépve rendkívüli stresszhatás éri szervezetünket, ami az idősek, krónikus betegségekkel küzdő, legyengült emberek számára akár életveszélyes rosszullétet is okozhat. Figyeljünk oda, hogy ne tegyük ki magunkat hirtelen lehűtésnek, ahogyan a hűvös épületből se átmenet nélkül lépjünk ki a forróságba.

Nyáron, a zöldség- és gyümölcsszezonban alapvetően több vitamint viszünk be a szervezetünkbe. Ha azonban klímás helyiségben dolgozunk, nem árt, ha tudatosan is törekszünk immunrendszerünk erősítésére. Pár szelet görögdinnye, őszibarack pedig nem csak finom és egészséges, hanem kifejezetten hűsítő is tud lenni a nyári hőségben!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Helyes táplálkozással az allergia ellen

2026. április 21.

Ha beköszönt a tavasz, a természet éledezik - de vele együtt sajnos az allergia is... Sokan ismerik a kellemetlen tüneteket, az eldugult orrot, a vörös és könnyező szemeket, a sípoló lélegzést és társaikat.

Így nem kevesen vannak, akik sorscsapásként, sőt valóságos kálváriaként élik meg ezt a civilizációs betegséget. Hogy ez ne így legyen, most igyekszünk néhány adalékkal bővíteni az allergiával, annak megelőzésével kapcsolatos ismereteinket.

Az allergia tulajdonképpen nem más, mint a szervezet válasza arra, hogy felfedez egy számára idegen, "nem kedvelt" anyagot, mely támadást intéz ellene. Az úgynevezett allergiás reakció akkor lép fel, amikor az immunrendszer túlreagálja a dolgot, és antitesteket termel azért, hogy harcoljanak a "behatolóval" szemben. Az allergiákat három nagy csoportra oszthatjuk: bőr-, élelmiszer- és légzési típusúakra. A leggyakrabban a harmadik csoportba tartozó megbetegedés sújtja az embereket, és egyúttal sajnos ez az, amelyik a leginkább rontja az érintett személyek életminőségét, és rendkívül kellemetlen módon dúlja fel mindennapjaikat.

A kollagént nem, de az építőelemeit lehet pótolni!

2026. április 21.

Egészséges táplálkozás mellett a Semmelweis Egyetem belgyógyász professzora szerint nincs szükség a kollagén külső pótlására, mert a szervezet a bevitt fehérjékből C-vitamin, réz és cink együttes jelenléte mellett elkészíti és fedezi a saját kollagénszükségletét. A mesterségesen előállított kollagénkészítmények fogyasztásakor fontos tudni, hogy e nyomelemek és vitamin fogyasztása nélkül még az alkotóelemek sem szívódnak fel.


A kollagén a szervezetben legnagyobb mennyiségben előforduló fehérje, ami mintegy „ragasztóként” működik. Elsődleges funkciója a bőr feszességének és rugalmasságának biztosítása, emellett nagyon fontos alkotóeleme a porcoknak, ízületeknek, kiemelt szerepe van a csontok, inak, szalagok és a bélfal épsége szempontjából, illetve befolyásolja a haj és a köröm erősségét is – sorolja dr. Lakatos Péter egyetemi tanár. A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatóhelyettes arra is kitér, hogy 30 éves kortól a kollagén termelés lassan – nők esetében a menopauza után pedig hirtelen – elkezd csökkenni. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy esetleg érdemes-e pótolni?

Hatalmas üzlet az allergia

2026. április 20.

Ami nagyon sok embernek szenvedés, az a gyógyszergyártóknak hatalmas üzlet. Az allergia (ezen belül is a legelterjedtebb szénanátha), amely tavasztól őszig rengeteg ember életét megkeseríti, egyre nagyobb nyereséget hoz az ellenszerek gyártóinak. Nagy-Britanniában évente közel 20 százalékkal nőnek az eladások, ami idén elérheti a 80 millió fontot (30 milliárd 720 millió forintot).

A tavasz érkezte sok emberben nem csak pozitív üzenetet hordoz. A természet újjáéledése egyben az allergia-szezon kezdetét is jelenti, ami a betegeknek szenvedést, a gyógyszergyáraknak pedig hatalmas profitot hoz.

A legfrissebb adatok szerint Nagy-Britanniában az elmúlt egy évben 19,4 százalékkal nőtt az allergiagyógyszerek eladása, mindez ráadásul nem csekély haszon mellett. Egyes becslések szerint ugyanis a gyártók a gyógyszerek hatóanyagai összértékének 30 ezer százalékát is elkérik a medicináért.