Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ne fázzon rá idén nyáron!

Érdekességek2017. július 13.

Kánikula, lenge ruhák, vízpart, napozás, pihenés. Ha a nyárra gondolunk, ezek jutnak eszünkbe leghamarabb, pedig a legtöbb időt a nyári hőségben is a munkahelyünkön töltjük. Hogy a nagy meleg az irodában is elviselhető legyen, klímát kapcsolunk, ami könnyen egyet jelenthet azzal is, hogy napokon belül náthásan, torokfájósan fekszünk otthon, míg kint 36 fok felett táncol a hőmérő higanyszála.

Megfázni 40 fokban? Mi sem egyszerűbb!

„A náthás megbetegedéseket okozó kórokozók leggyakrabban a száraz, alacsony páratartalmú időszakokban, a téli mínuszokban támadnak meg bennünket.  Azonban a klímaberendezések is hasonló körülményeket teremthetnek otthonunkban, munkahelyünkön.

A hideg, száraz levegő kiszárítja, elvékonyítja nyálkahártyánkat, védtelenné téve minket a kórokozók ellen. A másik ok, ami elősegítheti a kórokozók terjedését, a klímaberendezések karbantartásának elhanyagolása. A nem ellenőrzött berendezések szűrőjében, víztartályában, rossz elvezetéskor a csövekben pangó vízben könnyedén megtelepedhetnek különböző gombák és baktériumok, amelyeket a klíma a hűtött levegővel együtt szétszórhat a helyiségben. Ezek belélegezve náthás megbetegedéseket okozhatnak, ritkább esetben akár ún. légiós betegséget is” – mondta dr. Nagy-László Nóra, az Év Magánrendelőjének választott Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi programvezető szakorvosa.


Így kerüljük el a bajt!

A nyári kánikulában általában még a klímára fokozottan érzékenyek is bevállalják inkább a kellemetlen tüneteket, csak hogy egy kicsit elviselhetőbbé tegyék a hőséget. De mit tehetünk, ha nem szeretnénk egész nap izzadni, ugyanakkor a klíma okozta megbetegedéseket, kellemetlen panaszokat is szeretnénk elkerülni?

Akik szinte egész nap a jól lehűtött szobában vagy irodában ülnek, gyakran tapasztalnak állandó fejfájást, kimerültséget. Ez a légkondicionáló miatt is lehet, hiszen a berendezés a helyiség levegőjét először lehűti, majd általában azt keringteti, amelynek így csökken az oxigéntartalma. Ezt szellőztetéssel tudjuk kivédeni. Javasolt szellőztetni, viszont főképp a késő esti és a kora reggeli órákban, amikor kint is kellemesebb a hőmérséklet és a pollenkoncentráció is alacsonyabb.

A klíma szárító hatását nemcsak nyálkahártyánkon és szemeinken, hanem a bőrünkön is érezhetjük. A kiszáradt bőr feszül, viszket, kirepedezik. Ha rendszeresen, hosszabb ideig légkondicionált szobában, irodában tartózkodunk, gondoskodjunk bőrünk hidratálásáról is. Elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, ásványvíz fogyasztása, „szomjas” bőrünket pedig hidratáló krémmel ápoljuk.

Minél több időt töltünk a hűtött szobában, szervezetünk annál kevésbé viseli jól a kinti magas hőmérsékletet, valamint a hőingadozást. A kinti forróságból a hideg épületbe lépve rendkívüli stresszhatás éri szervezetünket, ami az idősek, krónikus betegségekkel küzdő, legyengült emberek számára akár életveszélyes rosszullétet is okozhat. Figyeljünk oda, hogy ne tegyük ki magunkat hirtelen lehűtésnek, ahogyan a hűvös épületből se átmenet nélkül lépjünk ki a forróságba.

Nyáron, a zöldség- és gyümölcsszezonban alapvetően több vitamint viszünk be a szervezetünkbe. Ha azonban klímás helyiségben dolgozunk, nem árt, ha tudatosan is törekszünk immunrendszerünk erősítésére. Pár szelet görögdinnye, őszibarack pedig nem csak finom és egészséges, hanem kifejezetten hűsítő is tud lenni a nyári hőségben!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.