Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ne fázzon rá idén nyáron!

Érdekességek2017. július 13.

Kánikula, lenge ruhák, vízpart, napozás, pihenés. Ha a nyárra gondolunk, ezek jutnak eszünkbe leghamarabb, pedig a legtöbb időt a nyári hőségben is a munkahelyünkön töltjük. Hogy a nagy meleg az irodában is elviselhető legyen, klímát kapcsolunk, ami könnyen egyet jelenthet azzal is, hogy napokon belül náthásan, torokfájósan fekszünk otthon, míg kint 36 fok felett táncol a hőmérő higanyszála.

Megfázni 40 fokban? Mi sem egyszerűbb!

„A náthás megbetegedéseket okozó kórokozók leggyakrabban a száraz, alacsony páratartalmú időszakokban, a téli mínuszokban támadnak meg bennünket.  Azonban a klímaberendezések is hasonló körülményeket teremthetnek otthonunkban, munkahelyünkön.

A hideg, száraz levegő kiszárítja, elvékonyítja nyálkahártyánkat, védtelenné téve minket a kórokozók ellen. A másik ok, ami elősegítheti a kórokozók terjedését, a klímaberendezések karbantartásának elhanyagolása. A nem ellenőrzött berendezések szűrőjében, víztartályában, rossz elvezetéskor a csövekben pangó vízben könnyedén megtelepedhetnek különböző gombák és baktériumok, amelyeket a klíma a hűtött levegővel együtt szétszórhat a helyiségben. Ezek belélegezve náthás megbetegedéseket okozhatnak, ritkább esetben akár ún. légiós betegséget is” – mondta dr. Nagy-László Nóra, az Év Magánrendelőjének választott Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi programvezető szakorvosa.


Így kerüljük el a bajt!

A nyári kánikulában általában még a klímára fokozottan érzékenyek is bevállalják inkább a kellemetlen tüneteket, csak hogy egy kicsit elviselhetőbbé tegyék a hőséget. De mit tehetünk, ha nem szeretnénk egész nap izzadni, ugyanakkor a klíma okozta megbetegedéseket, kellemetlen panaszokat is szeretnénk elkerülni?

Akik szinte egész nap a jól lehűtött szobában vagy irodában ülnek, gyakran tapasztalnak állandó fejfájást, kimerültséget. Ez a légkondicionáló miatt is lehet, hiszen a berendezés a helyiség levegőjét először lehűti, majd általában azt keringteti, amelynek így csökken az oxigéntartalma. Ezt szellőztetéssel tudjuk kivédeni. Javasolt szellőztetni, viszont főképp a késő esti és a kora reggeli órákban, amikor kint is kellemesebb a hőmérséklet és a pollenkoncentráció is alacsonyabb.

A klíma szárító hatását nemcsak nyálkahártyánkon és szemeinken, hanem a bőrünkön is érezhetjük. A kiszáradt bőr feszül, viszket, kirepedezik. Ha rendszeresen, hosszabb ideig légkondicionált szobában, irodában tartózkodunk, gondoskodjunk bőrünk hidratálásáról is. Elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, ásványvíz fogyasztása, „szomjas” bőrünket pedig hidratáló krémmel ápoljuk.

Minél több időt töltünk a hűtött szobában, szervezetünk annál kevésbé viseli jól a kinti magas hőmérsékletet, valamint a hőingadozást. A kinti forróságból a hideg épületbe lépve rendkívüli stresszhatás éri szervezetünket, ami az idősek, krónikus betegségekkel küzdő, legyengült emberek számára akár életveszélyes rosszullétet is okozhat. Figyeljünk oda, hogy ne tegyük ki magunkat hirtelen lehűtésnek, ahogyan a hűvös épületből se átmenet nélkül lépjünk ki a forróságba.

Nyáron, a zöldség- és gyümölcsszezonban alapvetően több vitamint viszünk be a szervezetünkbe. Ha azonban klímás helyiségben dolgozunk, nem árt, ha tudatosan is törekszünk immunrendszerünk erősítésére. Pár szelet görögdinnye, őszibarack pedig nem csak finom és egészséges, hanem kifejezetten hűsítő is tud lenni a nyári hőségben!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.