Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ne hordjuk ki lábon a megfázást!

Érdekességek2018. február 12.

Több liternyi forró tea, citrom, méz, használt zsebkendők tornya, rosszabb esetben pedig gyógyszerek hada? Mindannyiunk számára ismerős lehet ez az életkép ebben a hideg, sokszor nyálkás időben. De vajon csak egy egyszerű megfázásról van szó, vagy egy komolyabb influenzával nyomjuk otthon az ágyat? A tünetek egyformán kellemetlenek, azonban korántsem mindegy, hogy melyik kórokozóval állunk szemben.

Influenza vagy nátha?

A nátha és influenza ugyanúgy légzőszervi megbetegedés, viszont különböző vírusok okozzák. Az influenzás megbetegedések és a nátha közötti legfontosabb különbség, hogy míg az influenza jellegzetes tünetei hirtelen, addig a nátha okozta panaszok lassan, fokozatosan rosszabbodnak.
Influenza esetén a fertőződést követően 24-48 órával igen magas láz alakul ki, ami a 39-39,5C fokot is elérheti, erős fejfájással, illetve végtagfájdalommal jár, és csak ezután jelentkezik a torokfájás, száraz köhögés, orrfolyás, orrdugulás és váladékos köhögés. Megfázás esetén alacsonyabb láz, esetleg hőemelkedés jelentkezik izomfájdalom és fejfájás nélkül, ugyanakkor itt vezető panasz az orrfolyás és a tüsszögés.


Fontos az ágynyugalom

Míg a megfázásból pár nap alatt maradványtünet nélkül kilábalunk, az influenza szövődményeként előfordulhat elhúzódó felső illetve alsó légúti gyulladás, tüdőgyulladás és szívizomgyulladás is. Influenza esetén csökken a légutak védekezőképessége más kórokozókkal szemben, így jobban ki vagyunk téve egyidejűleg a bakteriális fertőzéseknek is.

„Tévhit, hogy a megfázás lábon kihordható betegség. A nátha kialakulásáért felelős vírusok ugyanis cseppfertőzéssel terjednek, így olyan zárt közegekben, mint a munkahelyek, az óvodák vagy az iskolák, egy-két nap alatt szinte mindenkin jelentkezhetnek a tünetek. Az influenza esetében pedig akár olyan szövődményekkel is járhat az ágynyugalom elmulasztása, mint a tüdőgyulladás. Maradjunk otthon pár napot, feküdjünk, pihenjünk, hogy szervezetünk a betegség leküzdésére tudjon koncentrálni” – figyelmeztet dr. Tóth-Domán Judit, az Év Magánrendelőjének választott Budai Egészségközpont munkatársa.

De miért pont a hidegben fázunk meg?

Mondhatnánk, hogy azért, mert hideg van, és ez az állítás nem is áll olyan messze az igazságtól. A hidegben orrnyálkahártyánk kevésbé ellenálló a vírusokkal szemben, így ha érintkezésbe kerülünk egy náthás emberrel, a vírusok a mi nyálkahártyánkon is könnyebben szaporodásnak indulnak. Az időjáráson nem változtathatunk, de egy kis odafigyeléssel ellenállóbbá tudjuk tenni szervezetünket. Íme, pár hasznos tipp:


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.

A tej - élet, erõ és egészség

2026. augusztus 12.

Miért jó, ha rendszeresen fogyasztunk tejtermékeket?

A tej a hús és a gabonafélék mellett legfontosabb táplálékunk, mi több: hosszú ideig az emlõsök kicsinyének egyedüli tápláléka.

Nem véletlenül, hiszen rengeteg fontos, az egészségünk szempontjából nélkülözhetetlen elemet tartalmaz.

A tej iránti vonzódást az õsember valószínûleg szó szerint az anyatejjel szívta magába, más emlõsök tejének fogyasztását pedig az állatok kicsinyeitõl leshette el. Nálunk a legelterjedtebb a tehéntej, de szûkebb környezetünkben a kecske és a birka is a jól tejelõ állatok közé sorolható. Az õsmagyarok gyakran fogyasztottak kancatejet, s ha egy kicsit kitekintünk, azt láthatjuk, hogy Ázsiában a jakot fejik, északon pedig a rénszarvast.