Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ne pánikolj! – Kullancs-kisokos mindenkinek

Érdekességek2020. május 16.

A kullancscsípés nagy ijedtséget okoz, pedig ez a riadalom elkerülhető, ha megismerjük a kórokozókat. A kullancsokban tucatnyi baktérium, vírus és egysejtű is gazdára lel. A hazai kullancsok jelenlegi ismereteink szerint kilencféle betegséget terjeszthetnek, melyek közül egyet vírus, egyet egysejtű parazita, a többit baktériumok okoznak.

 

Fotó: 123rf.comA vírusos agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis) védőoltással megelőzhető, a többi betegség pedig antibiotikummal gyógyítható. Tehát nem állunk tehetetlenül a betegségekkel szemben: többségüket eredményesen lehet kezelni, amelyiknél pedig nincs specifikus kezelési lehetőség, azzal szemben hatásos védőoltással rendelkezünk.

Mit kell tenni, ha megcsíp egy kullancs?

A kullancsok által terjesztett fertőző betegségek többsége a csípés után 3-30 nap között jelentkezik. Mit kell figyelni? Mi a teendő?

  • Először is, ha lehet, védekezzünk a kullancscsípés ellen. Ez a legjobb megelőzés. A megfelelő öltözék (pl. nadrágszárra felhúzott zokni, nadrágba betűrt ing), a kullancsot távol tartó riasztó kenőcsök krémek 3-4 óráig hatásosak, utána ismételni kell használatukat. Tévhit, hogy a b-vitamin komplexet tartalmazó tabletta elriasztja a kullancsokat – bár valóban kellemetlen vizelet- és testszagot okoz.
  • Ha nem sikerült megelőzni a csípést, mielőbb el kell távolítani a kullancsot. Minél tovább tartózkodik a kullancs a bőrben, annál nagyobb a fertőzés esélye. A napi “kullancsvizit” célszerű minden kirándulás, kertészkedés, erdei-mezei munka után. A gyermekek fehér bőrén a szülő könnyen észreveszi a kifejlett kullancsot. A kullancslárva észrevételéhez azonban nagyon jó szem kell. Egy alkalommal csecsemő tanácsadáson egy anya mutatta a 8 hónapos csecsemője nyakát, hogy ott lát “valamit”. Az alig 1 milliméteres “valami” a mikroszkóp alatt vizsgálva kullancslárvának bizonyult.

A kullancs eltávolítása nem orvosi feladat. Egy egyszerű csipesszel mindenki elvégezheti. A gyakorlott vadászok, erdőn dolgozók között akad, aki a kés hegyével is ki tudja emelni a bőrbe fúródott kullancsot. Ha eltávolításkor a kullancs feje bennszakad, akkor sincs baj. Két hét alatt idegentestként (mint egy szálka) kilökődik. Ellenben, ha megpróbáljuk tűvel vagy egyéb eszközökkel kiszedegetni a fej darabkáit, menthetetlenül befertőzzük a csípés helyét, aminek bőrgyulladás, esetleg orbánc lesz a következménye. Jegyezzük fel a kullancscsípés és az eltávolítás idejét (erre a későbbiekben szükség lehet).


A kullancsbetegségek többsége két héten belül jelentkezik. A legfontosabb tünetek: láz, fejfájás, bőrpír, nyirokmirigy-duzzanat.

Mi látható a kullancscsípés helyén?

Az eltávolított kullancs helye lehet teljesen békés, reakciómentes. Máskor, főleg, ha a kullancs hosszabb ideig volt a bőrben, lencsényi halványpiros göb látható. A kullancs nyálára érzékeny személyekben 2-3 cm-es élénkpiros viszkető folt jelentkezik, amely a következő 2-3 nap alatt magától elhalványodik. Ettől sokat megijednek, pedig ez nem Lyme-kór. Azonban a csípés után legalább 3 nappal, esetleg hetekkel később kezdődő, fokozatosan növekvő, vándorló bőrpír a Lyme-kór korai tünete, amely kezelést igényel.

Milyen jelentősége van a láznak?

A kullancsok által terjesztett fertőző betegségek további fontos tünete lehet a láz, különösen kullancsencephalitisben és tularemiában, de a ritkább kullancs terjesztette betegségekben is. A Lyme-kórra viszont nem jellemző a láz.

Milyen betegségekre utal a nyirokmirigy-duzzanat?

A nyirokmirigy-duzzanat a kullancscsípéshez legközelebb eső régióban tularemiában (nyúlpestis), bartonellosisban és TIBOLA -fertőzésben fordul elő. Fontos azonban tudni, hogy a nyirokmirigy-duzzanat számos más fertőző és nem fertőző betegség kísérő tünete lehet, ezért az orvosi vizsgálat elengedhetetlen.

Ízületi és más mozgásszervi panaszok

Heveny lázas betegség kezdetén nem ritka a végtagfájdalom (pl. influenza, egyéb légúti fertőzések), amely azonban a láztalanodással egyidejűleg fokozatosan elmúlik. A kullancsencephalitis kezdetén is jelentkezhet végtagfájdalom. A Lyme- kór késői tünetei között előfordulhat egy-egy nagyízület fájdalmas duzzanata. A szimmetrikus (kétoldali) ízületi fájdalom azonban nem jellemző a Lyme-kórra.

A kullacsok terjesztette betegségek lappangási ideje 3 nap és egy hónap között van. Egy hónapnál hosszabb lappangási ideje csak a késői Lyme-kórnak van. Ennek felismeréséhez infektológus szakorvos segítségét célszerű igénybe venni.
Az ország erdeiben és bokros-csalitos tájain, főleg a Nyugat-Dunántúlon, igen elterjedtek a kullancsok. A legtöbb megbetegedést Zala, Somogy, Vas, Győr-Moson-Sopron megyéből jelentik. Kullancscsípés azonban a kiskertben és városi (fővárosi) parkban is szerezhető!

Védőoltás vírusos agyvelőgyulladás ellen

A kullancsencephalitis súlyos idegrendszeri tünetekkel, nem ritkán izombénulással és kellemetlen maradványtünetekkel járó betegség. Minden korosztályt érinthet, de legsúlyosabban a felnőtt férfiak betegednek meg. A megfigyelések szerint a gyermekek betegsége enyhébben zajlik.

A kullancsencephalitis elleni védőoltás jó 15 éve hozzáférhető a hazai gyógyszertárakban. Az oltási sorozat három adagból áll: az első oltás után 1, majd 12 hónap múlva, ezután pedig háromévenként egy újraoltás szükséges.

A gyorsított immunizálás azok számára javasolt, ahol nincs idő az egy hónap kivárására. Ebben az esetben az első oltás után 1 héttel kapják a másodikat, újabb két hét múlva a harmadikat, majd 12 hónap múlva a negyediket. Ettől kezdve szintén háromévenként ajánlatos az emlékeztető oltás.

Felnőttek és gyermekek számára külön oltóanyag van forgalomban. Az oltási reakció enyhe: az első oltás napján magától múló hőemelkedés és fejfájás jelentkezhet, a többi oltásnál még ennyi reakció sincs. Az oltás helye 2-3 napig érzékeny. Szabályszerűen oltott felnőtt esetében gyakorlatilag nem fordul elő kullancsencephalitis.

A kullancsok hozzátartoznak a környezetünkhöz. Kiirtásukra tett minden kísérlet sokkal nagyobb környezeti kárral járna, mint megtanulni a védekezést, amellyel az általuk terjesztett betegségek elkerülhetők.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.