Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ne rázd a gyermeked!

Érdekességek2021. február 18.

Fotó: gettyimages.com

Egy frontális ütközéshez hasonló hatása van az egy éven aluli gyermekre, ha valaki megrázza. A kisbaba még nem tudja megtartani a fejét, az ide-oda billeg erős gyorsulásokkal, lassulásokkal, miközben az agy csúszkál a koponyán belül. Néhány másodperc is elég ahhoz, hogy a kemény agyhártya alatt elszakadjanak az erek, vérömlenyek keletkezzenek és súlyosan károsodjon a baba agya.

Dr. Rudas Gábor, a Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpont igazgatója évente mintegy öt hasonló esettel találkozik, de ez szerinte csak a jéghegy csúcsa. „Ha valaki egyszer megrázta a gyermekét, általában megteszi többször is. A vérömleny nem feltétlenül okoz azonnali klinikai tüneteket, a felnőttek gyakran nem is sejtik, milyen súlyos sérülést okoztak a babának. Amikor végül mégis hozzánk kerül a baba, az MR vizsgálat során azt látjuk, hogy az agy mindkét oldalán különböző idejű vérzések vannak, meg tudjuk mondani, milyen rétegekben van a vérzés, és az mennyire friss, és azt is, hogy az agyállományban milyen károsodás lépett fel.”

A második leggyakoribb halálok a csecsemőknél

Az egy évesnél fiatalabb csecsemők között a bántalmazás a második leggyakoribb halálok, a baba rázása pedig a 0-3 éves korú gyermekeket érintő leggyakoribb bántalmazási forma. Általában a szülők – vagy a gondozók – idegességükben, tehetetlenségükben kontrollt vesztve rázzák meg a vigasztalhatatlanul síró kisbabát anélkül, hogy tisztában lennének a következményekkel, de előfordul olyan eset is, hogy durva játéktól, levegőbe dobálástól szenved agykárosodást a gyermek.
Egy kanadai felmérés szerint a babák ötöde belehalt a gyakran csak néhány másodperces rázásba, a túlélők több, mint fele idegrendszeri károsodást szenvedett, 65 százalékuk látássérülést. A megrázott csecsemő szindróma a leggyakoribb halálok a traumás fejsérülések között, az USA-ban évente 1200-1400 gyerek sérüléséért illetve haláláért felelős a National Center on Shaken Baby Syndrome szervezet szerint.


Fotó: 123rf.com

A károsodás tünetei

Később már maga a szülő, gondozó is látja, hogy baj van a gyermekkel, bár a klinikai tünetek sokfélék lehetnek: hányhat, letargiás lehet a baba, nem mozog, vagy éppen túlságosan nyugtalan. A védőnő, vagy a gyermekorvos is sokszor csak annyit sejt, hogy valamilyen központi idegrendszeri problémája lehet a csecsemőnek. Mivel a Shaken Baby Szindróma, azaz megrázott gyermek szindróma általában semmiféle látható sérüléssel, töréssel nem jár, ezért ritkán gyanakszanak bántalmazásra. Az egyetlen külső jel a feszülő kutacs lehet, hiszen az agyban mindent kitölt a vér.

Dr. Rudas Gábor elmondta: Az MR vizsgálat eredménye az agyhártya alatti kétoldali vérzéseket és az agyödémát állapítja meg, míg a szemfenékvizsgálat világosan mutatja, hogy a retina erei is bevéreztek. Ha ez a három tünet együtt van, akkor nem kérdés, mi történt, 100 százalékos biztonsággal meg lehet mondani, hogy ez shaken baby szindróma.

A rázás = bántalmazás

Amellett, hogy a szülőkkel, gondozókkal meg kell értetni, hogy a gyermek megrázása is bántalmazás, a külső jelek hiánya miatt gyakran a radiológus, a szemész, a gyerekgyógyász vagy az intenzív terápiás szakember sem gondol erre, így fontos a teljes társadalom figyelmét felhívni erre a szindrómára – emelte ki Dr. Rudas Gábor.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Február 4-e, a Rákellenes Világnap

2026. február 04.

Öt perc önmagunkért, évek az életünkért

Napi néhány perc is elegendő lehet, hogy tegyünk mentális és fizikai jóllétünkért, legyen szó egy kis lelassulásról, mozgásról, vagy arról, hogy odafigyelünk testünk jelzéseire. Az öngondoskodás nem mindig időigényes vagy látványos, de a hatása hosszú távon is meghatározó. Az Avon Magyarország összegyűjtött öt dolgot, amit öt perc alatt is megtehetünk saját egészségünk érdekében. Február 4-én, a Rákellenes Világnapon különösen fontos emlékeztetni magunkat arra, hogy egy kis figyelmesség is életmentő is lehet.

Az öt perc meglepően relatív fogalom. Van, amikor szinte észre sem vesszük, és elrepül egy kávé vagy egy gyors üzenetváltás közben. Máskor viszont végtelennek tűnhet, elég csak egy plank gyakorlatra gondolni, ahol minden másodperc számít. Egy biztos: ha tudatosan magunkra szánjuk, az az öt perc sokkal többet jelenthet, mint hinnénk.

Védje meg szervezetét a téli hidegben is!

2026. február 04.

Szeretné elkerülni, hogy a tél rossz emlékeket hagyjon maga után? Bizonyára igen, ezért elõzze meg a bajt: juttasson a szervezetébe megfelelõ mennyiségû, létfontosságú nyomelemet! Ezekbõl az anyagokból (szelén, réz, bór, jód, mangán, vas...) csak kis mennyiségre van szükség, szerepük mégis nagyon jelentõs az élõ szervezet mûködésében. Hiszen optimalizálják a védekezõ mechanizmusok hatékonyságát, megkönnyítik a betegségek utáni felgyógyulást, és megelõzik a fogyókúra következtében esetlegesen fellépõ testi-lelki legyengülést. Biztos szövetségesként számíthat rájuk a csöpögõ orr és más téli kellemetlenségek elleni küzdelem során is.

Ha a hideg évszak már sokszor próbára tette a család egészségét, és a tél "örömét" általában csak az jelenti az önök számára, hogy elõbb-utóbb véget ér, tanácsos figyelni a védekezésre. Fontos tájékozódni annak eszközeirõl, melyek közül most kiemelünk néhányat.

A jó erõnlét titkai a téli hónapokban is - 2. rész

2026. február 03.

A téli regenerálódáshoz nem ajánlunk kalóriaszegény diétát - mely a hidegben frusztrálhat és elfáraszthat minket - , sem azt, hogy literszámra igyunk vizet egész nap (folyadékigényünk remélhetõleg tudatosul bennünk egész éven át), vagy hogy kora reggel, éhgyomorra kocogjunk... Nem, az alábbiakban a hideg évszakban hasznos, olyan erõt adó ételek - például levesek - fogyasztása áll a középpontban, melyektõl visszanyerjük energikusságunkat, tetterõnket, megõrizhetjük egészségünket, és jó formában vészelhetjük át a telet.

Fontos a tápanyagokban dús táplálkozás

Amikor mínusz fokokat ír ki a hõmérõ az ablakban, már sötétedik uzsonnaidõben, és egyre jobban fázunk kint a szabadban, hangulatunk távol áll a derûstõl, és energiánk pedig, úgy érezzük, egyre fogy, jobban kívánjuk a zsírosabb ételeket, a "vastag" leveseket, a húsos, sajtos, gazdagon zöldségezett fõtt tésztákat vagy a szószos húsokat. Nem is beszélve a tartalmasabb édességekrõl, a csokoládéról - minden formában -, a különbözõ cukrászsüteményekrõl...