Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ne vegyszereket lélegezzünk be, ha illatosítót használunk!

Érdekességek2022. február 21.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Már Magyarországon is kapható az első fagyantából készült, fenntartható illatosító. Annak ellenére, hogy számos tanulmány és felmérés született már róla, még mindig sokkal kisebb jelentőséget tulajdonítunk az illatoknak, mint amennyit megérdemelnének. Egy kellemes illat pozitív hatással lehet a hangulatunkra, a teljesítményünkre, de az otthonunkba vagy az irodánkba belépő vendégek első benyomását is meghatározhatja, hogy a közegünkben milyen illat fogadja őket.  

Akkor igazán jó egy illat, ha alig észrevehetően simogatja érzékszerveinket, amikor nem tolakodóan, hanem egészen finoman, sejtelmesen tölti be aromájával a rendelkezésre álló teret.

„Megfigyelhető, hogy ma már nem kifejezetten a klasszikus, mindenki által ismert alapillatok hódítanak, az emberek szeretik az olyan különlegességeket, amelyek különböző életérzéseket ébresztenek fel bennük. Akár más kultúrák hangulatát hordozzák, akár olyan tájakét, amelyekre a mindennapok mókuskerekéből gondolatban egy kicsit elrepülhetnek” – avatott be Szabó András, az ÖPSO környezetbarát illatosító termékcsaládot forgalmazó Superio Kft. ügyvezetője, aki azt is elárulta, hogy kínálatukban a japán cseresznyevirág, az amazóniai esőerdőt idéző illat és a mediterrán életérzést otthonunkba varázsló illatosítók a legnépszerűbbek.

A kellemes illat ne vegyszer legyen

Szeretjük, ha egy illat a természetet idézi, de vajon ügyelünk-e arra is, hogy az illatanyag összetétele mennyire természetes? Használata vajon jót tesz-e a szervezetünknek vagy éppen a környezetnek? Ha ezeknek a kérdéseknek nem járunk kellően utána, nem fordítunk arra figyelmet, hogy a csomagoláson található apróbetűs tájékoztatást szemrevételezzük, könnyen megeshet, hogy kőolajszármazékokkal teli vegyszerekkel töltjük meg otthonunk levegőjét és a tüdőnket.
„Egy környezetbarát illatosító azt a küldetést vállalja, hogy összetevői tekintetében csakis természetes anyagokat tartalmaz, készítése során pedig mindvégig fontos szempont a fenntarthatóság” – hívta fel a figyelmet Szabó András.
Az ÖPSO az első olyan illatosító, amely természetes fagyantából készült, ezzel helyettesítve a mesterséges parfümösszetevőket. Mind az illatok, mind a csomagolás PEFC által tanúsítottak, ami garantálja, hogy fenntartható forrásból származnak. A termékek gyártása lehetőséget teremt a helyi közösségeknek, hogy erdőikből fenntartható módon termeljenek bevételt.

Természet az otthonunkban

 Képforrás: Canva Pro adatbázis.

„A különböző illatok erősségét mi magunk szabályozhatjuk azzal, hogy a szettben található pálcikák közül kevesebbet, illetve többet használunk fel” – tette hozzá a Superio Kft. ügyvezetője. 
 
„Különösen kisgyermekes családoknál nincs már helyük a mesterséges illatosítóknak, de a légúti betegségekkel küzdőknek is kiemelten vigyázniuk kell az egészségükre” – zárta gondolatait Szabó András.
 
Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.