Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Negatív lelet ellenére is okozhatja búzaallergia a tüneteit

Érdekességek2019. január 31.

A fotók illusztrációk: pixabay.comOrrfolyás, tüsszögés, szemviszketés, esetleg asztma, hasfájás, hasmenés, hányás, csalánkiütés? Ha régóta szenved a felsorolt, gyakran jelentkező tünetektől, akkor érdemes utána járni, hogy mi okozza a panaszait. A tünetek hátterében ugyanis búzaallergia is állhat, mely fizikai terhelés mellett, egyeseknél súlyos esetben anafilaxiát is okozhat. A kivizsgálás során a hagyományos allergiatesztek nem adnak választ, a diagnózishoz speciális, multiplex allergiateszt elvégzésére van szükség.

Már voltam allergiavizsgálaton, negatív lett
A korábbi vérvizsgálatok az allergiás beteg allergénje elleni specifikus ellenanyag (IgE) termelésének mértékét tudták kimutatni. Ma azonban már tudjuk, hogy az egyes allergének több összetevőből állnak, ezek a komponensek pedig eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek – magyarázza dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Így fordulhat elő, hogy valakinél az IgE értéke nem magasabb, a vizsgálat negatív, pedig tünetei vannak. Azonban, ha megnézzük az egyes komponenseket is, akkor kiderülhet, hogy valamelyik emelkedést mutat. Ezt azonban kizárólag olyan teszt tudja kimutatni, amely képes az allergén kivonat mellett annak komponenseit is vizsgálni.

Nem jártam még utána, mivel a tüneteim csak időnként jelentkeznek
Ha valakinél emelkedett a búza elleni ellenanyag mértéke, ami a hagyományos allergiavizsgálattal kimutatható, akkor a tünetei állandóan jelentkeznek. Ha azonban a búza ismert négy komponense közül csak az egyik magasabb, akkor a tünetei elsősorban bizonyos helyzetekben – fizikai terhelés, vagy más, a szervezetet megerőltető szituáció, például magas láz, nőknél menstruáció, esetleg bizonyos gyógyszerek vagy alkohol  egyidejű fogyasztása esetén – jelentkeznek.


Életveszélyes következménye lehet, ha elmarad a kivizsgálás

A fotók illusztrációk: pixabay.comHa nem tulajdonítunk különösebb jelentőséget az említett helyzetekben kialakuló tüneteknek, akár anafilaxiás sokk is jelentkezhet. A búzafüggő, fizikai terhelésre jelentkező anafilaxia akkor alakulhat ki, ha valakinél emelkedett a búza egyik allergén komponensének értéke a vérben, és fizikai terhelést megelőzően 1-2 órával lisztes ételt fogyaszt. Ilyenkor az edzés, vagy a szervezetet megerőltető szituáció következtében nehézlégzés, verejtékezés, sápadtság, csalánkiütés, testszerte ödéma jelentkezhet. A vérnyomás drasztikus csökkenése miatt ájulás, végső esetben a keringés teljes leállása is bekövetkezhet.

A hagyományos allergia tesztek nem adnak választ
Semmi esetre sem szabad tehát a tüneteket elbagatellizálni, ha panaszaink vannak, járjunk utána, mi okozhatja – figyelmeztet dr. Hidvégi Edit. A korábbi allergiatesztek mellett ma már elérhetőek olyan átfogó megoldások, mint a multiplex allergiateszt is, amely egy vérmintából vizsgálja a teljes allergént és annak komponenseit is. Ennek azért van különös jelentősége, merta kivizsgálás során a szokásos allergiatesztek nem adnak választ.Ilyen esetben ugyanis az illetőnek az össz. búza-specifikus IgE laborértéke nem feltétlenül magas, de a vizsgálatkor a búzaallergén egyik komponense, az omega-5 gliadin viszont jelentős emelkedést mutat. A fizikai terhelés indukálta anafilaxiát pedig ez az összetevő váltja ki.

Multiplex allergiateszttel megelőzhető az anafilaxia?
Ha a vizsgálat alapján igazolódik az omega-5 gliadin szerepe az anafilaxia kiváltásában, akkor alapvető természetesen a búzatartalmú ételek fogyasztásának kerülése, a nagyobb megterheléssel járó szituációk (pl. fizikai terhelés) alatt és az azt megelőző órákban.Ha vizsgálat alapján felmerül az anafilaxia veszély lehetősége, akkor életmódbeli tanácsok mellett szükség lehet életmentő gyógyszer (adrenalin tartalmú öninjektor, az életveszélyes tüneteket okozó anafilaxia első tüneteinek észlelésekor kell beadni) alkalmazására, amit szükség esetén allergológusorvos fel is ír.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nő a szív- és érrendszeri halálozás kockázata a rákbetegeknél

2019. december 03.

A rákos betegeknél megnő a szív- és érrendszeri problémák kockázta: több mint tíz százalékuk halálát nem a rák, hanem szívbetegség okozza – állapította meg egy hosszú távú, nagy létszámú kutatás.

A European Heart Journal hárommillió amerikai beteg adatait elemezte: a pácienseket 28 féle rákkal diagnosztizálták az elmúlt 40 évben. A tudósok felhívták rá a figyelmet, hogy a daganatos betegségek túlélési aránya ugyan javul, de az orvosoknak nagyobb gondot kell fordítani a betegek kardiovaszkuláris állapotának folyamatos ellenőrzésére.

A tanulmányban vizsgált 3,23 millió páciens 38 százaléka hunyt el rákbetegségben, 11 százalékuk pedig valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, utóbbi háromnegyede szívbetegség volt – számolt be róla a BBC News.

Magasabb arányban voltak a hólyag-, gége-, prosztata-, méh-, bél- és mellrákos esetek azok között a ráktúlélők között, akik szív- és érrendszeri betegségben hunytak el.

A rákos betegeknél a szív- és érrendszeri kockázat a kemoterápia és a sugárkezelés miatt az első évben magas volt. De a kockázat később is magasabb maradt a rákkal nem diagnosztizált népességhez képest. A tanulmány szerint a daganatos betegek “állandóan a megnövekedett kockázatnak voltak kitéve”.

A kutatást vezető Nicholas Zaorsky, az amerikai Penn Állami Rákintézet sugárterápiás onkológusa rámutatott, hogy amennyiben ezekkel a kockázatokkal tisztában vannak az orvosok és a betegek, az segíthet abban, hogy a páciensek egészséges életmóddal csökkenthessék a szív- és érrendszeri betegség kialakulását, s egyúttal a daganat visszatérésének kockázatát is.

Táplálkozási zavarok: bulimia nervosa

2019. december 03.

A táplálkozási zavarok sorában sajnos nem az anorexia az egyetlen. A bulimia nervosa mintegy háromszor gyakoribb az anorexia nervosánál, és jóval nehezebben felismerhető.

 
Mi a bulimia?


Az evés zavarai között az anorexia nervosa régóta ismert kórkép, a bulimia nervosa viszont mindössze két évtizede vált hivatalosan betegséggé.

A bulimia nervosa jelentése a görög ökör-étvágy (boüsz-limosz) kifejezésből származik és sokszor az anorexia nervosához társul. Kialakulása általában 17-25 éves korosztályra tehető, akik már érettebb személyiséggel rendelkeznek. Nehezen észrevehető, mivel általában normális testsúllyal jár, de mindenféle testalkatnál előfordulhat.

A bulimia nervosa ismétlődő kényszeres falásrohamokból áll, amelynek során a beteg elveszti az evés feletti kontrolt. Ez egyrészt azzal az érzéssel jár, hogy képtelen abbahagyni az evést, másrészt pedig nem tudja irányítani, mit és mennyit eszik. Rövid időn belül olyan hatalmas mennyiségű – főleg magas kalóriatartalmú, akár 20.000 kalóriás – ételt képesek megenni, ami határozottan több mint amennyit az emberek többsége az adott körülmények között (pl. az éjszaka közepén egy szál köntösben a nyitott hűtőszekrény előtt állva) és hasonló alkattal ugyanennyi idő alatt elfogyasztana (például egy liter fagylalt, egy egész torta és egy doboz keksz).

Súlyos esetekben napi 8-10 falásroham és hányás is előfordulhat! A mértéktelen evés kezdetben megszabadítja a pácienst a feszültségtől, de ezt a kis megkönnyebbülést szinte azonnal szörnyű bűntudat és főleg önmagától való undor követi. Ilyenkor az önutálattól hajszolt beteg meghánytatja magát, kezdetben a torkán ledugott ujjával, de később már akaratlagos hányásra is képes lehet. Sokszor más nem megfelelő módszert is alkalmaz, mint például hashajtók vagy vízhajtók szedése, szigorú diéta vagy koplalás és túlfeszített, rögeszmés sportolás.

Mintegy 400 ezren haltak meg idő előtt a légszennyezettség miatt

2019. december 02.



Mintegy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban – közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).

“Jelenleg a légszennyezettség az elsőszámú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve” – írták a friss jelentésben.

A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék mikroszkopikus porszemek, amelyek általában a fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkeznek.

A szakemberek arról számoltak be, hogy bár a levegő minősége javulóban van a kontinensen, de nem a kellő ütemben. Rámutattak ennek kapcsán, hogy még nem sikerült elérni sem az EU, sem a WHO célkitűzéseit.

A finomrészecske-koncentráció 2017-ben hét tagállamban, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában haladta meg az EU-s határértékeket. Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia pedig nem teljesítette a finom szálló porra vonatkozó 2015-ös célszámokat.