Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Negatív változást nem okoz a termékenységben a koronavírus elleni vakcina

Érdekességek2022. február 25.

Fotó: gettyimages.com

Az eddigi tapasztalatokat és irányelveket erősíti meg az a közelmúltban nyilvánosságra hozott nemzetközi kutatás, amely szerint semmilyen érzékelhető negatív változást nem okoz a termékenységben a koronavírus elleni vakcina felvétele – hangsúlyozzák a Semmelweis Egyetem (SE) vezető szülész-nőgyógyász professzorai.

Kifejezetten javasolt a várandósságot, így akár lombikprogramot tervezők oltása, csakúgy mint a várandós és szoptató édesanyák vakcinációja – hívta fel a tanulmány kapcsán a figyelmet az egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának vezetése.

Az egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, nemzetközi tapasztalatok szerint a fogamzóképes korú nők egy része továbbra sem veszi fel a koronavírus elleni védőoltást, mert aggódnak a vakcina termékenységre gyakorolt, esetlegesen káros hatásai miatt.

A tanulmány – amely januárban jelent meg az American Journal of Epidemiology-ban – szerzői arra voltak kíváncsiak, milyen hatást gyakorol a koronavírus elleni oltás, illetve a fertőzés a spontán teherbeeséssel próbálkozó párok termékenységére. 2020 decemberétől 2021 novemberéig összesen 2126 amerikai, illetve kanadai nő vett részt a vizsgálatban szociodemográfiai, életmódbeli, valamint egészségügyi kérdőívek nyolchetenkénti kitöltésével.

Kiderült, a koronavírus elleni vakcina felvétele egyik partner esetében sem okoz érzékelhető változást a termékenységben, vagyis az oltás nem rontja a fogamzás esélyeit. A nők esetében a fertőzés sem rontotta érdemben a termékenységet, a férfiak esetében azonban átmeneti termékenységcsökkenés jelentkezett.

A koronavírus-fertőzés férfiak esetében tehát a termékenység rövid távú csökkenésével járhat, a védőoltás azonban egyik partnernél sem károsítja a termékenységet – összegeztek a tanulmány készítői.

Az SE közleménye idézi Ács Nándort, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatóját, valamint Bánhidy Ferenc igazgatóhelyettest, akik szerint a hazai és nemzetközi irányelvek eddig is egyértelműen javasolták az oltás beadatását a várandósságot tervezőknek.

A szakemberek szerint fontos, hogy most már egy nagy klinikai vizsgálat is igazolja: maga a védőoltás semmilyen formában nem befolyásolja negatívan a termékenységet, sem férfiak, sem nők esetében. Ez – teszik hozzá – egy újabb nagyon jó érv számukra a még esetleg bizonytalankodó leendő kismamák tájékoztatásához.

A nemzetközi ajánlásokkal összhangban a mesterséges megtermékenyítés előtt állóknak is kifejezetten javasolt a vakcina – írták.

Bánhidy Ferenc szerint kezdetben ajánlott volt néhány ciklusnyi szünetet tartani a lombikbébikezelés elindítása és az oltás között, azonban ma már – az összegyűlt tapasztalatok alapján – ezt sem tartják szükségesnek, mivel a tervezett terhesség előtt beadott védőoltás semmilyen hatással nincs a későbbi várandósságra.

A nemzetközi és a saját klinikai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a várandósok esetében a koronavírus-fertőzés súlyosabb szövődményeket okozhat, illetve nagyobb arányban alakulhatnak ki ezek – hangsúlyozták.


Bánhidy Ferenc úgy látja, a legveszélyesebb ebből a szempontból a delta variáns, amely a tüdőszöveten kívül a méhlepény szövetét is képes megtámadni, és előfordult, hogy ez a magzat halálához vezetett. A koronavírus abban az esetben is veszélyes a magzatra, ha a méhlepényt nem támadja meg a vírus, de az édesanya tüdőkapacitásának romlásával a magzat oxigenizációja sérülhet – hívták fel a figyelmet.

A szakemberek a hazai irányelvek szerint a második és a harmadik trimeszterben javasolják az oltást, ekkor az emlékeztető oltásnak sincs akadálya az mRNS alapú vakcinákkal. Fontos szempont, hogy az édesanya beoltásával a magzat is kap egyfajta védettséget, mivel az anyai szervezetben megjelenő antitestek kimutathatók a köldökzsinórból és méhlepényből – hívták fel a figyelmet.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.