Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Négy gyógynövény a visszérbetegség kezelésére

Érdekességek2021. október 16.

Fotó: 123rf.com

A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) amellett, hogy hazánkban díszfaként ültetik, egyúttal gyógynövénynek is számít. A növény magjából nyert kivonatot számos étrend-kiegészítő termékben felhasználják kapszula, tabletta, krém vagy gél formájában. A vadgesztenyemagban ugyanis olyan szaponin típusú hatóanyagok vannak, amelyek segítenek a krónikus vénás elégtelenség tüneteinek kezelésében. Számos vizsgálat bizonyította, hogy ezek az anyagok csökkentik a kapillárisok membránjának átjárhatóságát – ezáltal gátolják az ödéma kialakulását –, fokozzák a vénák tónusát, ugyanakkor gyulladáscsökkentő hatásúak is. A készítmények biztonságosan alkalmazhatók, mellékhatások jelentkezésére nem kell számít.

A szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) erdők aljnövényzetének örökzöld cserjéje, melyet régebben nagy mennyiségben gyűjtöttek a virágkötészet számára, így napjainkra védett növénnyé nyilvánították. A gyógyászati szempontból hasznos hatóanyagok a növény gyökerében és gyökértörzsében találhatók. A vadgesztenye tartalomanyagaihoz hasonlóan ezek az anyagok is csökkentik a kapillárisok átjárhatóságát, gyulladáscsökkentők, ugyanakkor össze is húzzák a vénákat, valamint gátolják az elasztáz enzim működését. Mindennek köszönhetően jótékony hatást fejtenek ki a visszeres panaszokra. A szúrós csodabogyó kivonatát jellemzően más gyógynövényekkel, illetve hatóanyagokkal együtt alkalmazzák krémekben és kapszulákban. Terápiás dózisban alkalmazásuk biztonságosnak tekinthető.


Fotó: 123rf.com

Az ázsiai gázló (Centella asiatica) neve élőhelyéről árulkodik: Ázsia mocsaras területein őshonos. A kúszónövény aktív anyagai a kollagén képződésének fokozásával növelik a vénák rugalmasságát, ugyanakkor gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatással is rendelkeznek. Ennek fényében a gyógynövény felhasználásával előállított készítmények a visszérbetegség előrehaladott állapotában, a lábszárfekély kezelésében is előnyösen alkalmazhatók. Tekintve, hogy őshazájában a növényt terhesség megszakítására is használják, várandósság és gyermektervezés esetén alkalmazása nem javasolt.

Fotó: 123rf.com

Nemcsak finom lekvárok készítéséhez, hanem gyógyító célra is fel lehet használni. 

Fotó: 123rf.com

A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) bogyótermését hagyományosan hasmenés kezelésére használták – nem véletlenül, ugyanis a benne található cserzőanyagok valóban csökkentik a bélnedv kiválasztódását és gyulladáscsökkentő hatásúak is. A fekete áfonya fontos hatóanyagai még a termés színét adó, ún. antociánok, melyek amellett, hogy erős antioxidáns tulajdonsággal rendelkeznek, csökkentik a kapillárisok membránjának átjárhatóságát, és fokozzák a hajszálerekben a vér keringését. Ezért forgalomban levő készítményeit nemcsak a visszérbetegség tüneteinek kezelésére, hanem a retina kapillárisainak támogatására, a szem egészségének megőrzésére is ajánlják. 

Dr. Csábi József PhD
gyógyszerész-közgazdász


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.