Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Négy gyógynövény a visszérbetegség kezelésére

Érdekességek2021. október 16.

Fotó: 123rf.com

A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) amellett, hogy hazánkban díszfaként ültetik, egyúttal gyógynövénynek is számít. A növény magjából nyert kivonatot számos étrend-kiegészítő termékben felhasználják kapszula, tabletta, krém vagy gél formájában. A vadgesztenyemagban ugyanis olyan szaponin típusú hatóanyagok vannak, amelyek segítenek a krónikus vénás elégtelenség tüneteinek kezelésében. Számos vizsgálat bizonyította, hogy ezek az anyagok csökkentik a kapillárisok membránjának átjárhatóságát – ezáltal gátolják az ödéma kialakulását –, fokozzák a vénák tónusát, ugyanakkor gyulladáscsökkentő hatásúak is. A készítmények biztonságosan alkalmazhatók, mellékhatások jelentkezésére nem kell számít.

A szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) erdők aljnövényzetének örökzöld cserjéje, melyet régebben nagy mennyiségben gyűjtöttek a virágkötészet számára, így napjainkra védett növénnyé nyilvánították. A gyógyászati szempontból hasznos hatóanyagok a növény gyökerében és gyökértörzsében találhatók. A vadgesztenye tartalomanyagaihoz hasonlóan ezek az anyagok is csökkentik a kapillárisok átjárhatóságát, gyulladáscsökkentők, ugyanakkor össze is húzzák a vénákat, valamint gátolják az elasztáz enzim működését. Mindennek köszönhetően jótékony hatást fejtenek ki a visszeres panaszokra. A szúrós csodabogyó kivonatát jellemzően más gyógynövényekkel, illetve hatóanyagokkal együtt alkalmazzák krémekben és kapszulákban. Terápiás dózisban alkalmazásuk biztonságosnak tekinthető.


Fotó: 123rf.com

Az ázsiai gázló (Centella asiatica) neve élőhelyéről árulkodik: Ázsia mocsaras területein őshonos. A kúszónövény aktív anyagai a kollagén képződésének fokozásával növelik a vénák rugalmasságát, ugyanakkor gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatással is rendelkeznek. Ennek fényében a gyógynövény felhasználásával előállított készítmények a visszérbetegség előrehaladott állapotában, a lábszárfekély kezelésében is előnyösen alkalmazhatók. Tekintve, hogy őshazájában a növényt terhesség megszakítására is használják, várandósság és gyermektervezés esetén alkalmazása nem javasolt.

Fotó: 123rf.com

Nemcsak finom lekvárok készítéséhez, hanem gyógyító célra is fel lehet használni. 

Fotó: 123rf.com

A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) bogyótermését hagyományosan hasmenés kezelésére használták – nem véletlenül, ugyanis a benne található cserzőanyagok valóban csökkentik a bélnedv kiválasztódását és gyulladáscsökkentő hatásúak is. A fekete áfonya fontos hatóanyagai még a termés színét adó, ún. antociánok, melyek amellett, hogy erős antioxidáns tulajdonsággal rendelkeznek, csökkentik a kapillárisok membránjának átjárhatóságát, és fokozzák a hajszálerekben a vér keringését. Ezért forgalomban levő készítményeit nemcsak a visszérbetegség tüneteinek kezelésére, hanem a retina kapillárisainak támogatására, a szem egészségének megőrzésére is ajánlják. 

Dr. Csábi József PhD
gyógyszerész-közgazdász


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthoni balesetek megelőzhetők

2026. március 04.

A biztonság ott kezdődik, ahol a törődés

Az otthonunk a biztonság szigete – legalábbis annak hisszük. Pedig a legtöbb baleset éppen ott történik, ahol a legnagyobb nyugalmat keressük: a négy fal között.

A biztonságos otthon azonban nem szerencse kérdése, hanem tudatos döntéseké – a törődés, az odafigyelés és a szeretet apró, de következetes lépéseié. Az otthon az élet középpontja: a nyugalom, a biztonság, a meghittség tere. Mégis, a legtöbb baleset nem az utcán vagy a munkahelyen történik, hanem éppen ott, ahol a legvédettebbnek érezzük magunkat – a saját otthonunkban. Az idősek és a tartós betegséggel élők számára egy apró figyelmetlenség is komoly következményekkel járhat. Egy csúszás, egy rossz mozdulat vagy egy megbillenő bútor elég ahhoz, hogy az önállóság hirtelen kiszolgáltatottságba forduljon.
A betegbiztonság nem csak kórházi kérdés. A valódi biztonság otthon kezdődik – abban a térben, ahol az ember él, mozog, pihen és gyógyul. Az odafigyelés, az előrelátás és a környezet tudatos átalakítása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy idős vagy sérülékeny hozzátartozóink biztonságban és méltósággal élhessenek.

Hajunk tavaszi gondozásáról

2026. március 03.

A téli hónapok elmúltával gyakran vesszük észre, hogy hajszálaink állománya károsult, töredezik, végei felrostozódnak, a hajszálaink elvékonyodnak.

Sokszor hajlamosak vagyunk a tavaszi fáradtságunkra, vitaminhiányunkra fogni ezen jelenségek okait.

A hajunk állományának állapota biztosan követi az évszakok változásait, hiszen ősszel kifejezetten növekedhet a hajhullásunk mértéke, olykor ijesztő mennyiségben is. A tél folyamán leginkább a zárt, száraz levegőn való tartózkodás, a sapka vagy a kalap viselése is okozhat fejbőrviszketést, korpázó hámlást. A szaknyelv seborrhoeának nevezi. Többször igazolták speciális gombák jelenlétét a korpázó gyulladt fejbőrön, de ezen elváltozásnak a gomba csak egyik tényezője lehet. Az ilyen esetekben ajánlott gyógysamponok hatásosak, de tartósan nem tudják megszüntetni a gyakran visszatérő kellemetlen tüneteket. A mindennapi munkánk során létrejövő feszültségek, stresszhelyzetek, lelki megrázkódtatások is befolyásolják a természetes anyagcsere-folyamatainkat, következményesen a szaruképződést és hajunk állományát. Nagymértékben károsítja hajszálainkat a tartós hullámok alkalmazása, a hajszálak kiszőkítése is. Ama oly divatos vékony fonatok kialakítása egy folyamatos húzást alakít ki a hajas fejbőrön, ami jelentős hajállomány-pusztuláshoz is vezethet. Sajnos az ilyen haj ápolása igen nehéz, és nem megoldott.

Milliók szedik helytelenül a gyógyszereiket

2026. március 03.

Az amerikai Nemzeti Betegtájékoztató és Edukációs Tanács szerint állampolgárok milliói, akik idült megbetegedésben szenvednek, helytelenül szedik a gyógyszereiket, sõt, sokszor abba is hagyják a szedésüket.

A beszámoló szerint különösen a kezdetben tünetmentes egyének vannak nagy kockázatnak kitéve. A magasvérnyomás-betegségben szenvedõk közül például csak minden második beteg szedi rendszeresen az elõírt gyógyszereit, holott a magas vérnyomás megháromszorozza a szívbetegségek kockázatát.