Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Négy gyógynövény a visszérbetegség kezelésére

Érdekességek2021. október 16.

Fotó: 123rf.com

A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) amellett, hogy hazánkban díszfaként ültetik, egyúttal gyógynövénynek is számít. A növény magjából nyert kivonatot számos étrend-kiegészítő termékben felhasználják kapszula, tabletta, krém vagy gél formájában. A vadgesztenyemagban ugyanis olyan szaponin típusú hatóanyagok vannak, amelyek segítenek a krónikus vénás elégtelenség tüneteinek kezelésében. Számos vizsgálat bizonyította, hogy ezek az anyagok csökkentik a kapillárisok membránjának átjárhatóságát – ezáltal gátolják az ödéma kialakulását –, fokozzák a vénák tónusát, ugyanakkor gyulladáscsökkentő hatásúak is. A készítmények biztonságosan alkalmazhatók, mellékhatások jelentkezésére nem kell számít.

A szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) erdők aljnövényzetének örökzöld cserjéje, melyet régebben nagy mennyiségben gyűjtöttek a virágkötészet számára, így napjainkra védett növénnyé nyilvánították. A gyógyászati szempontból hasznos hatóanyagok a növény gyökerében és gyökértörzsében találhatók. A vadgesztenye tartalomanyagaihoz hasonlóan ezek az anyagok is csökkentik a kapillárisok átjárhatóságát, gyulladáscsökkentők, ugyanakkor össze is húzzák a vénákat, valamint gátolják az elasztáz enzim működését. Mindennek köszönhetően jótékony hatást fejtenek ki a visszeres panaszokra. A szúrós csodabogyó kivonatát jellemzően más gyógynövényekkel, illetve hatóanyagokkal együtt alkalmazzák krémekben és kapszulákban. Terápiás dózisban alkalmazásuk biztonságosnak tekinthető.


Fotó: 123rf.com

Az ázsiai gázló (Centella asiatica) neve élőhelyéről árulkodik: Ázsia mocsaras területein őshonos. A kúszónövény aktív anyagai a kollagén képződésének fokozásával növelik a vénák rugalmasságát, ugyanakkor gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatással is rendelkeznek. Ennek fényében a gyógynövény felhasználásával előállított készítmények a visszérbetegség előrehaladott állapotában, a lábszárfekély kezelésében is előnyösen alkalmazhatók. Tekintve, hogy őshazájában a növényt terhesség megszakítására is használják, várandósság és gyermektervezés esetén alkalmazása nem javasolt.

Fotó: 123rf.com

Nemcsak finom lekvárok készítéséhez, hanem gyógyító célra is fel lehet használni. 

Fotó: 123rf.com

A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) bogyótermését hagyományosan hasmenés kezelésére használták – nem véletlenül, ugyanis a benne található cserzőanyagok valóban csökkentik a bélnedv kiválasztódását és gyulladáscsökkentő hatásúak is. A fekete áfonya fontos hatóanyagai még a termés színét adó, ún. antociánok, melyek amellett, hogy erős antioxidáns tulajdonsággal rendelkeznek, csökkentik a kapillárisok membránjának átjárhatóságát, és fokozzák a hajszálerekben a vér keringését. Ezért forgalomban levő készítményeit nemcsak a visszérbetegség tüneteinek kezelésére, hanem a retina kapillárisainak támogatására, a szem egészségének megőrzésére is ajánlják. 

Dr. Csábi József PhD
gyógyszerész-közgazdász


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Támadó tengeri élőlények: A cápák

2025. szeptember 08.

A cápatámadás veszélye a harapással okozott sérülés. Ez iszonyú méretű csonkolásokat hagy maga után, még ha az áldozat túl is éli a támadást. Évente kb. 50 esetet említ a szakirodalom, ebből 5-10 halálos. A cápákat övező félelem nem enyhül attól, hogy a cápák nem az emberhúsért támadnak (hiszen az emberi csontok emészthetetlenek a cápa számára) hanem azért, mert a vízben úszó ember formája hasonlít a fókára, mely a cápa könnyű zsákmánya. A legtöbb cápatámadást az USA-ban és Ausztráliában jegyezték fel, ezért itt csak azokon a strandokon ajánlatos fürdeni, ahol cápaőrség van.

A cápaveszély elkerülésére olyan egyszerű szabályokat is be kell tartani, mint az éjszakai, vagy a zavaros vizekben, halraj közelében való fürdőzés. Továbbá provokálja a cápatámadást a vérző seb, vagy a menstruációs periódusban való fürdés. Mindenkor tartsa be a cápaőrség figyelmeztetéseit!

Utazás előtt és közben is tudatosan: Első az élelmiszerbiztonság!

2025. szeptember 08.

Az utazásokat jellemzően jó előre megtervezzük: készítünk költségtervet, megtervezzük a programokat és hogy milyen ételeket szeretnénk majd megkóstolni, de ritkábban gondolunk arra, hogy a konyhánkat és hűtőnket is felkészítsük a távollétre. Pedig ez az élelmiszerpazarlás és az élelmiszerbiztonság szempontjából is kiemelten fontos.


„Vásároljunk” a hűtőnkből: Törekedjünk arra, hogy lehetőség szerint még az utazás előtt felhasználjuk a közeli lejárati idejű termékeket. Figyeljünk a gyorsabban romló, fogyaszthatósági idővel ellátott termékekre (például joghurt, felvágottak, sonka). Ha nem sikerül időben felhasználnunk, akkor váljunk meg tőlük, hiszen ezek a termékek a lejárati idő után már kockázatosak lehetnek. (1)
Használjuk a fagyasztót: A maradék készételeket és közeli lejáratú élelmiszereket (például gyümölcs, pékáru, túró) érdemes lefagyasztani.
Hűtőszekrény-takarítás: Legalább havonta egyszer (vagy amint kifolyik valami, romlott étel kerül bele) meleg vízzel és semleges tisztítószerrel tisztítsuk ki a hűtőnket, a felső polcoktól lefelé haladva. Mielőtt visszapakolunk, töröljük szárazra a hűtő belsejét.

Miért kiemelten fontos az élelmiszerbiztonság a nyári melegben?

2025. szeptember 07.

Amikor beköszönt a nyári hőség, nemcsak a hőmérséklet emelkedik, hanem az élelmiszerromlás kockázata is. A meleg ugyanis ideális környezetet teremt a mikrobák, például a baktériumok gyorsabb szaporodásához. Egy kis odafigyeléssel azonban megelőzhetjük a nyári gyomorrontást, vagy akár a komolyabb ételmérgezéseket is.

Az élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó kórokozók különösen gyorsan szaporodnak 5 és 60°C között – ezt az intervallumot hívjuk veszélyzónának. A nyári napokon az ételek könnyen elérhetik ezt a hőmérsékletet, ha nem hűtjük őket megfelelően. Egy napon hagyott autó belső hőmérséklete akár 50-60°C-ra is felmelegedhet, így a hűtést igénylő élelmiszerek (tejtermékek, húsok stb.) nagyon gyorsan megromolhatnak. Vegyük például a joghurtot, amelyet általában 4-8°C között kell tárolni. A meleg, nedves és tápanyagban gazdag joghurt ideális táptalaj a káros mikroorganizmusok (például Salmonella, Listeria) számára. Már néhány óra alatt olyan mértékben elszaporodhatnak, hogy ételmérgezést okozhatnak. A joghurt eközben levet ereszthet, megváltozhat az íze, az illata, de ezek a változások nem mindig látványosak. A mikrobiológiai kockázat már fennállhat akkor is, ha nem észlelünk elváltozást.

Ennek elkerülése érdekében nyáron használjunk hűtőtáskát a bevásárlás során,különösen, ha a vásárlás hosszabb időt vesz igénybe, például ha több boltba is megyünk. Legyünk tudatosak, hiszen ezzel nemcsak a megbetegedéseket, hanem az élelmiszerpazarlást is elkerülhetjük. Ha kétségeink vannak egy termékkel kapcsolatban, inkább ne fogyasszuk el.