Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Negyedévente cseréli a fogkeféjét a magyar

Érdekességek2020. július 30.

Fotó: gettyimages.com

A magyarok harmada évente mindössze egyszer megy fogorvoshoz, a fogkeféjét pedig csak negyedévente cseréli – derült ki egy friss kutatásából. A felmérés szerint a szájhigiénés kérdéseikkel a válaszadók ugyan jellemzően szakemberekhez fordulnak, ennek ellenére fogorvosi rendelőbe sokan csak akkor mennek, amikor már nagy a baj. A kutatás arra is rámutatott, hogy a kitöltők közel harmada még sosem volt fogkőleszedésen, a leggyakoribb fogászati probléma pedig a fogszuvasodás, a fogínyvérzés, valamint a rossz lehelet.

A magyar emberek fogápolási szokásait és tájékozottságát vizsgálta a LACALUT online felmérése[1]. A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, mennyire tartják magukat tudatosnak a magyarok a fogápolás terén, milyen gyakran járnak fogorvoshoz, és mit tesznek napi szinten a megfelelő szájhigiénia megtartásáért.

A fogorvos és a Google a barátunk

A kérdőívet kitöltők jelentős része (több mint 40 százalék) tudatos fogápolónak vallotta magát, kétharmaduk pedig nem csak a mindennapi tisztításra, hanem az étkezésre is figyel, hogy hosszú távon megőrizze fogai egészségét. Az életkor szempontjából az 55 év felettiek tartják magukat a legtudatosabbnak, miközben a korcsoportba tartozó kitöltők közül csak 2 százalék használ az alapos tisztításhoz szükséges kiegészítő eszközöket (fogselymet, szájvizet, nyelvtisztítót). 

Utóbbit Karácsonyi Henrietta, dentálhigiénikus is megerősíti, tapasztalata szerint az életkor változásával a fogápolás terén is tudatosabbak lesznek az emberek, ugyanakkor a fogorvoshoz fordulók kevés százalékánál jellemző, hogy a fogkefe mellett több kiegészítő szájápolási terméket is használnak, pedig ezekre nagyon is szükség lenne. A szakember szerint a szájvíz és a fogselyem mellett a nyelvtisztító és a fogköztisztító is sokat segít az egészséges szájhigiénia megtartásában.


Szájhigiénés kérdéseivel a kitöltők több mint 70 százaléka a fogorvost keresné, ugyanakkor mindössze 20 százalék vallja, hogy kizárólag szakembereknél érdeklődik, ha problémája van. A megkérdezettek 67 százaléka ezzel szemben az interneten is keresgél, ha elbizonytalanodik, sőt ismerősök véleményét is gyakran kikéri fogápolási kérdésekben, mielőtt fogorvoshoz fordulna.

Fotó: pixabay.com

Mikor, mennyit és mivel?

A kitöltők 63 százaléka vallotta, hogy napi kétszer mos fogat – ez a gyakoriság a szakértő szerint ugyan elegendő lehet, ha megfelelő technikával és legalább két percen keresztül történik, azonban az ideális a napi háromszori fogmosás, melyet jellemzően az emberek kevés százaléka tart csak be.

A megkérdezettek majdnem 80 százaléka biztos volt abban, hogy helyes technikával mos fogat, miközben az így válaszolók fele még sosem kért segítséget szakembertől a helyes fogápolási rutin elsajátításához. A válaszadók több mint 70 százaléka hagyományos, 25 százalékuk pedig elektromos fogkefét használ. Karácsonyi Henrietta hangsúlyozza, hogy a fogkefe típusánál fontosabb, hogy megfelelő időt fordítsunk a folyamatra, valamint, hogy az összes fog minden látható felszínét alaposan megtisztítsuk, ínytől a fog felé, söprögető mozdulattal. A szakember továbbá kiemelte, fontos, hogy fogmosás közben csak az adott műveletre koncentráljunk, hiszen, ha elkalandozunk, kevésbé lesz hatékony a tisztítás.

Megvárjuk, amíg nagy lesz a baj

Fotó: pixabay.comUgyan a válaszadók harmada évente csak egyszer (35 százalék) vagy annál is kevesebbszer jár fogorvosnál, a magyarok több mintfele (65 százalék) ha problémát vagy fájdalmat észlel, legkésőbb pár nappal a panasz kezdete után kér időpontot szakemberhez. Karácsonyi Henrietta tapasztalata szerint azonban jellemző, hogy túl sokáig várunk, mielőtt felkeresnénk a fogorvost, pedig a lyukas fog nem gyógyul meg magától.

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók közel harmada sosem vett részt még fogkő-eltávolításon, akik pedig rendszeresen járnak, azok legnagyobb százalékban (28 százalék) évente mennek csak el. Pedig Karácsonyi Henrietta szerint évente legalább kétszer tanácsos elmenni ellenőrzésre, adott esetben fogkőleszedésre, más panaszokkal pedig minél előbb fogorvoshoz kell fordulni. Ennek ellenére a kitöltők nagy többsége csak akkor megy szakemberhez, amikor már nagy a baj: 80 százalékuk fogtömés miatt fordulna csak orvosához, fogínyfájdalommal (50 százalék), ínyvérzéssel (40 százalék), valamint rossz lehelettel (23 százalék) már jóval kevesebben keresik fel a szakembert.

A kérdőív arra is rákérdezett, hogy mely fogászati problémát tapasztalták már magukon a magyarok: legnagyobb százalékban fogszuvasodást jelölték meg (72 százalék), melyet a szakember tapasztalatai is megerősítenek. Ezt követi a fogínyvérzés (64 százalék), valamint a fogfájdalom (62 százalék). A kitöltők fele jelenleg is küszködik fogínyvérzéssel, majdnem 90 százalékuknak volt már fogtömése, 64 százalék pedig már gyökérkezelésen is átesett.
[1] A nem reprezentatív online kutatás június 29. és július 12. között két héten keresztül zajlott, összesen 1828 fő részvételével


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Klasszikus téli vacsora

2026. február 07.

Gyermekkoromban téli estéken sokszor ettük ezt az összeállítást! Külön-külön semmi különleges, de együtt nagyon finom!

Klasszikus téli vacsora

Hozzávalók: 10 db közepes szem burgonya, 30-40 dkg baconszalonna, fejenként 2 tojás, só, bors, olaj

A burgonyát megmosom, karikákra vágom és egy nagy, kiolajozott tepsibe terítem. Megszórom kevés sóval és borssal. A tetejét kirakom a baconszalonna szeletekkel. Kevés vizet öntök alá és alufóliával letakarva 180 fokon 40 percig sütöm. Közben a tojásokból hagyományos módon keménytojást főzök.

A kész tepsis burgonyát négy darabba vágott tojással tálalom! Savanyú káposztát vagy más savanyúságot kínálok hozzá!

Hódoljunk a téli örömöknek egészségesen

2026. február 07.

A téli hónapok egyet jelentenek a megfázásos és influenzás megbetegedésekkel. Az évszaknak nem megfelelő öltözék, a borongós idő és a korai sötétedés miatti rossz hangulat, a kevés napfény, valamint a nyári hónapokhoz képest kevesebb természetes vitaminforrás mind felelősek lehetnek a megbetegedésekért. De valóban elkerülhetetlen, hogy lázas betegen nyomjuk az ágyat? Megúszhatjuk meghűlés vagy influenza nélkül a telet?

„A náthát és az influenzát vírusok, illetve baktériumok okozzák, így a nem megfelelő öltözék csupán közvetve felelős a megbetegedésekért. Sokkal inkább a kimerültség és vitaminhiány miatt fellépő immungyengeség tehetnek arról, hogy szervezetünk kevésbé ellenálló a kórokozókkal szemben. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor tehetünk azért, hogy betegség nélkül élvezhessük a hógolyózást. A vitaminok mellett számos természetes megoldással erősíthetjük szervezetünket, sőt, akár a megbetegedések tüneteit is kezelhetjük velük” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, az Év Magánrendelőjének választott Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosa.

Hogyan tehetjük ellenállóvá a szervezetünket?

A kulcsszó: immunerősítés. Nyáron valóban több természetes vitaminforrás áll rendelkezésünkre, de a téli hónapok is ellátnak minket vitamindús finomságokkal. Amit lehet, fogyasszunk hámozatlanul, frissen vagy párolva, hogy minél több vitamint juttassunk be általuk a szervezetükbe. Néhány egészséges finomság télre:


Narancs, mandarin, kivi, káposzta – igazi C-vitamin bombák, a savanyú káposztából pedig kiváló ételeket is készíthetünk.
Zeller, burgonya, bimbóskel és banán – nélkülözhetetlen B6-vitamin források.
Szőlő, amely egyebek között gazdag káliumban, vasban, magnéziumban és cinkben, ezen kívül segíti az emésztést, sőt még a feszültségoldást is.
Alma – Minden nap egy alma, az orvost távol tartja, szól a mondás. De honnan van ez a varázserő? Magas flavoid tartalmának köszönhetően segít a vírusok és baktériumok leküzdésében, erősíti az immunrendszert, valamint gazdag A-vitaminban, kalciumban és cinkben is.

Ezeket ne dobja a WC-be!

2026. február 06.

A városi csatornarendszereket jellemzően úgy építették meg, hogy az áramló szennyvíz mintegy „magával vigye” a bekerülő anyagokat. Ez akkor működik jól, ha folyamatos és erőteljes az áramlás. Azonban a fogyasztási szokások megváltozásával – a kevesebb vízhasználat, a több műszálas anyag és az egyszer használatos higiéniai termékek miatt – ez a feltétel sok helyen már nem adott.

A nedves törlőkendők, a konyhai törlők, a sminklemosó kendők, sőt, a női higiéniai termékek többsége egyáltalán nem bomlik le abban a néhány órában, amíg a szennyvíz a hálózatban halad.

Amikor ezek az anyagok a csatornába kerülnek, nem úgy viselkednek, mint a WC-papír, hanem szálas közeget képeznek, hálószerűen összetapadnak, és erre a vázra a zsiradék és a szennyeződés odaragad. Az így kialakult szálasanyagtömeg, ha leszűkíti a csőszakaszt vagy egy szivattyúban elakad, leállíthatja a rendszer működését.