Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Negyedévente cseréli a fogkeféjét a magyar

Érdekességek2020. július 30.

Fotó: gettyimages.com

A magyarok harmada évente mindössze egyszer megy fogorvoshoz, a fogkeféjét pedig csak negyedévente cseréli – derült ki egy friss kutatásából. A felmérés szerint a szájhigiénés kérdéseikkel a válaszadók ugyan jellemzően szakemberekhez fordulnak, ennek ellenére fogorvosi rendelőbe sokan csak akkor mennek, amikor már nagy a baj. A kutatás arra is rámutatott, hogy a kitöltők közel harmada még sosem volt fogkőleszedésen, a leggyakoribb fogászati probléma pedig a fogszuvasodás, a fogínyvérzés, valamint a rossz lehelet.

A magyar emberek fogápolási szokásait és tájékozottságát vizsgálta a LACALUT online felmérése[1]. A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, mennyire tartják magukat tudatosnak a magyarok a fogápolás terén, milyen gyakran járnak fogorvoshoz, és mit tesznek napi szinten a megfelelő szájhigiénia megtartásáért.

A fogorvos és a Google a barátunk

A kérdőívet kitöltők jelentős része (több mint 40 százalék) tudatos fogápolónak vallotta magát, kétharmaduk pedig nem csak a mindennapi tisztításra, hanem az étkezésre is figyel, hogy hosszú távon megőrizze fogai egészségét. Az életkor szempontjából az 55 év felettiek tartják magukat a legtudatosabbnak, miközben a korcsoportba tartozó kitöltők közül csak 2 százalék használ az alapos tisztításhoz szükséges kiegészítő eszközöket (fogselymet, szájvizet, nyelvtisztítót). 

Utóbbit Karácsonyi Henrietta, dentálhigiénikus is megerősíti, tapasztalata szerint az életkor változásával a fogápolás terén is tudatosabbak lesznek az emberek, ugyanakkor a fogorvoshoz fordulók kevés százalékánál jellemző, hogy a fogkefe mellett több kiegészítő szájápolási terméket is használnak, pedig ezekre nagyon is szükség lenne. A szakember szerint a szájvíz és a fogselyem mellett a nyelvtisztító és a fogköztisztító is sokat segít az egészséges szájhigiénia megtartásában.


Szájhigiénés kérdéseivel a kitöltők több mint 70 százaléka a fogorvost keresné, ugyanakkor mindössze 20 százalék vallja, hogy kizárólag szakembereknél érdeklődik, ha problémája van. A megkérdezettek 67 százaléka ezzel szemben az interneten is keresgél, ha elbizonytalanodik, sőt ismerősök véleményét is gyakran kikéri fogápolási kérdésekben, mielőtt fogorvoshoz fordulna.

Fotó: pixabay.com

Mikor, mennyit és mivel?

A kitöltők 63 százaléka vallotta, hogy napi kétszer mos fogat – ez a gyakoriság a szakértő szerint ugyan elegendő lehet, ha megfelelő technikával és legalább két percen keresztül történik, azonban az ideális a napi háromszori fogmosás, melyet jellemzően az emberek kevés százaléka tart csak be.

A megkérdezettek majdnem 80 százaléka biztos volt abban, hogy helyes technikával mos fogat, miközben az így válaszolók fele még sosem kért segítséget szakembertől a helyes fogápolási rutin elsajátításához. A válaszadók több mint 70 százaléka hagyományos, 25 százalékuk pedig elektromos fogkefét használ. Karácsonyi Henrietta hangsúlyozza, hogy a fogkefe típusánál fontosabb, hogy megfelelő időt fordítsunk a folyamatra, valamint, hogy az összes fog minden látható felszínét alaposan megtisztítsuk, ínytől a fog felé, söprögető mozdulattal. A szakember továbbá kiemelte, fontos, hogy fogmosás közben csak az adott műveletre koncentráljunk, hiszen, ha elkalandozunk, kevésbé lesz hatékony a tisztítás.

Megvárjuk, amíg nagy lesz a baj

Fotó: pixabay.comUgyan a válaszadók harmada évente csak egyszer (35 százalék) vagy annál is kevesebbszer jár fogorvosnál, a magyarok több mintfele (65 százalék) ha problémát vagy fájdalmat észlel, legkésőbb pár nappal a panasz kezdete után kér időpontot szakemberhez. Karácsonyi Henrietta tapasztalata szerint azonban jellemző, hogy túl sokáig várunk, mielőtt felkeresnénk a fogorvost, pedig a lyukas fog nem gyógyul meg magától.

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók közel harmada sosem vett részt még fogkő-eltávolításon, akik pedig rendszeresen járnak, azok legnagyobb százalékban (28 százalék) évente mennek csak el. Pedig Karácsonyi Henrietta szerint évente legalább kétszer tanácsos elmenni ellenőrzésre, adott esetben fogkőleszedésre, más panaszokkal pedig minél előbb fogorvoshoz kell fordulni. Ennek ellenére a kitöltők nagy többsége csak akkor megy szakemberhez, amikor már nagy a baj: 80 százalékuk fogtömés miatt fordulna csak orvosához, fogínyfájdalommal (50 százalék), ínyvérzéssel (40 százalék), valamint rossz lehelettel (23 százalék) már jóval kevesebben keresik fel a szakembert.

A kérdőív arra is rákérdezett, hogy mely fogászati problémát tapasztalták már magukon a magyarok: legnagyobb százalékban fogszuvasodást jelölték meg (72 százalék), melyet a szakember tapasztalatai is megerősítenek. Ezt követi a fogínyvérzés (64 százalék), valamint a fogfájdalom (62 százalék). A kitöltők fele jelenleg is küszködik fogínyvérzéssel, majdnem 90 százalékuknak volt már fogtömése, 64 százalék pedig már gyökérkezelésen is átesett.
[1] A nem reprezentatív online kutatás június 29. és július 12. között két héten keresztül zajlott, összesen 1828 fő részvételével


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit értünk valójában digitális gyermekjóllét alatt?

2026. február 22.

A digitális gyermekjóllétet gyakran technológiai problémaként kezeljük: mennyi képernyőidőt engedélyezünk, mikortól lehet telefont adni a gyerek kezébe, milyen appokat kellene tiltani. A szakemberek szerint azonban a valódi kérdés nem az eszköz, hanem az, hogyan épül be a digitális jelenlét a gyermek mindennapjaiba, és milyen hatással van a figyelemre, a kapcsolódásra és a mentális egészségre.

Ezt a szemléletet állította középpontba az Alfáktól Omegáig – Digitális Gyermekjóllét Konferencia és Kiállítás, amelyet 2026. február 7-én rendezett meg az EduTech Hungary Zrt. és az EdTech Koalíció. A nagy érdeklődés mellett zajló rendezvény teret adott annak a közös gondolkodásnak, amelyben szülők, pedagógusok, egészségügyi szakemberek és döntéshozók a tiltásalapú megközelítés helyett az életkorhoz kapcsolódó digitális nevelési keretek lehetőségeit vizsgálták.

Kapaszkodók a mindennapi digitális nevelési döntésekhez

A 100+1 praktika című kezdeményezés célja nem új tiltások bevezetése, hanem működő, hétköznapi megoldások összegyűjtése, amelyek segítenek a családoknak eligazodni a digitális algoritmusok által formált környezetben. A kampány döntéstámogató szemléletre épül, figyelembe veszi az életkori különbségeket és a családok eltérő helyzeteit, nem egységes szabályokat, hanem alkalmazható irányokat kínálva.

Böjtös étkek, pénztárcabarát receptek

2026. február 21.

Már javában benne járunk a húsvét előtti nagyböjtben, és a tavasz megérkeztével is időszerű egy kis tisztulás, méregtelenítés. Ha szívesen elhagynád a húst, és valami kevésbé megterhelőre vágysz, készíts otthon friss tavaszi vega pástétomot hüvelyesekből. Friss házi kenyérrel az igazi!  

Alap kenyérrecept két kenyérhez:

Hozzávalók:


2,5 liter liszt (fele sima fehér liszt, a másik lehet valami jobb fajta is) - ajánlott rozs vagy teljes kiőrlésű tönkölyliszt.
1 liter folyadék (pl. jó, ha fele víz, fele tej. Rozshoz jól passzol a tej helyett a kefir, de használhatsz gyümölcslevet, vagy sört is.) - Én ezt kissé megaludt házi tejjel oldottam meg. Adott volt éppen több, mint 1 liter (Ezért jó a házi tej, az se baj, ha megsavanyodik, megalszik, mert még használható több célra!)
egy csomag élesztő (friss vagy por)
1 evőkanál méz, édesítő - pl. sztívia, vagy cukor (nádcukor, barnacukor) - nekem a méz bejött
2 evőkanál só
tetszőleges: néhány evőkanál olaj, hogy jobb legyen a tészta - ajánlom az olíva vagy a hidegen sajtolt napraforgó olajat, esetleg más jó minőségű olajat (Az olíva 200 C°-on sem károsodik!), de lehet ez sima napraforgó olaj vagy vaj is, ha nincs más éppen
tetszőleges: magok, pl, szezám, napraforgó, lenmag, mák, tökmag vagy aki szereti köményt is tehet bele, esetleg olívabogyót vagy mást, amit szeretsz
tetszőleges: fűszerek
tetszőleges: tojás, víz vagy tej a kenyér tetejére

Tavasz, diéta, böjt - 2. rész

2026. február 21.

Ügyeljen a fokozatosságra!

A böjtre felkészülni is szükséges, illetve azt megtörni is csak fokozatosan, módszeresen szabad. Böjt elõtt napról - napra csökkentsük a táplálékbevitelt, hagyjuk el a zsírokat, a sót, a cukrot, a húsnemûket, a tejtermékeket, és térjünk át csupán a növényi táplálékok fogyasztására, majd azt is fokozatosan hagyjuk el.

A böjt megtörését is óvatosan végezzük, reggelire együnk kevés reszelt almát, ebédre fõtt zöldséget, kevés nyers gyümölcsöt is fogyaszthatunk, amiket alaposan megrágva nyeljünk csak le, így tehermentesítve "csökkentett üzemmódban" lévõ szervezetünket. Vacsorára is hasonlóképpen válasszunk az ennivalókból. Emellett nyákosra fõzött barna rizst is ehetünk. A következõ napon már vehetünk magunkhoz joghurtot, könnyû sajtokat, gabona-termékeket, növényi olajokat is. Cukrot, húst lehetõleg csak harmadnaptól fogyasszunk.