Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Negyedévente cseréli a fogkeféjét a magyar

Érdekességek2020. július 30.

Fotó: gettyimages.com

A magyarok harmada évente mindössze egyszer megy fogorvoshoz, a fogkeféjét pedig csak negyedévente cseréli – derült ki egy friss kutatásából. A felmérés szerint a szájhigiénés kérdéseikkel a válaszadók ugyan jellemzően szakemberekhez fordulnak, ennek ellenére fogorvosi rendelőbe sokan csak akkor mennek, amikor már nagy a baj. A kutatás arra is rámutatott, hogy a kitöltők közel harmada még sosem volt fogkőleszedésen, a leggyakoribb fogászati probléma pedig a fogszuvasodás, a fogínyvérzés, valamint a rossz lehelet.

A magyar emberek fogápolási szokásait és tájékozottságát vizsgálta a LACALUT online felmérése[1]. A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, mennyire tartják magukat tudatosnak a magyarok a fogápolás terén, milyen gyakran járnak fogorvoshoz, és mit tesznek napi szinten a megfelelő szájhigiénia megtartásáért.

A fogorvos és a Google a barátunk

A kérdőívet kitöltők jelentős része (több mint 40 százalék) tudatos fogápolónak vallotta magát, kétharmaduk pedig nem csak a mindennapi tisztításra, hanem az étkezésre is figyel, hogy hosszú távon megőrizze fogai egészségét. Az életkor szempontjából az 55 év felettiek tartják magukat a legtudatosabbnak, miközben a korcsoportba tartozó kitöltők közül csak 2 százalék használ az alapos tisztításhoz szükséges kiegészítő eszközöket (fogselymet, szájvizet, nyelvtisztítót). 

Utóbbit Karácsonyi Henrietta, dentálhigiénikus is megerősíti, tapasztalata szerint az életkor változásával a fogápolás terén is tudatosabbak lesznek az emberek, ugyanakkor a fogorvoshoz fordulók kevés százalékánál jellemző, hogy a fogkefe mellett több kiegészítő szájápolási terméket is használnak, pedig ezekre nagyon is szükség lenne. A szakember szerint a szájvíz és a fogselyem mellett a nyelvtisztító és a fogköztisztító is sokat segít az egészséges szájhigiénia megtartásában.


Szájhigiénés kérdéseivel a kitöltők több mint 70 százaléka a fogorvost keresné, ugyanakkor mindössze 20 százalék vallja, hogy kizárólag szakembereknél érdeklődik, ha problémája van. A megkérdezettek 67 százaléka ezzel szemben az interneten is keresgél, ha elbizonytalanodik, sőt ismerősök véleményét is gyakran kikéri fogápolási kérdésekben, mielőtt fogorvoshoz fordulna.

Fotó: pixabay.com

Mikor, mennyit és mivel?

A kitöltők 63 százaléka vallotta, hogy napi kétszer mos fogat – ez a gyakoriság a szakértő szerint ugyan elegendő lehet, ha megfelelő technikával és legalább két percen keresztül történik, azonban az ideális a napi háromszori fogmosás, melyet jellemzően az emberek kevés százaléka tart csak be.

A megkérdezettek majdnem 80 százaléka biztos volt abban, hogy helyes technikával mos fogat, miközben az így válaszolók fele még sosem kért segítséget szakembertől a helyes fogápolási rutin elsajátításához. A válaszadók több mint 70 százaléka hagyományos, 25 százalékuk pedig elektromos fogkefét használ. Karácsonyi Henrietta hangsúlyozza, hogy a fogkefe típusánál fontosabb, hogy megfelelő időt fordítsunk a folyamatra, valamint, hogy az összes fog minden látható felszínét alaposan megtisztítsuk, ínytől a fog felé, söprögető mozdulattal. A szakember továbbá kiemelte, fontos, hogy fogmosás közben csak az adott műveletre koncentráljunk, hiszen, ha elkalandozunk, kevésbé lesz hatékony a tisztítás.

Megvárjuk, amíg nagy lesz a baj

Fotó: pixabay.comUgyan a válaszadók harmada évente csak egyszer (35 százalék) vagy annál is kevesebbszer jár fogorvosnál, a magyarok több mintfele (65 százalék) ha problémát vagy fájdalmat észlel, legkésőbb pár nappal a panasz kezdete után kér időpontot szakemberhez. Karácsonyi Henrietta tapasztalata szerint azonban jellemző, hogy túl sokáig várunk, mielőtt felkeresnénk a fogorvost, pedig a lyukas fog nem gyógyul meg magától.

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók közel harmada sosem vett részt még fogkő-eltávolításon, akik pedig rendszeresen járnak, azok legnagyobb százalékban (28 százalék) évente mennek csak el. Pedig Karácsonyi Henrietta szerint évente legalább kétszer tanácsos elmenni ellenőrzésre, adott esetben fogkőleszedésre, más panaszokkal pedig minél előbb fogorvoshoz kell fordulni. Ennek ellenére a kitöltők nagy többsége csak akkor megy szakemberhez, amikor már nagy a baj: 80 százalékuk fogtömés miatt fordulna csak orvosához, fogínyfájdalommal (50 százalék), ínyvérzéssel (40 százalék), valamint rossz lehelettel (23 százalék) már jóval kevesebben keresik fel a szakembert.

A kérdőív arra is rákérdezett, hogy mely fogászati problémát tapasztalták már magukon a magyarok: legnagyobb százalékban fogszuvasodást jelölték meg (72 százalék), melyet a szakember tapasztalatai is megerősítenek. Ezt követi a fogínyvérzés (64 százalék), valamint a fogfájdalom (62 százalék). A kitöltők fele jelenleg is küszködik fogínyvérzéssel, majdnem 90 százalékuknak volt már fogtömése, 64 százalék pedig már gyökérkezelésen is átesett.
[1] A nem reprezentatív online kutatás június 29. és július 12. között két héten keresztül zajlott, összesen 1828 fő részvételével


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Méregtelenítsünk – a nap 24 órájában!

2020. szeptember 08.



Fogyni állandó méregtelenítés és egészségünk védelme révén… Valójában az egyik nem megy a másik nélkül. Szervezetünk „tartós méregtelenítése” adhatja az eredményesség kulcsát. De mit kell tennünk ennek érdekében?

Jó ideje már, hogy a tudósok egyértelműen megállapították az összefüggést a környezetünkben (a külső és belső levegőben), kozmetikai termékekben, tisztítószerekben, tartósítószerekben stb. található különféle szennyező anyagok (méreganyagok) és a betegségek, valamint az elhízás kockázata között. Azóta nem változott semmi – kivéve, ha tudjuk milyen helyes lépéseket kell tennünk  e kockázatok elkerülésére a hétköznapokban.

Tanulmányok sora világosan rámutat a különféle szennyező anyagok egészségünkre gyakorolt káros hatásaira, beleértve a felesleges testsúlygyarapodás veszélyét. Ellentámadásként méregteleníteni kell a szervezetünket, de felejtsük el a„csoda módszereket”, mivel ilyenek nem léteznek, illetve nem vezetnek célra… Még az egyes méregtelenítő kúránknak sincs sok értelmük, ha az év többi részében egészségtelenül táplálkozunk, nem mozgunk eleget, dohányzunk, alkoholt fogyasztunk stb. A méregtelenítés konkrét folyamat, és saját testünk irányítja a nap 24 órájában, pontosan meghatározott fázisokban. Íme az ajánlott tennivalók a sikeres méregtelenítés és fogyás érdekében.

Fogyasszunk minél több bio-élelmiszert

A káros, mesterséges anyagok elkerülésére főzzünk természetes alapanyagokból, és mellőzzük az adalékokat, pl. emulgeálószereket tartalmazó élelmiszereket. Így többek közt teljes mértékben hagyjuk ki táplálkozásunkból az iparilag feldolgozott élelmiszereket. Friss halat vegyünk a fagyasztott, panírozott helyett, nyers paradicsomból készítsünk szószt, és ne konzerv paradicsomléből; natúr joghurtot fogyasszunk gyümölcsös helyett stb. Bár a bio-termékek sem garantálnak mindent, de ha méregteleníteni és fogyni akarunk, feltétlenül törekedjünk rájuk a valamilyen módon szennyezettnek tűnő táplálékok elkerülésére.

Daganatot okozhat a sütéskor keletkező akrilamid

2020. szeptember 08.



 

Rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethet a sütéskor keletkező akrilamid nagy dózisú, tartós fogyasztása – hívta fel a figyelmet Erdélyi Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára.

 

A megelőzésnek a változatos étrend a kulcsa. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a felnőttek akrilamid-fogyasztásának legnagyobb részét sültburgonya, kávé, kenyér és keksz teszi ki.

 

Egy étel akrilamid-tartalma a sütési időtől is függ, vagyis egy három percig pirított kenyérnek kevesebb a károsanyag-tartalma, mint egy hat percig pirítottnak.

Domahidy László: Figyelni az emberi és a természeti környezetre

2020. szeptember 07.

Édesapja 40 éven keresztül volt az operaház népszerű basszistája. Ő a hamburgi és a bázeli operaház tagja, Berlinben a Hegedűs a háztetőn, a Macskák és a Jézus Krisztus szupersztár című darabok állandó szereplője. Domahidy László operaénekes mondja el nekünk gyógyulása történetét és gondolatait a jelenlegi helyzetről.

• Édesapja is operaénekes volt. Az indíttatása saját volt, vagy egy kicsit szülői ráhatás, hogy ön is operaénekes lett?

Én pici gyermekkoromtól kezdve az operaházban nőttem fel, viszont édesapám volt az, aki mindig azt mondta, hogy ez egy borzalmas pálya. Itt állandóan permanenciában van az ember, nem ehet meleget, nem ehet hideget, nem ehet fagylaltot. Hidegről nem mehet melegre, melegről nem mehet hidegre. Nem lehet egy előadáson krákogni. Édesapám azt mondta, legyek inkább zongoraművész, de énekes ne. Végül a Zeneakadémiára, a zongora szakra felvételiztem. Kadosa Pál, a neves zeneszerző volt a tanszékvezetőm. A tanársegédem a zongora szakon Kocsis Zoli volt. Gyerekkoromtól kezdve felléptem az Országos Filharmónia ifjúsági koncertjein és felnőttkoncerteken. Tehát én a közönséget már akkor megszoktam. Egyszer Kadosa tanár úr azt mondta, hogy egy-két évvel ezelőtt rajzottak ki a Zeneakadémiáról Jandó Jenő, Kiss Gyula, Kocsis Zoltán, Lux Erika, Ránki Dezső, Schiff András. Hagyjam a zongorát, próbálkozzak inkább mással. Na, így jött végül is az éneklés. Egy évig a zeneakadémiai zongoratanulás közben a konzervatóriumba jártam Sík Olga énektanárhoz, aki generációkat nevelt fel az operaháznak. Végül is ének szakon diplomáztam le. Sőt még karvezetésből is, és a magán­énektanári szakot is elvégeztem. Rögtön bekerültem a Honvéd Művészegyüttesbe, ott lettem szólista. Aztán már onnan párhuzamosan mentem ki külföldre, ami a mai napig is így van, de már mint magánénekes, egyéni vállalkozó. Kifejezetten mély basszust énekelek, ami azt jelenti, hogy azt a szerepkört is birtoklom, amely a szláv, orosz, ortodox egy­házzenében szokásos.

• A bázis azért itt van Magyarországon, és úgy utazik külföldre?

A bázis itt van. Amikor felkérésekre megyek, akkor a tipikus énekes-, operaénekes-életet folytatom, hetekig-hónapokig szálloda, ahol zongora is van, hogy gyakorolni lehessen. Mindig viszem magammal a 2 darab 18 kg-os súlyzómat, és naponta edzek, mert ez nálam létkérdés. Annak idején olyan erős tavaszi allergiám volt, hogy magát az éneklést kellett volna abbahagynom. Azt mondta Nékán Kristóf professzor, magát az okot úgy lehet hosszú és kitartó munkával megszüntetni, hogy azt a bizonyos megbillent immunrendszert vissza kell billenteni. Sokan mondják neki, amikor megkeresik, hogy tessék nekem adni egy olyan gyógyszert, amelytől holnapra ez megszűnik. Azt mondja, igen, tudok olyan gyógyszert adni, de nem ez a megoldás. Ez csak tűzoltás, és a tünetek visszafogása. De magát az okot nem szüntetjük meg.