Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Negyedévente cseréli a fogkeféjét a magyar

Érdekességek2020. július 30.

Fotó: gettyimages.com

A magyarok harmada évente mindössze egyszer megy fogorvoshoz, a fogkeféjét pedig csak negyedévente cseréli – derült ki egy friss kutatásából. A felmérés szerint a szájhigiénés kérdéseikkel a válaszadók ugyan jellemzően szakemberekhez fordulnak, ennek ellenére fogorvosi rendelőbe sokan csak akkor mennek, amikor már nagy a baj. A kutatás arra is rámutatott, hogy a kitöltők közel harmada még sosem volt fogkőleszedésen, a leggyakoribb fogászati probléma pedig a fogszuvasodás, a fogínyvérzés, valamint a rossz lehelet.

A magyar emberek fogápolási szokásait és tájékozottságát vizsgálta a LACALUT online felmérése[1]. A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, mennyire tartják magukat tudatosnak a magyarok a fogápolás terén, milyen gyakran járnak fogorvoshoz, és mit tesznek napi szinten a megfelelő szájhigiénia megtartásáért.

A fogorvos és a Google a barátunk

A kérdőívet kitöltők jelentős része (több mint 40 százalék) tudatos fogápolónak vallotta magát, kétharmaduk pedig nem csak a mindennapi tisztításra, hanem az étkezésre is figyel, hogy hosszú távon megőrizze fogai egészségét. Az életkor szempontjából az 55 év felettiek tartják magukat a legtudatosabbnak, miközben a korcsoportba tartozó kitöltők közül csak 2 százalék használ az alapos tisztításhoz szükséges kiegészítő eszközöket (fogselymet, szájvizet, nyelvtisztítót). 

Utóbbit Karácsonyi Henrietta, dentálhigiénikus is megerősíti, tapasztalata szerint az életkor változásával a fogápolás terén is tudatosabbak lesznek az emberek, ugyanakkor a fogorvoshoz fordulók kevés százalékánál jellemző, hogy a fogkefe mellett több kiegészítő szájápolási terméket is használnak, pedig ezekre nagyon is szükség lenne. A szakember szerint a szájvíz és a fogselyem mellett a nyelvtisztító és a fogköztisztító is sokat segít az egészséges szájhigiénia megtartásában.


Szájhigiénés kérdéseivel a kitöltők több mint 70 százaléka a fogorvost keresné, ugyanakkor mindössze 20 százalék vallja, hogy kizárólag szakembereknél érdeklődik, ha problémája van. A megkérdezettek 67 százaléka ezzel szemben az interneten is keresgél, ha elbizonytalanodik, sőt ismerősök véleményét is gyakran kikéri fogápolási kérdésekben, mielőtt fogorvoshoz fordulna.

Fotó: pixabay.com

Mikor, mennyit és mivel?

A kitöltők 63 százaléka vallotta, hogy napi kétszer mos fogat – ez a gyakoriság a szakértő szerint ugyan elegendő lehet, ha megfelelő technikával és legalább két percen keresztül történik, azonban az ideális a napi háromszori fogmosás, melyet jellemzően az emberek kevés százaléka tart csak be.

A megkérdezettek majdnem 80 százaléka biztos volt abban, hogy helyes technikával mos fogat, miközben az így válaszolók fele még sosem kért segítséget szakembertől a helyes fogápolási rutin elsajátításához. A válaszadók több mint 70 százaléka hagyományos, 25 százalékuk pedig elektromos fogkefét használ. Karácsonyi Henrietta hangsúlyozza, hogy a fogkefe típusánál fontosabb, hogy megfelelő időt fordítsunk a folyamatra, valamint, hogy az összes fog minden látható felszínét alaposan megtisztítsuk, ínytől a fog felé, söprögető mozdulattal. A szakember továbbá kiemelte, fontos, hogy fogmosás közben csak az adott műveletre koncentráljunk, hiszen, ha elkalandozunk, kevésbé lesz hatékony a tisztítás.

Megvárjuk, amíg nagy lesz a baj

Fotó: pixabay.comUgyan a válaszadók harmada évente csak egyszer (35 százalék) vagy annál is kevesebbszer jár fogorvosnál, a magyarok több mintfele (65 százalék) ha problémát vagy fájdalmat észlel, legkésőbb pár nappal a panasz kezdete után kér időpontot szakemberhez. Karácsonyi Henrietta tapasztalata szerint azonban jellemző, hogy túl sokáig várunk, mielőtt felkeresnénk a fogorvost, pedig a lyukas fog nem gyógyul meg magától.

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók közel harmada sosem vett részt még fogkő-eltávolításon, akik pedig rendszeresen járnak, azok legnagyobb százalékban (28 százalék) évente mennek csak el. Pedig Karácsonyi Henrietta szerint évente legalább kétszer tanácsos elmenni ellenőrzésre, adott esetben fogkőleszedésre, más panaszokkal pedig minél előbb fogorvoshoz kell fordulni. Ennek ellenére a kitöltők nagy többsége csak akkor megy szakemberhez, amikor már nagy a baj: 80 százalékuk fogtömés miatt fordulna csak orvosához, fogínyfájdalommal (50 százalék), ínyvérzéssel (40 százalék), valamint rossz lehelettel (23 százalék) már jóval kevesebben keresik fel a szakembert.

A kérdőív arra is rákérdezett, hogy mely fogászati problémát tapasztalták már magukon a magyarok: legnagyobb százalékban fogszuvasodást jelölték meg (72 százalék), melyet a szakember tapasztalatai is megerősítenek. Ezt követi a fogínyvérzés (64 százalék), valamint a fogfájdalom (62 százalék). A kitöltők fele jelenleg is küszködik fogínyvérzéssel, majdnem 90 százalékuknak volt már fogtömése, 64 százalék pedig már gyökérkezelésen is átesett.
[1] A nem reprezentatív online kutatás június 29. és július 12. között két héten keresztül zajlott, összesen 1828 fő részvételével


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ünnepek után növényi alapú étkezés?

2026. január 02.

Ingyenes receptekkel segíti a váltást a Veganuár

Ingyenes receptekkel és mintaétrendekkel várja az érdeklődőket a Veganuár, amely december végétől kínál segítséget azoknak, akik az ünnepek után kipróbálnák a növényi alapú étkezést. A kampány célja, hogy tudatosabb életmódra ösztönözze a lakosságot, és támogató közösséget biztosítson a résztvevők számára. A Prove kezdeményezéséhez eddig több mint 160 ezren csatlakoztak Magyarországon. A résztvevők több száz tesztelt recepthez, maradékmentes heti étrendhez, valamint mentális jóllétet segítő tanácsokhoz is hozzáférnek.

A tudatosság és a fenntarthatóság iránti igény nem csupán egy múló trend, hanem egyre inkább a mindennapok részévé válik Magyarországon is. Ehhez a szemléletváltáshoz nyújt új perspektívát a Veganuár, amelynek célja, hogy ingyenes segítséget és támogató közösséget biztosítson mindenkinek, aki tenne egy próbát a növényi alapú étkezéssel, legalább egy hónapra.
Rimóczi Zsófi aktív közreműködésével indul útjára a mozgalom 2026-ban. A blogger és vegán szakácskönyvszerző népszerűsíti majd az akciót egészen februárig, több tucat budapesti plakáton, a tömegközlekedési eszközökön, az online és nyomtatott sajtóban, valamint a közösségi oldalakon.

A Prove országos mozgalma, a Veganuár arra vállalkozott, hogy akár nyolcmillió embert is elérjen üzeneteivel, ösztönözve az érdeklődőket a növényi alapú étrend kipróbálására és a tudatosabb életmód kialakítására. A mozgalom erejét jól mutatja, hogy az elmúlt években már több mint százhatvanezer magyar csatlakozott a kihíváshoz és kapta meg azt a szakmai és közösségi támogatást, amely elengedhetetlen a sikeres életmódváltáshoz.

A kampány üzenete elsősorban az, hogy a tudatosság forradalma nem a lemondásról, hanem az új lehetőségek felfedezéséről szól. A Veganuár célja, hogy hidat képezzen a hagyományok és a jövő kihívásai között, megmutatva, hogy őseink étrendjének értékes elemei – a zöldségek, gyümölcsök és hüvelyesek – miként válhatnak a modern, egészséges élet alapköveivé.

Gyermekkori megfázás: A felső légúti fertőzések megelőzése

2026. január 02.

A gyermekkori megfázást, náthát, felső légúti fertőzéseket általában különböző vírusok okozzák, amelyek tudatos módszerekkel megelőzhetők.

A téli időszak a felső légúti fertőzések szezonja, a hűvös, hideg, nyirkos időjárás kedvez a vírusok és a baktériumok terjedésének, melynek következtében jelentősen megemelkedik a gyermekek körében a megfázás, a nátha, az influenza, a COVID–19 és egyéb vírus, illetve a bakteriális fertőzések száma. Ez komoly problémát jelent a családban, illetve a gyermekközösségben egyaránt. A szülőknek fel kell készülni, hogy a gyermekközösségekben a légúti fertőzések gyakoribbá válhatnak. A gyermekek náthásak, köhögnek, és ez az állapot tartóssá is válhat. A nátha szövődményeként megjelenhetnek a súlyosabb alsó és felső légúti fertőzések is. A beteg gyermek nyűgös, a szülő a rendszeres munkahelyi hiányzás miatt feszültebb, vagy akár ő maga is megfertőződhet, ezért nem kérdés tehát, hogy a megelőzésre nagy hangsúlyt kell fektetni.

A gyermekek a még fejlődő immunrendszerük miatt könnyen elkaphatják ezeket a vírusokat, különösen bölcsődés-, óvodás- és kisiskoláskorban. A kórokozók közösségi terjedése miatt akár évente több alkalommal is áteshetnek ilyen megbetegedéseken.

Hogyan készíthetjük fel gyermekünket az online tér veszélyeire?

2026. január 01.

Az első készülék átadásával a gyerekek digitális önállóságot kapnak, de ezzel együtt olyan kockázatoknak is ki lesznek téve, amelyekkel korábban nem találkoztak.

A szülők felelőssége, hogy biztonságos alapokat adjanak nekik a netezéshez.


Állítsunk be erős képernyőzárat/jelszót – kerüljük a könnyen kitalálható kódokat, mint a születési dátum vagy az 1234.
Hozzunk létre számukra külön felhasználói fiókot – korlátozott jogosultságokkal.
Aktiváljuk a helymeghatározást és a készülékkeresést – hasznos lehet az eszköz ellopása vagy elvesztése esetén.
Beszéljünk velük a netbiztonságról – tanítsuk meg, hogy ne osszanak meg beazonosítható személyes adatokat, és ne használjanak a valódi névre utaló felhasználónevet sem. Ahogy nap mint nap megkérdezzük tőlük, hogy mi történt az iskolában, érdeklődjünk arról is, hogy mi történt az online térben, milyen videókat láttak, kivel beszélgettek.
Minden eszközön, így a gyerekek új eszközén is használjunk megbízható gyártótól vásárolt védelmi szoftvert, amivel a kártevőket, a fertőzött weboldalakat és appokat, illetve a gyanús linkeket egyszerűen ki lehet szűrni. A mai biztonsági programok már komplex megoldást nyújtanak, többek között webkamera-védelemmel, adathalászat elleni védelemmel, és a felnőtt tartalmak letiltásával is gondoskodnak a gyerekek biztonságáról.