Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Negyedévente cseréli a fogkeféjét a magyar

Érdekességek2020. július 30.

Fotó: gettyimages.com

A magyarok harmada évente mindössze egyszer megy fogorvoshoz, a fogkeféjét pedig csak negyedévente cseréli – derült ki egy friss kutatásából. A felmérés szerint a szájhigiénés kérdéseikkel a válaszadók ugyan jellemzően szakemberekhez fordulnak, ennek ellenére fogorvosi rendelőbe sokan csak akkor mennek, amikor már nagy a baj. A kutatás arra is rámutatott, hogy a kitöltők közel harmada még sosem volt fogkőleszedésen, a leggyakoribb fogászati probléma pedig a fogszuvasodás, a fogínyvérzés, valamint a rossz lehelet.

A magyar emberek fogápolási szokásait és tájékozottságát vizsgálta a LACALUT online felmérése[1]. A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, mennyire tartják magukat tudatosnak a magyarok a fogápolás terén, milyen gyakran járnak fogorvoshoz, és mit tesznek napi szinten a megfelelő szájhigiénia megtartásáért.

A fogorvos és a Google a barátunk

A kérdőívet kitöltők jelentős része (több mint 40 százalék) tudatos fogápolónak vallotta magát, kétharmaduk pedig nem csak a mindennapi tisztításra, hanem az étkezésre is figyel, hogy hosszú távon megőrizze fogai egészségét. Az életkor szempontjából az 55 év felettiek tartják magukat a legtudatosabbnak, miközben a korcsoportba tartozó kitöltők közül csak 2 százalék használ az alapos tisztításhoz szükséges kiegészítő eszközöket (fogselymet, szájvizet, nyelvtisztítót). 

Utóbbit Karácsonyi Henrietta, dentálhigiénikus is megerősíti, tapasztalata szerint az életkor változásával a fogápolás terén is tudatosabbak lesznek az emberek, ugyanakkor a fogorvoshoz fordulók kevés százalékánál jellemző, hogy a fogkefe mellett több kiegészítő szájápolási terméket is használnak, pedig ezekre nagyon is szükség lenne. A szakember szerint a szájvíz és a fogselyem mellett a nyelvtisztító és a fogköztisztító is sokat segít az egészséges szájhigiénia megtartásában.


Szájhigiénés kérdéseivel a kitöltők több mint 70 százaléka a fogorvost keresné, ugyanakkor mindössze 20 százalék vallja, hogy kizárólag szakembereknél érdeklődik, ha problémája van. A megkérdezettek 67 százaléka ezzel szemben az interneten is keresgél, ha elbizonytalanodik, sőt ismerősök véleményét is gyakran kikéri fogápolási kérdésekben, mielőtt fogorvoshoz fordulna.

Fotó: pixabay.com

Mikor, mennyit és mivel?

A kitöltők 63 százaléka vallotta, hogy napi kétszer mos fogat – ez a gyakoriság a szakértő szerint ugyan elegendő lehet, ha megfelelő technikával és legalább két percen keresztül történik, azonban az ideális a napi háromszori fogmosás, melyet jellemzően az emberek kevés százaléka tart csak be.

A megkérdezettek majdnem 80 százaléka biztos volt abban, hogy helyes technikával mos fogat, miközben az így válaszolók fele még sosem kért segítséget szakembertől a helyes fogápolási rutin elsajátításához. A válaszadók több mint 70 százaléka hagyományos, 25 százalékuk pedig elektromos fogkefét használ. Karácsonyi Henrietta hangsúlyozza, hogy a fogkefe típusánál fontosabb, hogy megfelelő időt fordítsunk a folyamatra, valamint, hogy az összes fog minden látható felszínét alaposan megtisztítsuk, ínytől a fog felé, söprögető mozdulattal. A szakember továbbá kiemelte, fontos, hogy fogmosás közben csak az adott műveletre koncentráljunk, hiszen, ha elkalandozunk, kevésbé lesz hatékony a tisztítás.

Megvárjuk, amíg nagy lesz a baj

Fotó: pixabay.comUgyan a válaszadók harmada évente csak egyszer (35 százalék) vagy annál is kevesebbszer jár fogorvosnál, a magyarok több mintfele (65 százalék) ha problémát vagy fájdalmat észlel, legkésőbb pár nappal a panasz kezdete után kér időpontot szakemberhez. Karácsonyi Henrietta tapasztalata szerint azonban jellemző, hogy túl sokáig várunk, mielőtt felkeresnénk a fogorvost, pedig a lyukas fog nem gyógyul meg magától.

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók közel harmada sosem vett részt még fogkő-eltávolításon, akik pedig rendszeresen járnak, azok legnagyobb százalékban (28 százalék) évente mennek csak el. Pedig Karácsonyi Henrietta szerint évente legalább kétszer tanácsos elmenni ellenőrzésre, adott esetben fogkőleszedésre, más panaszokkal pedig minél előbb fogorvoshoz kell fordulni. Ennek ellenére a kitöltők nagy többsége csak akkor megy szakemberhez, amikor már nagy a baj: 80 százalékuk fogtömés miatt fordulna csak orvosához, fogínyfájdalommal (50 százalék), ínyvérzéssel (40 százalék), valamint rossz lehelettel (23 százalék) már jóval kevesebben keresik fel a szakembert.

A kérdőív arra is rákérdezett, hogy mely fogászati problémát tapasztalták már magukon a magyarok: legnagyobb százalékban fogszuvasodást jelölték meg (72 százalék), melyet a szakember tapasztalatai is megerősítenek. Ezt követi a fogínyvérzés (64 százalék), valamint a fogfájdalom (62 százalék). A kitöltők fele jelenleg is küszködik fogínyvérzéssel, majdnem 90 százalékuknak volt már fogtömése, 64 százalék pedig már gyökérkezelésen is átesett.
[1] A nem reprezentatív online kutatás június 29. és július 12. között két héten keresztül zajlott, összesen 1828 fő részvételével


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tabuk a hálószobában: a nők többsége soha nem kér segítséget

2026. január 07.

A Richter Gedeon nemzetközi kutatása szerint a szexualitással kapcsolatos adatok különösen figyelemre méltók. A megkérdezett 18-59 év közötti magyar nők 67%-a tapasztalt már életében valamilyen, a szexualitáshoz kapcsolódó problémát, és a négy leggyakoribb panasz – libidóhiány, hüvelyszárazság, orgazmushiány, fájdalmas közösülés – összességében a nők 62%-ánál jelentkezik. Az érintettek 55%-a számára ezek a nehézségek rendszeresen jelen vannak, 72%-uk mégsem fordul soha orvoshoz.

Fertilitás és társadalmi hatások: a nők fele nyomást tapasztal

A termékenységgel kapcsolatos válaszok erős társadalmi mintázatokat rajzolnak ki. A 45 év alatti nők többsége érzékeli a gyermekvállalással kapcsolatos stigmatizációt, és a magyar nők 41%-a számolt be arról, hogy családja vagy barátai nyomást gyakoroltak rá. Ez különösen a 25–34 éves korosztályra (56%), valamint azokra jellemző, akik először terveznek gyermekvállalást (62%) vagy több mint egy éve próbálkoznak a fogantatással (69%). A nők által megélt nyomás azért is jelent külön problémát, mert éppen azokat a tényezőket – stresszt, szorongást és fokozott lelki terhelést – váltja ki, amelyek saját megítélésük szerint a leginkább rontják a fogantatás esélyeit.

A családalapítást tervező nők fele rendszeresen beszél partnerével a gyermekvállalásról, míg a másik fele ritkábban érinti a témát, sőt 10% kifejezetten kerüli azt. A babavállaláson gondolkodó nők 80%-a elsősorban a természetes fogantatást részesíti előnyben. Ugyanakkor a hormonkezelés, az IVF és az örökbefogadás kapcsán a gyermekvállalást tervezők mintegy fele pozitívan áll hozzá, míg egyharmaduk más alternatív megoldásokra is nyitott.

A proprioceptív érzékelés

2026. január 07.

A testhelyzet és a mozgás kapcsolata

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése és feldolgozási zavarai

A proprioceptív szenzoros eltérés a szenzoros integrációs zavarok egy típusa, amely hatással van arra, hogyan érzékeljük testünk helyzetét és mozgását. A propriocepció az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan és tudattalanul is érzékeljük testünk pozícióját az űrben, anélkül, hogy ránéznénk. Ez a rendszer elengedhetetlen a mindennapi tevékenységekhez, mint pl. az öltözködés, a sportolás vagy akár a járás.

Hogyan működik?

A proprioceptív rendszer receptorokból áll, amelyek az izmokban, az ízületekben és az inakban találhatók. Ezek a receptorok folyamatosan információt küldenek az agynak a test helyzetéről és a mozgásáról. Az agy ezeket az információkat feldolgozza, lehetővé téve a finommotoros koordinációt és az egyensúly fenntartását.

Receptorok: a proprioceptív receptorok érzékelik az izmok feszültségét és az ízületek helyzetét. Például amikor egy izom megfeszül, a receptorok jelet küldenek az agynak arról, hogy az izom aktív.

Agyfeldolgozás: az agy különböző területei, mint pl. a motoros kéreg és a kisagy, feldolgozzák ezeket az információkat. A motoros kéreg irányítja a mozgásokat, míg a kisagy segít az egyensúly fenntartásában.

Túl sokat vagy túl keveset pisil a gyerek? Érdemes kivizsgáltatni!

2026. január 06.

A kisgyermekek vizeletürítése sok szülőnek okoz aggodalmat: van, hogy a gyerek túl gyakran jár vécére, máskor meg alig pisil. Néha ezek teljesen ártalmatlan jelenségek – például a folyadékbevitel vagy a hőmérséklet változásai miatt –, de előfordul, hogy a háttérben a húgyutak vagy a vesék működési zavara áll.

A témában dr Bauer Zita a Mentaház Magánorvosi Központ gyermekgyógyász szakorvosa van a segítségünkre.

Ha túl sok

A vese a szervezet szűrőberendezése: feladata, hogy a vérből eltávolítsa a felesleges vizet, sókat és salakanyagokat, majd ezeket vizelet formájában a húgyhólyagon keresztül kiürítse. Ha ez az érzékeny egyensúly felborul, a vizelet mennyisége vagy összetétele megváltozik – ez gyakran az első jel, hogy valami nincs rendben.

Ha a gyermek a szokásosnál több vizeletet termel (poliuria), az lehet ártalmatlan – például melegben vagy nagy folyadékbevitel után –, de utalhat betegségre is. A leggyakoribb ok a cukorbetegség (diabétesz mellitusz), amikor a vércukorszint emelkedése miatt a vese a felesleges cukrot próbálja kiválasztani, ezzel együtt sok vizet is veszít a szervezet. Ilyenkor a gyerek sokat iszik, mégis szomjas, és éjszaka is gyakran vizel. Hasonló tüneteket okozhat a ritka diabétesz inszipidus, amikor a vízháztartás szabályozása sérül a vazopresszin (antidiuretikus hormon, a vese vízvisszatartását irányító anyag) hiánya vagy hatástalansága miatt.