Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Negyedévente cseréli a fogkeféjét a magyar

Érdekességek2020. július 30.

Fotó: gettyimages.com

A magyarok harmada évente mindössze egyszer megy fogorvoshoz, a fogkeféjét pedig csak negyedévente cseréli – derült ki egy friss kutatásából. A felmérés szerint a szájhigiénés kérdéseikkel a válaszadók ugyan jellemzően szakemberekhez fordulnak, ennek ellenére fogorvosi rendelőbe sokan csak akkor mennek, amikor már nagy a baj. A kutatás arra is rámutatott, hogy a kitöltők közel harmada még sosem volt fogkőleszedésen, a leggyakoribb fogászati probléma pedig a fogszuvasodás, a fogínyvérzés, valamint a rossz lehelet.

A magyar emberek fogápolási szokásait és tájékozottságát vizsgálta a LACALUT online felmérése[1]. A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, mennyire tartják magukat tudatosnak a magyarok a fogápolás terén, milyen gyakran járnak fogorvoshoz, és mit tesznek napi szinten a megfelelő szájhigiénia megtartásáért.

A fogorvos és a Google a barátunk

A kérdőívet kitöltők jelentős része (több mint 40 százalék) tudatos fogápolónak vallotta magát, kétharmaduk pedig nem csak a mindennapi tisztításra, hanem az étkezésre is figyel, hogy hosszú távon megőrizze fogai egészségét. Az életkor szempontjából az 55 év felettiek tartják magukat a legtudatosabbnak, miközben a korcsoportba tartozó kitöltők közül csak 2 százalék használ az alapos tisztításhoz szükséges kiegészítő eszközöket (fogselymet, szájvizet, nyelvtisztítót). 

Utóbbit Karácsonyi Henrietta, dentálhigiénikus is megerősíti, tapasztalata szerint az életkor változásával a fogápolás terén is tudatosabbak lesznek az emberek, ugyanakkor a fogorvoshoz fordulók kevés százalékánál jellemző, hogy a fogkefe mellett több kiegészítő szájápolási terméket is használnak, pedig ezekre nagyon is szükség lenne. A szakember szerint a szájvíz és a fogselyem mellett a nyelvtisztító és a fogköztisztító is sokat segít az egészséges szájhigiénia megtartásában.


Szájhigiénés kérdéseivel a kitöltők több mint 70 százaléka a fogorvost keresné, ugyanakkor mindössze 20 százalék vallja, hogy kizárólag szakembereknél érdeklődik, ha problémája van. A megkérdezettek 67 százaléka ezzel szemben az interneten is keresgél, ha elbizonytalanodik, sőt ismerősök véleményét is gyakran kikéri fogápolási kérdésekben, mielőtt fogorvoshoz fordulna.

Fotó: pixabay.com

Mikor, mennyit és mivel?

A kitöltők 63 százaléka vallotta, hogy napi kétszer mos fogat – ez a gyakoriság a szakértő szerint ugyan elegendő lehet, ha megfelelő technikával és legalább két percen keresztül történik, azonban az ideális a napi háromszori fogmosás, melyet jellemzően az emberek kevés százaléka tart csak be.

A megkérdezettek majdnem 80 százaléka biztos volt abban, hogy helyes technikával mos fogat, miközben az így válaszolók fele még sosem kért segítséget szakembertől a helyes fogápolási rutin elsajátításához. A válaszadók több mint 70 százaléka hagyományos, 25 százalékuk pedig elektromos fogkefét használ. Karácsonyi Henrietta hangsúlyozza, hogy a fogkefe típusánál fontosabb, hogy megfelelő időt fordítsunk a folyamatra, valamint, hogy az összes fog minden látható felszínét alaposan megtisztítsuk, ínytől a fog felé, söprögető mozdulattal. A szakember továbbá kiemelte, fontos, hogy fogmosás közben csak az adott műveletre koncentráljunk, hiszen, ha elkalandozunk, kevésbé lesz hatékony a tisztítás.

Megvárjuk, amíg nagy lesz a baj

Fotó: pixabay.comUgyan a válaszadók harmada évente csak egyszer (35 százalék) vagy annál is kevesebbszer jár fogorvosnál, a magyarok több mintfele (65 százalék) ha problémát vagy fájdalmat észlel, legkésőbb pár nappal a panasz kezdete után kér időpontot szakemberhez. Karácsonyi Henrietta tapasztalata szerint azonban jellemző, hogy túl sokáig várunk, mielőtt felkeresnénk a fogorvost, pedig a lyukas fog nem gyógyul meg magától.

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók közel harmada sosem vett részt még fogkő-eltávolításon, akik pedig rendszeresen járnak, azok legnagyobb százalékban (28 százalék) évente mennek csak el. Pedig Karácsonyi Henrietta szerint évente legalább kétszer tanácsos elmenni ellenőrzésre, adott esetben fogkőleszedésre, más panaszokkal pedig minél előbb fogorvoshoz kell fordulni. Ennek ellenére a kitöltők nagy többsége csak akkor megy szakemberhez, amikor már nagy a baj: 80 százalékuk fogtömés miatt fordulna csak orvosához, fogínyfájdalommal (50 százalék), ínyvérzéssel (40 százalék), valamint rossz lehelettel (23 százalék) már jóval kevesebben keresik fel a szakembert.

A kérdőív arra is rákérdezett, hogy mely fogászati problémát tapasztalták már magukon a magyarok: legnagyobb százalékban fogszuvasodást jelölték meg (72 százalék), melyet a szakember tapasztalatai is megerősítenek. Ezt követi a fogínyvérzés (64 százalék), valamint a fogfájdalom (62 százalék). A kitöltők fele jelenleg is küszködik fogínyvérzéssel, majdnem 90 százalékuknak volt már fogtömése, 64 százalék pedig már gyökérkezelésen is átesett.
[1] A nem reprezentatív online kutatás június 29. és július 12. között két héten keresztül zajlott, összesen 1828 fő részvételével


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit érdemes tudni a köhögésről?

2025. december 15.

Az ingerköhögés (száraz, improduktív) és a hurutos köhögés (produktív, váladéktermeléssel járó) egymástól eltérő kezelést igényel, amire a gyógyszerész ad tanácsot.

Köhögéshez (akut bronchitis) többnyire a légutak vírusfertőzés okozta akut gyulladásai vezetnek. A betegség szinte mindig az orr-garat tájék gyulladásával együtt jelenik meg. Kezdetben rendszerint száraz ingerköhögés jelentkezik, ami két-három napig tart, majd hurutos köhögéssé alakul. A köhögés „le is húzódhat”, mellcsonti fájdalmat okozhat – ami egyben a légcső gyulladását is jelzi. Vírusfertőzésre utal, ha a váladék átlátszó és tiszta. A sárgás vagy zöldes váladék oka bakteriális felülfertőződés lehet. A köhögés terápiájában hatékony lehet az inhalálás, ami főként növényi illóolajokkal történik, de az orvos más hatóanyag alkalmazását is rendelheti inhalációs módszerrel.

Az inhalálás helyes módja


Az inhalálás már nem azt jelenti, mint a korábban bevett módszer – azaz kendővel letakart fejjel a forró víz fölé hajolás. Ez a módszer ugyanis ingerli a szem nyálkahártyáját, így az inhalálás túl korai megszakításához vezet.
Olyan inhalátorok használata javasolt, amelyek az orrot és a szájat összeszorító (hámhoz hasonló) szerkezettel rendelkeznek.
A tüdő eléréséhez hatékonyabb a szipka alkalmazása. Forró vízbe cseppentett illóolajjal történő inhaláláshoz nyálkaoldó és hörgőgörcsoldó hatás is társul, emiatt az inhalálás hatékonyabb, mint a mellkasi bedörzsölő alkalmazása.
A legfontosabb, hogy elég hosszú ideig tartson az inhalálás (legalább 15 percig), valamint, hogy azt napi több alkalommal célszerű megismételni.

Mit fogyasszunk, ha vesekövünk van?

2025. december 14.

A cél a kövek növekedésének és az új kő képződésének a megakadályozása.

A vesekő esetében fontos szempont a bőséges folyadékbevitel (2,5–3,0 liter/nap), legalább 2 liter/nap. Ez elősegíti, hogy a vizelet kellően híg legyen, így az nem koncentrálódik be, nem csapódik ki kristály belőle. A bőséges folyadékbevitel mellett a vizelet fiziológiásan enyhén savas vegyhatásának lúgos irányba (6,0–6,5 pH között) történő változtatása is fontos. Az étrendbe így lúgos vegyhatást eredményező összetevőket kell beiktatni. Csökkenteni kell a savas vegyhatást eredményező nyersanyagokat, élelmiszereket.

Nem mindegy, milyen italokkal pótoljuk a folyadékot: a folyadékpótlásnak a vízfogyasztáson kell alapulnia. Az üdítőitalok növelik a vesekőképződés kockázatát. A közkedvelt jeges tea szintén nem előnyös választás: nagy az oxálsavtartalma, aminek a sói (oxalátok) kicsapódnak és kisebb-nagyobb kövecskékké állhatnak össze.

Oxalát minden teában jelen van, akár hideg, akár meleg, azonban a jeges változata több veszélyt rejt, ha a vesekő kialakulásáról van szó. A nagy teakedvelők válasszanak inkább – a fekete helyett – zöld teát, és adjanak hozzá citromlevet, ami (a citrát miatt) ellensúlyozza az oxalátok hatását. Az alkoholfogyasztás szintén növeli a vesekőképződés kockázatát.

Nyakunkon a légúti megbetegedések szezonja – a védelem kulcsa a megelőzés

2025. december 14.

Minden második egy év alatti csecsemő, és lényegében az összes kisgyermek kétéves koráig átesik az RSV (légúti óriássejtes vírus) fertőzésen Magyarországon. Közülük mintegy 3700 kórházba is kerül a szövődmények miatt. Szakemberek, az őszi RSV-szezon kezdetén, azokra a megelőzési módokra hívják fel a figyelmet, amelyek segíthetnek abban, hogy a kisgyerekek elkerüljék a kórházi kezelést.

Az ősz beköszöntével megérkezik a légúti megbetegedések szezonja is. Erről a legtöbb embernek az influenzajárvány jut az eszébe, pedig egy másik, kevésbé ismert, mégis komoly egészségügyi kockázatot jelentő légúti fertőzés, a főként az alsó légutakat megtámadó RSV (légúti óriássejtes vírus) is ebben az időszakban kezd el terjedni és a szezonja egészen áprilisig tart. Ez a vírus azonban az influenzánál súlyosabb lefolyású betegségeket okoz a csecsemők és kisgyermekek körében, akik a leginkább védtelenek a fertőzéssel szemben.

A légúti óriássejtes vírus, vagyis az RSV világszerte évente 33 millió 5 év alatti gyereket betegít meg, Magyarországon 2 éves kor alatt gyakorlatilag minden kisgyerek (90%) átesik a fertőzésen. Az egy év alatti csecsemők közel fele kapja el az RSV-t, ami mintegy 30–38 ezer (több tízezer) esetet jelent évente, közülük pedig körülbelül 3700-an kórházba is kerülnek a vírus okozta megbetegedések – bronchiolitis vagy tüdőgyulladás – következtében. Ez a szám a háromszorosa az influenzához köthető kórházi kezelések számának ebben a korosztályban. Az RSV az egyik vezető oka a csecsemők kórházi kezelésének, nehéz megjósolni, mely csecsemőknél alakulnak ki súlyos tünetek, melyek orvosi ellátást igényelnek.

Dr. Farkas Ferenc Balázs, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosjelöltje elmondta: bár jóval kisebb figyelem irányult rá, de már a COVID járvány idején is több kisgyerek került kórházba az RSV, mint a koronavírus miatt. Sajnos, a szövődmények következtében, ritkán, de halálesetek is előfordultak. “A vírus cseppfertőzéssel és érintéssel terjed, ezért a fertőződés elkerülése érdekében fontos a gyakori, szappanos kézmosás, a vírus ugyanis órákig életképes marad a tárgyakon és a felületeken. Fontos továbbá a zárt terek rendszeres szellőztetése, a téli hónapokban is” – tette hozzá a szakember.