Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Negyedévente cseréli a fogkeféjét a magyar

Érdekességek2020. július 30.

Fotó: gettyimages.com

A magyarok harmada évente mindössze egyszer megy fogorvoshoz, a fogkeféjét pedig csak negyedévente cseréli – derült ki egy friss kutatásából. A felmérés szerint a szájhigiénés kérdéseikkel a válaszadók ugyan jellemzően szakemberekhez fordulnak, ennek ellenére fogorvosi rendelőbe sokan csak akkor mennek, amikor már nagy a baj. A kutatás arra is rámutatott, hogy a kitöltők közel harmada még sosem volt fogkőleszedésen, a leggyakoribb fogászati probléma pedig a fogszuvasodás, a fogínyvérzés, valamint a rossz lehelet.

A magyar emberek fogápolási szokásait és tájékozottságát vizsgálta a LACALUT online felmérése[1]. A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, mennyire tartják magukat tudatosnak a magyarok a fogápolás terén, milyen gyakran járnak fogorvoshoz, és mit tesznek napi szinten a megfelelő szájhigiénia megtartásáért.

A fogorvos és a Google a barátunk

A kérdőívet kitöltők jelentős része (több mint 40 százalék) tudatos fogápolónak vallotta magát, kétharmaduk pedig nem csak a mindennapi tisztításra, hanem az étkezésre is figyel, hogy hosszú távon megőrizze fogai egészségét. Az életkor szempontjából az 55 év felettiek tartják magukat a legtudatosabbnak, miközben a korcsoportba tartozó kitöltők közül csak 2 százalék használ az alapos tisztításhoz szükséges kiegészítő eszközöket (fogselymet, szájvizet, nyelvtisztítót). 

Utóbbit Karácsonyi Henrietta, dentálhigiénikus is megerősíti, tapasztalata szerint az életkor változásával a fogápolás terén is tudatosabbak lesznek az emberek, ugyanakkor a fogorvoshoz fordulók kevés százalékánál jellemző, hogy a fogkefe mellett több kiegészítő szájápolási terméket is használnak, pedig ezekre nagyon is szükség lenne. A szakember szerint a szájvíz és a fogselyem mellett a nyelvtisztító és a fogköztisztító is sokat segít az egészséges szájhigiénia megtartásában.


Szájhigiénés kérdéseivel a kitöltők több mint 70 százaléka a fogorvost keresné, ugyanakkor mindössze 20 százalék vallja, hogy kizárólag szakembereknél érdeklődik, ha problémája van. A megkérdezettek 67 százaléka ezzel szemben az interneten is keresgél, ha elbizonytalanodik, sőt ismerősök véleményét is gyakran kikéri fogápolási kérdésekben, mielőtt fogorvoshoz fordulna.

Fotó: pixabay.com

Mikor, mennyit és mivel?

A kitöltők 63 százaléka vallotta, hogy napi kétszer mos fogat – ez a gyakoriság a szakértő szerint ugyan elegendő lehet, ha megfelelő technikával és legalább két percen keresztül történik, azonban az ideális a napi háromszori fogmosás, melyet jellemzően az emberek kevés százaléka tart csak be.

A megkérdezettek majdnem 80 százaléka biztos volt abban, hogy helyes technikával mos fogat, miközben az így válaszolók fele még sosem kért segítséget szakembertől a helyes fogápolási rutin elsajátításához. A válaszadók több mint 70 százaléka hagyományos, 25 százalékuk pedig elektromos fogkefét használ. Karácsonyi Henrietta hangsúlyozza, hogy a fogkefe típusánál fontosabb, hogy megfelelő időt fordítsunk a folyamatra, valamint, hogy az összes fog minden látható felszínét alaposan megtisztítsuk, ínytől a fog felé, söprögető mozdulattal. A szakember továbbá kiemelte, fontos, hogy fogmosás közben csak az adott műveletre koncentráljunk, hiszen, ha elkalandozunk, kevésbé lesz hatékony a tisztítás.

Megvárjuk, amíg nagy lesz a baj

Fotó: pixabay.comUgyan a válaszadók harmada évente csak egyszer (35 százalék) vagy annál is kevesebbszer jár fogorvosnál, a magyarok több mintfele (65 százalék) ha problémát vagy fájdalmat észlel, legkésőbb pár nappal a panasz kezdete után kér időpontot szakemberhez. Karácsonyi Henrietta tapasztalata szerint azonban jellemző, hogy túl sokáig várunk, mielőtt felkeresnénk a fogorvost, pedig a lyukas fog nem gyógyul meg magától.

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók közel harmada sosem vett részt még fogkő-eltávolításon, akik pedig rendszeresen járnak, azok legnagyobb százalékban (28 százalék) évente mennek csak el. Pedig Karácsonyi Henrietta szerint évente legalább kétszer tanácsos elmenni ellenőrzésre, adott esetben fogkőleszedésre, más panaszokkal pedig minél előbb fogorvoshoz kell fordulni. Ennek ellenére a kitöltők nagy többsége csak akkor megy szakemberhez, amikor már nagy a baj: 80 százalékuk fogtömés miatt fordulna csak orvosához, fogínyfájdalommal (50 százalék), ínyvérzéssel (40 százalék), valamint rossz lehelettel (23 százalék) már jóval kevesebben keresik fel a szakembert.

A kérdőív arra is rákérdezett, hogy mely fogászati problémát tapasztalták már magukon a magyarok: legnagyobb százalékban fogszuvasodást jelölték meg (72 százalék), melyet a szakember tapasztalatai is megerősítenek. Ezt követi a fogínyvérzés (64 százalék), valamint a fogfájdalom (62 százalék). A kitöltők fele jelenleg is küszködik fogínyvérzéssel, majdnem 90 százalékuknak volt már fogtömése, 64 százalék pedig már gyökérkezelésen is átesett.
[1] A nem reprezentatív online kutatás június 29. és július 12. között két héten keresztül zajlott, összesen 1828 fő részvételével


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tavaszi vegán menü

2026. március 04.

Ezt a menüt ugyan vegánoknak - tehát tojás és tejterméket sem fogyasztó vegetáriánusoknak - állítottam össze én szívből ajánlok húsevőknek is! Tele van ízzel, színnel, illattal! Jó étvágyat kívánok hozzá!

Tavaszi zöldségleves 

Hozzávalók: 1 kis fej karfiol, 1 csokor új répa, két marék új zöldborsó, 1 zsenge karalábé, só, bio ételízesítő, egy nagy csokor petrezselyemzöld, kevés pirospaprika, 1-2 ek. olivaolaj

A zöldségeket megtisztítom, karikáka ill. kockára vágom, a karfiolt kis rózsákra szedem. Az olivaolajon átforgatom a zöldségeket, kicsit megpárolom. Ezután rászórom az ételízesítőt és a paprikát, kicsit átkeverem és felöntöm annyi vízzel, ami bőségesen ellepi. Sózom és beleszórom az apróra vágott petrezselyemzöldet!

Addig főzöm, míg a kellő puhaságot el nem érik a zöldségek - ezt mindenkinek a saját ízlésére bízom!

Levesbetétként kínálhatsz hozzá tojásmentes csigatésztát, de én úgy gondolom, hogy ebben a receptben nem is igazán szükséges a sok zöldség mellé a tészta!

Az otthoni balesetek megelőzhetők

2026. március 04.

A biztonság ott kezdődik, ahol a törődés

Az otthonunk a biztonság szigete – legalábbis annak hisszük. Pedig a legtöbb baleset éppen ott történik, ahol a legnagyobb nyugalmat keressük: a négy fal között.

A biztonságos otthon azonban nem szerencse kérdése, hanem tudatos döntéseké – a törődés, az odafigyelés és a szeretet apró, de következetes lépéseié. Az otthon az élet középpontja: a nyugalom, a biztonság, a meghittség tere. Mégis, a legtöbb baleset nem az utcán vagy a munkahelyen történik, hanem éppen ott, ahol a legvédettebbnek érezzük magunkat – a saját otthonunkban. Az idősek és a tartós betegséggel élők számára egy apró figyelmetlenség is komoly következményekkel járhat. Egy csúszás, egy rossz mozdulat vagy egy megbillenő bútor elég ahhoz, hogy az önállóság hirtelen kiszolgáltatottságba forduljon.
A betegbiztonság nem csak kórházi kérdés. A valódi biztonság otthon kezdődik – abban a térben, ahol az ember él, mozog, pihen és gyógyul. Az odafigyelés, az előrelátás és a környezet tudatos átalakítása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy idős vagy sérülékeny hozzátartozóink biztonságban és méltósággal élhessenek.

Hajunk tavaszi gondozásáról

2026. március 03.

A téli hónapok elmúltával gyakran vesszük észre, hogy hajszálaink állománya károsult, töredezik, végei felrostozódnak, a hajszálaink elvékonyodnak.

Sokszor hajlamosak vagyunk a tavaszi fáradtságunkra, vitaminhiányunkra fogni ezen jelenségek okait.

A hajunk állományának állapota biztosan követi az évszakok változásait, hiszen ősszel kifejezetten növekedhet a hajhullásunk mértéke, olykor ijesztő mennyiségben is. A tél folyamán leginkább a zárt, száraz levegőn való tartózkodás, a sapka vagy a kalap viselése is okozhat fejbőrviszketést, korpázó hámlást. A szaknyelv seborrhoeának nevezi. Többször igazolták speciális gombák jelenlétét a korpázó gyulladt fejbőrön, de ezen elváltozásnak a gomba csak egyik tényezője lehet. Az ilyen esetekben ajánlott gyógysamponok hatásosak, de tartósan nem tudják megszüntetni a gyakran visszatérő kellemetlen tüneteket. A mindennapi munkánk során létrejövő feszültségek, stresszhelyzetek, lelki megrázkódtatások is befolyásolják a természetes anyagcsere-folyamatainkat, következményesen a szaruképződést és hajunk állományát. Nagymértékben károsítja hajszálainkat a tartós hullámok alkalmazása, a hajszálak kiszőkítése is. Ama oly divatos vékony fonatok kialakítása egy folyamatos húzást alakít ki a hajas fejbőrön, ami jelentős hajállomány-pusztuláshoz is vezethet. Sajnos az ilyen haj ápolása igen nehéz, és nem megoldott.