Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Negyedévente cseréli a fogkeféjét a magyar

Érdekességek2020. július 30.

Fotó: gettyimages.com

A magyarok harmada évente mindössze egyszer megy fogorvoshoz, a fogkeféjét pedig csak negyedévente cseréli – derült ki egy friss kutatásából. A felmérés szerint a szájhigiénés kérdéseikkel a válaszadók ugyan jellemzően szakemberekhez fordulnak, ennek ellenére fogorvosi rendelőbe sokan csak akkor mennek, amikor már nagy a baj. A kutatás arra is rámutatott, hogy a kitöltők közel harmada még sosem volt fogkőleszedésen, a leggyakoribb fogászati probléma pedig a fogszuvasodás, a fogínyvérzés, valamint a rossz lehelet.

A magyar emberek fogápolási szokásait és tájékozottságát vizsgálta a LACALUT online felmérése[1]. A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, mennyire tartják magukat tudatosnak a magyarok a fogápolás terén, milyen gyakran járnak fogorvoshoz, és mit tesznek napi szinten a megfelelő szájhigiénia megtartásáért.

A fogorvos és a Google a barátunk

A kérdőívet kitöltők jelentős része (több mint 40 százalék) tudatos fogápolónak vallotta magát, kétharmaduk pedig nem csak a mindennapi tisztításra, hanem az étkezésre is figyel, hogy hosszú távon megőrizze fogai egészségét. Az életkor szempontjából az 55 év felettiek tartják magukat a legtudatosabbnak, miközben a korcsoportba tartozó kitöltők közül csak 2 százalék használ az alapos tisztításhoz szükséges kiegészítő eszközöket (fogselymet, szájvizet, nyelvtisztítót). 

Utóbbit Karácsonyi Henrietta, dentálhigiénikus is megerősíti, tapasztalata szerint az életkor változásával a fogápolás terén is tudatosabbak lesznek az emberek, ugyanakkor a fogorvoshoz fordulók kevés százalékánál jellemző, hogy a fogkefe mellett több kiegészítő szájápolási terméket is használnak, pedig ezekre nagyon is szükség lenne. A szakember szerint a szájvíz és a fogselyem mellett a nyelvtisztító és a fogköztisztító is sokat segít az egészséges szájhigiénia megtartásában.


Szájhigiénés kérdéseivel a kitöltők több mint 70 százaléka a fogorvost keresné, ugyanakkor mindössze 20 százalék vallja, hogy kizárólag szakembereknél érdeklődik, ha problémája van. A megkérdezettek 67 százaléka ezzel szemben az interneten is keresgél, ha elbizonytalanodik, sőt ismerősök véleményét is gyakran kikéri fogápolási kérdésekben, mielőtt fogorvoshoz fordulna.

Fotó: pixabay.com

Mikor, mennyit és mivel?

A kitöltők 63 százaléka vallotta, hogy napi kétszer mos fogat – ez a gyakoriság a szakértő szerint ugyan elegendő lehet, ha megfelelő technikával és legalább két percen keresztül történik, azonban az ideális a napi háromszori fogmosás, melyet jellemzően az emberek kevés százaléka tart csak be.

A megkérdezettek majdnem 80 százaléka biztos volt abban, hogy helyes technikával mos fogat, miközben az így válaszolók fele még sosem kért segítséget szakembertől a helyes fogápolási rutin elsajátításához. A válaszadók több mint 70 százaléka hagyományos, 25 százalékuk pedig elektromos fogkefét használ. Karácsonyi Henrietta hangsúlyozza, hogy a fogkefe típusánál fontosabb, hogy megfelelő időt fordítsunk a folyamatra, valamint, hogy az összes fog minden látható felszínét alaposan megtisztítsuk, ínytől a fog felé, söprögető mozdulattal. A szakember továbbá kiemelte, fontos, hogy fogmosás közben csak az adott műveletre koncentráljunk, hiszen, ha elkalandozunk, kevésbé lesz hatékony a tisztítás.

Megvárjuk, amíg nagy lesz a baj

Fotó: pixabay.comUgyan a válaszadók harmada évente csak egyszer (35 százalék) vagy annál is kevesebbszer jár fogorvosnál, a magyarok több mintfele (65 százalék) ha problémát vagy fájdalmat észlel, legkésőbb pár nappal a panasz kezdete után kér időpontot szakemberhez. Karácsonyi Henrietta tapasztalata szerint azonban jellemző, hogy túl sokáig várunk, mielőtt felkeresnénk a fogorvost, pedig a lyukas fog nem gyógyul meg magától.

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók közel harmada sosem vett részt még fogkő-eltávolításon, akik pedig rendszeresen járnak, azok legnagyobb százalékban (28 százalék) évente mennek csak el. Pedig Karácsonyi Henrietta szerint évente legalább kétszer tanácsos elmenni ellenőrzésre, adott esetben fogkőleszedésre, más panaszokkal pedig minél előbb fogorvoshoz kell fordulni. Ennek ellenére a kitöltők nagy többsége csak akkor megy szakemberhez, amikor már nagy a baj: 80 százalékuk fogtömés miatt fordulna csak orvosához, fogínyfájdalommal (50 százalék), ínyvérzéssel (40 százalék), valamint rossz lehelettel (23 százalék) már jóval kevesebben keresik fel a szakembert.

A kérdőív arra is rákérdezett, hogy mely fogászati problémát tapasztalták már magukon a magyarok: legnagyobb százalékban fogszuvasodást jelölték meg (72 százalék), melyet a szakember tapasztalatai is megerősítenek. Ezt követi a fogínyvérzés (64 százalék), valamint a fogfájdalom (62 százalék). A kitöltők fele jelenleg is küszködik fogínyvérzéssel, majdnem 90 százalékuknak volt már fogtömése, 64 százalék pedig már gyökérkezelésen is átesett.
[1] A nem reprezentatív online kutatás június 29. és július 12. között két héten keresztül zajlott, összesen 1828 fő részvételével


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Lelki egészség megőrzése könyvek segítségével

2025. november 12.

Szórakoztató olvasmányok, önismereti és pszichológiai könyvek, valamint klasszikus és szépirodalmi alkotások – ezeket olvassák leggyakrabban a Libri olvasói stresszes vagy nehéz élethelyzetekben. A könyvkereskedő az olvasás és a mentális egészség kapcsolatát vizsgáló, több mint 700 fős, nem reprezentatív felméréséből kiderült, hogy a válaszadókat leginkább a saját nehézségeiktől való eltávolodás, a hétköznapokból való kizökkenés segíti a problémás élethelyzetekkel való megküzdésben.

Ma világszerte több mint 1 milliárd ember küzd valamiféle mentális betegséggel – vagyis a lelki problémák minden 8. ember életét megnehezítik. A Libri arra volt kíváncsi, hogy milyen szerepet játszanak az olvasók életében a könyvek – éppen ezért a könyvkereskedő egy a könyvek és a lelki egészség kapcsolatát vizsgáló online felmérést végzett, amelyet több mint 700-an töltöttek ki.  

A kutatásból kiderült: az olvasók csaknem 98 százaléka szerint a könyveknek szerepük van a lelki egészség megőrzésében, és mintegy 94 százalékuk szerint segítenek a nehéz, stresszes vagy kritikus élethelyzetek átvészelésében is. A kérdőív válaszai alapján úgy tűnik, a legtöbb olvasónak saját tapasztalata is van ezen a téren: 53 százalékuk gyakran, egyharmaduk (29,4%) mindig, majdnem 16 százalékuk pedig alkalmanként olvas, ha lelki nehézsége adódik.  

A felmérésben a Libri az olvasmányok típusára is rákérdezett: a nehéz, stresszes helyzetekben válaszadók háromnegyede (74,5%) kifejezetten könnyed, szórakoztató irodalmat keres, ugyanakkor több mint harmaduk (37,6%) önismereti, önsegítő vagy pszichológiai témájú könyvekhez is szívesen fordul, míg 34 százalékuk klasszikus vagy kortárs szépirodalmat olvas.

Miért lényeges a megfelelő fehérjebevitel?

2025. november 12.

A Danone Magyarország és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) közös, 320 dietetikus szakembert bevonó felmérése rámutatott: bár a szakemberek szerint a fehérje az egészséges étrend egyik kulcseleme, a magyar lakosság tudatossága ezen a téren továbbra is hiányos. A dietetikusok 70%-a úgy véli, hogy csupán kisebb hányad ismeri a fehérjék valódi szerepét a kiegyensúlyozott táplálkozásban.

A felmérés* szerint a fehérjebevitel a dietetikai tanácsadás egyik leggyakrabban felmerülő témája: a szakemberek több mint 80%-a rendszeresen vagy alkalmanként kap kérdéseket páciensektől. Leggyakrabban az egyes ételek fehérjetartalma, a különböző diétákhoz kapcsolódó szükségletek és a sportoláshoz kötődő fehérjebevitel érdekli az embereket.

A dietetikusok elsősorban a változatos, állati és növényi forrásokra egyaránt építő fehérjefogyasztást javasolják, ugyanakkor tapasztalataik szerint a páciensek inkább az állati eredetű fehérjékre – húsokra, tejtermékekre, tojásra – építik az étrendjüket, míg a növényi források fogyasztása háttérbe szorul. A szakemberek szerint az optimális fehérjebevitelre különösen nagy figyelmet kell fordítani többek között műtétek után, vegetáriánus és vegán étrend követésénél, időskorban, több betegséggel együtt élő pácienseknél, valamint emésztési problémák esetén.

A fehérje legfontosabb élettani előnyeként a dietetikusok 87%-a az izomtömeg fenntartását emelte ki, de sokan hangsúlyozták az immunrendszer támogatását (68%) és a testtömeg-karbantartásban betöltött szerepét (65%) is. Ugyanakkor megosztottak abban, hogy a lakosság inkább túl kevés vagy túl sok fehérjét fogyaszt: 40% alul fogyasztást, 43% túlfogyasztást tapasztal a praxisában.

Gyakorlati segítség a hulladék csökkentéséhez

2025. november 11.

A hulladékprobléma napjaink egyik legégetőbb környezeti kihívása. Évente több milliárd tonna szemét keletkezik világszerte, amelynek jelentős része kezelés nélkül mérgezi a környezetet – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség. A Kukadiéta 2.0 – avagy hogyan fogyjunk le szemétből, mielőtt teljesen belefulladnánk című cikkük rávilágít arra, hogy a szelektív gyűjtés önmagában nem elegendő. A háztartásokban keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére gyakorlati megoldásokat is kínál a környezetvédő szövetség Kukadiéta kiadványában, melyet a Baptista Szeretetszolgálat No Planet B programja támogatott.

A hulladékprobléma nem egy távoli, absztrakt dolog, hanem mindannyiunk mindennapjait átszövi – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség. Az ENSZ mérései szerint évente több mint 2 milliárd tonna szilárd hulladék keletkezik, és ennek legalább fele semmiféle normális kezelést nem kap. A mikroműanyagok lassan olyan természetességgel jelennek meg az életünkben, mint a reggeli kávé. Benne vannak a tengerekben, a sörünkben, sőt, már a véráramunkban és a férfiak heréjében is. Egy átlagos ember hetente akár kb. 5 grammnyi mikroműanyagot is elfogyaszthat, ami egy bankkártya súlyát jelenti.

Képmutatás és szemétexport

A hulladék nem csak környezeti, hanem globális politikai tényező is. A gazdag országok évtizedek óta exportálják hulladékukat a szegényebb régiókba, ahol gyakran nincs kapacitás annak feldolgozására, így a „megoldás” valójában újabb problémákat szül. A szerző szerint a saját döntéseinkben rejlik a legnagyobb változás lehetősége, és mindannyiunknak felelősséget kell vállalnunk a hulladékcsökkentés érdekében – hívják fel a figyelmet a környezetvédők.