Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Négyéves kor előtt “huzalozódik” a kicsik agya

Érdekességek2017. április 06.

A kisgyermek két- és négyéves kora között nyílik ki a nyelvi fejlődés “ablaka” az agyban, ekkor kezelhető a legjobban a nyelvi lemaradás is.

A környezeti hatások leginkább négyéves kor előtt befolyásolják a nyelvi készségeket, az agy új szavak elsajátítását szolgáló “huzalozása” ugyanis ilyenkor zajlik – idézi a BBC hírszolgálata a The Journal of Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmányt.

A kicsik agyát kutatva

A londoni King’s College és az amerikai Brown Egyetem kutatói 108, normális agyfejlődést mutató gyermeket vizsgáltak egy- és hatéves koruk között. Felvételeket készítettek a kicsik agyáról, hogy megvizsgálják a mielin, vagyis az idegsejteket szigetelő velőshüvely kialakulását.

Meglepetésükre azt tapasztalták, hogy a mielin eloszlása négyéves kortól állandónak bizonyult, ami arra utal, hogy az agy ebben a nagyon korai életkorban a legformálhatóbb, tehát a környezeti hatások ekkor érvényesülnek a legerősebben. Ez azt is megmagyarázza, miért tanulnak meg két nyelvet is egyszerre könnyedén a kisgyermekek.

Hajlékony áramkörök 4 éves kor előtt

Jonathan O’Muircheartaigh, a King’s College munkatársa, a kutatás vezetője elmondta, hogy mivel a nyelvi készségekkel összefüggő agyi áramkörök négyéves kor előtt a leghajlékonyabbak, a megkésett beszédfejlődés kezelését a kritikus életkor előtt el kell kezdeni. A kisgyermek nyelvi lemaradása sok fejlődési zavar, köztük az autizmus korai tünete is lehet.


A gyermekkor első éveiben a leggyorsabb a nyelvi fejlődés. Egyéves korig az átlagos babának legfeljebb ötven szavas szókincse lehet, mely hatéves korára körülbelül ötezerre növekszik.

(http://www.bbc.co.uk/news/health-24446292)


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Generációs különbségek

2026. február 24.

Az emberek életük különböző szakaszaiban nemcsak biológiai és pszichológiai értelemben változnak, hanem a történelmi, gazdasági és kulturális környezet is más-más tapasztalatokat és normákat alakít ki bennük.

A generációs különbségek, vagy akár szakadékok az egyik fontos kihívását jelentik a jelenkornak, ezért érdemes számba venni, mi mentén is alakulnak ki és hatnak ezek az eltérések. Már csak azért is, mert a modern szociálpszichológiai megközelítések szerint a generációs különbségeket gyakran eltúlozza a közbeszéd: sok viselkedésbeli eltérés inkább az életkorból és az aktuális társadalmi környezetből fakad, nem pedig „veleszületett” generációs jegyekből. Ilyenek ugyanis nincsenek, miközben persze lehetnek közös történelmi tapasztalatok, mint egy-egy „háborús” generációnál, akik mondjuk fiatal felnőttként hasonlóan élték meg a frontot, a szeretteik elvesztését, a nélkülözést vagy a későbbi béke felszabadító érzését. De nekik sincsenek velük született nemzedéki jegyeik, pusztán egyszerre születtek rosszkor, hogy aztán átgázoljon rajtuk a történelem.

Mozgás nélkül nem megy

2026. február 24.

Sajnos be kell látni, hogy mozgás nélkül (sport, séta, otthoni torna) tartós és hatékony fogyókúra nem fog sikerülni.

Ha hirtelen elhatározásból egyik napról a másikra kevesebbet eszik valaki, vagy csak tudatosan megválogatja az élelmiszereket, néhány kg-ot így is viszonylag gyorsan le tud adni.

A szervezet élettani funkciói viszont egy nagyon érzékenyen beállított „vegykonyha”. Minden külső hatásra azonnal reagál – hidegre, melegre – de ha kevesebbet iszik valaki, akkor is nagyon hamar hozzászokik, és már nem is kívánja úgy a folyadékot.

A kevesebb táplálékhoz is hozzászokik a szervezet, annak minden részét sokkal alaposabban feldolgozza, hasznosítja, s egyszer csak beáll az egyensúly.

Ön azt veszi észre, hogy kevesebbet eszik, mégsem fogy már tovább. Hát ezért. Ekkor már csak a fokozott mozgás segíthet! Ugyanolyan kevés étkezéssel, több mozgással további kilók „pattannak le”.

Év eleji fogadalmak

2026. február 23.

Év eleje általában a fogadkozások, a rendrakás ideje. Rendet rakni a környezetünkben – fontos lenne például átnézni a gyógyszereket, a házi patikát, a lejárt tablettákat visszavinni a patikába, mert ez a szabályos selejtezési mód – és rendet rakni „a fejünkben” is, a gondolatainkban. Ez utóbbi nem egyszerű, mert hajlamosak vagyunk a régi, berögződött, már rutinná vált mechanizmusainkat követni, mert így kényelmes. És így nemigen ér meglepetés, mert semmi újat nem viszünk az életünkbe, és úgy gondoljuk, hogy ez a biztos.

Nem szeretjük a változásokat. Ezek az év eleji fogadkozások is sokszor ezért fulladnak meg. Egyrészt változtatnunk kell valamin, az életvitelünkön, a gondolkodásunkon, a hozzáállásunkon, néha nem is kicsit, másrészt olykor a környezetünk sem igen támogató, esetleg még visszahúzó ereje is lehet. Arthur Schopenhauer (1788–1860) német filozófus fogalmazta ezt meg kiválóan, hogy ha nehéz helyzeteken akarjuk magunkat átrágni, milyen külső reflexiókra kell számítanunk. De ha kitartóak és elszántak vagyunk, akkor miénk a győzelem. Szerinte minden nehéz kérdés megoldása három lépcsőn megy keresztül. Az elsőn nevetségesnek tartják az ötletet, a másodikban küzdenek ellene, a harmadikban magától értetődőnek tartják. Tehát fogjunk csak bele az észszerű változtatásokba, az újévi fogadalmakba, a szükséges fogyókúrába, a rendszeres mozgásba, az egészséges életvitelbe.