Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nehezen induló, akadozó vizelet? Melyek lehetnek az okok?

Érdekességek2023. szeptember 30.

Fotó: 123rf.com

A vizeletrekedés olyan hosszan tartó folyamat, amelynek során a hólyag nem ürül ki megfelelően. Az akadozó vizelés, a vizelési nehézségek hátterét dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa világította meg.

Az akadozó vizelet hátterében számos ok állhat

A vizeletrekedés gyakorlatilag annyit jelent, hogy a vizelet nehezen indul, a vizeletsugár vékonnyá válik, erőtlen maga az ürítés, esetleg menet közben meg is akad a vizelés, valamint esetleg utócsepegés is jelentkezik. Ezt a jelenséget fontos elkülöníteni a vizeletelakadástól, ami egy hirtelen bekövetkező vizelési képtelenség.

– Amikor vizeletürítési nehézségek jelentkeznek, mielőbb érdemes kivizsgálást kezdeményezni, ugyanis nagyon sok ok állhat a tünet hátterében, amelyek közül több kezelést is igényel – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa. – Nagyon gyakran valamiféle fizikai akadály okozza a nehézségeket, mint például a hólyagban vagy a húgycsőben jelen lévő kő, húgycsőszűkület vagy éppen a prosztata megnagyobbodása.

Nehézzé tehetik még a vizelést a környéken elhelyezkedő szervek cisztái, daganatai, illetve bármilyen idegi sérülés. Előfordulhat, hogy a vizelési nehézséget a hólyag beidegzési zavara, a sclerosis multiplex, vagy akár gyógyszer mellékhatás okozza. Ez utóbbi tekintetében nagyon fontos tisztázni, nem szed-e a páciens például hormonpótló szert, szívritmus szabályozó vagy vérnyomáscsökkentő gyógyszert, antihisztamint vagy antipszichotikumot. Ezeken kívül természetesen még számos további lehetőséget is sorra kell venni, hiszen a cél egy pontos diagnózis felállítása, ugyanis erre építve lehet csak hatékony a kezelés.

Miért baj, ha megreked a vizelet?

A vizeletrekedés kétségtelenül kényelmetlen, kellemetlen tünet, de bizonyos esetekben veszélyesebb is lehet ennél. Ha nem teljesen ürül ki a vizelet, vagyis inkomplett hólyagürülésről van szó, akkor azzal lehet számolni, hogy a pangó vizelet esetleg felülfertőződve gyulladást okoz a húgyhólyagban. Ez nem csak a húgyutakat károsíthatja, de hosszú távon veseelégtelenséghez is vezethet. Ezen kívül az erőlködéstől a húgyhólyag izomrostjai között divertikulumok, vagyis nyálkahártya kiboltosulások keletkezhetnek, sőt idővel hólyagkövek is kialakulhatnak.


Fotó: 123rf.com

– Ha hólyagürülési zavarokról beszélünk, tisztázni kell, hogy ha konkrétan nem tud valaki vizelni, azonnal orvoshoz kell fordulni! Az akut vizeletelakadás nyilvánvalóan egy sürgősségi kórkép, ami azonnali beavatkozást igényel, ilyenkor mielőbbi vizelet lebocsátás szükséges. Erre leginkább a hólyagkatéterezés a bevált megoldás – hangsúlyozza Rákász doktor. – Ha azonban „csupán” vizeletrekedésről, vizelési nehézségekről van szó, legfontosabb az alapbetegség kezelése, legyen szó prosztata megnagyobbodásról, vese problémákról, beidegzési zavarokról vagy valamilyen térszűkítő folyamat megállításáról. A diagnózis függvényében megoldásként szóba jöhet a gyógyszeres kezelés, egyéb terápiák, és bizonyos, ritkább, súlyos esetekben önkatéterezés vagy állandó hólyagkatéter válhat szükségessé.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát. 

Szemtornák és szemtréning

2025. október 28.

A szem izmai is karbantartást igényelnek

Ahogy testünk többi izmát is eddzük, úgy szemeink izmai is fejleszthetők és karbantartást igényelnek. A modern életmód során szemeink gyakran egy helyzetbe „ragadnak” – órákig a monitor közelségében fókuszálnak, alig pislogunk, és ritkán nézünk távolba.

A 20-20-20 szabály egy egyszerű, de hatékony módszer: minden 20 percben 20 másodpercig érdemes 20 lábra (körülbelül 6 méterre) lévő tárgyra nézni. Ez segít ellazítani a folyamatosan feszített fókuszáló izmokat. A tudatos szemtorna is sokat segíthet. Érdemes lassan, kontrolláltan felfelé-lefelé mozgatni a szemeket, majd jobbra-balra, végül végezz lassú körmozgásokat mindkét irányban. Ezek az egyszerű gyakorlatok javítják a szem vérellátását és mozgékonyságát. A „palming” technika különösen pihentető. A tenyereket érdemes a csukott szemekre úgy helyezni, hogy semmilyen fény ne érje őket. 3-5 percig ott tartva, majd engedni, hogy a szemek teljesen ellazuljanak. Ez a gyakorlat csökkenti a szemfáradtságot és javíthatja a természetes fókuszáló képességet.

Futás – Vigyázz, kész… csak aztán rajt

2025. október 27.

„A kezdők leggyakoribb hibája, hogy hirtelen nagy terhelésnek teszik ki magukat minden előkészület nélkül. Ilyen esetekben gyakran jelentkeznek túlterheléses kórképek, különböző gyulladások, mint például sarokfájás, térdproblémák vagy egyéb fájdalommal járó tünetek. Ez mind elkerülhető a megfelelő felkészüléssel, amelynek része a helyes futócipő kiválasztása, a bemelegítés és a fokozatos terhelésnövelés. Nem szabad megfeledkezni továbbá a pihenőnapok beiktatásáról sem. A sérülések elkerülése és a mozgásszervi problémák megelőzése érdekében azt javaslom, hogy a futás megkezdése előtt mindenki konzultáljon szakemberrel. Különösen akkor, ha elmúlt 40 éves és korábban nem sportolt. Az ortopédiai rendelésen alaposan felmérik a test fizikai állapotát, ha pedig valakinek konkrét egészségügyi problémája van (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly), számára akár belgyógyászati vagy kardiológiai konzultáció is javasolt” – tanácsolja dr. Hidas Péter.

Töltődjünk fel

Az életmódunk jelentősen befolyásolja futási teljesítményünket, kezdve a megfelelő táplálkozással, amely az edzéshez szükséges energiát biztosítja és segíti a sportolást követő regenerációt. Üres hassal soha ne induljunk el futni. Még kora reggel is együnk egy könnyű reggelit (banánt, gabonaféléket, puffasztott rizst vagy egy marék aszalt gyümölcsöt), mielőtt nekikezdünk a mozgásnak. Délutáni vagy esti időpontban főétkezés után 2-3 órával érdemes belefognunk a futásba, hogy legyen időnk feldolgozni az elfogyasztott ételt. Ilyen esetben az ebéd, illetve vacsora tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat (pl. barna rizst, bulgurt, kölest) és minőségi fehérjéket (pl. szárnyasokat, halakat zsírszegényen elkészítve), amik hosszan biztosítanak energiát, tápanyagokat. Kerüljük azonban a nehéz, zsíros ételeket és a nagy mennyiségű rostot, melyek puffadást, szélgörcsöt, hasmenést okozhatnak. Edzés előtt 30-60 perccel gyorsabban felszívódó alapanyagokat válasszunk (pl. müzliszeletet vagy pár darab kekszet). Sportolás után fél-egy órán belül fogyasszunk fehérjét és szénhidrátot a glikogénraktárak feltöltése és az izomregeneráció támogatására (pl. zabkását, túrót, joghurtot, könnyű sajtot, teljes kiőrlésű kenyeret, quinoát zöldségekkel, tojást).