Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nehezen induló, akadozó vizelet? Melyek lehetnek az okok?

Érdekességek2023. szeptember 30.

Fotó: 123rf.com

A vizeletrekedés olyan hosszan tartó folyamat, amelynek során a hólyag nem ürül ki megfelelően. Az akadozó vizelés, a vizelési nehézségek hátterét dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa világította meg.

Az akadozó vizelet hátterében számos ok állhat

A vizeletrekedés gyakorlatilag annyit jelent, hogy a vizelet nehezen indul, a vizeletsugár vékonnyá válik, erőtlen maga az ürítés, esetleg menet közben meg is akad a vizelés, valamint esetleg utócsepegés is jelentkezik. Ezt a jelenséget fontos elkülöníteni a vizeletelakadástól, ami egy hirtelen bekövetkező vizelési képtelenség.

– Amikor vizeletürítési nehézségek jelentkeznek, mielőbb érdemes kivizsgálást kezdeményezni, ugyanis nagyon sok ok állhat a tünet hátterében, amelyek közül több kezelést is igényel – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa. – Nagyon gyakran valamiféle fizikai akadály okozza a nehézségeket, mint például a hólyagban vagy a húgycsőben jelen lévő kő, húgycsőszűkület vagy éppen a prosztata megnagyobbodása.

Nehézzé tehetik még a vizelést a környéken elhelyezkedő szervek cisztái, daganatai, illetve bármilyen idegi sérülés. Előfordulhat, hogy a vizelési nehézséget a hólyag beidegzési zavara, a sclerosis multiplex, vagy akár gyógyszer mellékhatás okozza. Ez utóbbi tekintetében nagyon fontos tisztázni, nem szed-e a páciens például hormonpótló szert, szívritmus szabályozó vagy vérnyomáscsökkentő gyógyszert, antihisztamint vagy antipszichotikumot. Ezeken kívül természetesen még számos további lehetőséget is sorra kell venni, hiszen a cél egy pontos diagnózis felállítása, ugyanis erre építve lehet csak hatékony a kezelés.

Miért baj, ha megreked a vizelet?

A vizeletrekedés kétségtelenül kényelmetlen, kellemetlen tünet, de bizonyos esetekben veszélyesebb is lehet ennél. Ha nem teljesen ürül ki a vizelet, vagyis inkomplett hólyagürülésről van szó, akkor azzal lehet számolni, hogy a pangó vizelet esetleg felülfertőződve gyulladást okoz a húgyhólyagban. Ez nem csak a húgyutakat károsíthatja, de hosszú távon veseelégtelenséghez is vezethet. Ezen kívül az erőlködéstől a húgyhólyag izomrostjai között divertikulumok, vagyis nyálkahártya kiboltosulások keletkezhetnek, sőt idővel hólyagkövek is kialakulhatnak.


Fotó: 123rf.com

– Ha hólyagürülési zavarokról beszélünk, tisztázni kell, hogy ha konkrétan nem tud valaki vizelni, azonnal orvoshoz kell fordulni! Az akut vizeletelakadás nyilvánvalóan egy sürgősségi kórkép, ami azonnali beavatkozást igényel, ilyenkor mielőbbi vizelet lebocsátás szükséges. Erre leginkább a hólyagkatéterezés a bevált megoldás – hangsúlyozza Rákász doktor. – Ha azonban „csupán” vizeletrekedésről, vizelési nehézségekről van szó, legfontosabb az alapbetegség kezelése, legyen szó prosztata megnagyobbodásról, vese problémákról, beidegzési zavarokról vagy valamilyen térszűkítő folyamat megállításáról. A diagnózis függvényében megoldásként szóba jöhet a gyógyszeres kezelés, egyéb terápiák, és bizonyos, ritkább, súlyos esetekben önkatéterezés vagy állandó hólyagkatéter válhat szükségessé.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Lelki töltődés madárdallal

2025. július 12.

Amióta hét ágra süt a nap és meleg van, azt vettem észre, hogy akárhányszor madárcsicsergést hallok, gondolkodás nélkül megállok egy pillanatra, és minden figyelmemet a hangra összpontosítom. „Beszívom” a füttyszót. Nem ritkán még el is mosolyodok tőle – ösztönösen.

Így hat rám a madárdal, amit városi emberként különösen értékelek a budapesti „betondzsungelen” áthaladva. Nem csak én derülök fel egy pillanat alatt a madárszótól. Eszembe jutott egy kedves ismerősöm története, aki a Covid-világjárvány alatt a városi kórház intenzív osztályán dolgozott ápolóként. Talán nem is kell magyarázni, hogy miért, de hatalmas stresszt élt meg a munkájában akkoriban. Az segítette őt a mindennapokban, hogy a dolgozói pihenőben megpihent pár szabad percében, ami hogy, hogynem, madárdaltól volt hangos. Az a pár perc aranyat ért számára, a madarak éneke feltöltötte, megnyugtatta, sőt furcsán reménytelivé is tette őt. Később derült ki számára, hogy nem a környékbeli parkban lakó madarak énekét hallotta, hanem a kórház rádiójából szólt a madárfütty: az igazgatóság azt gondolta, hogy ez jól fog esni az egészségügyi dolgozóknak abban a különösen embert próbáló időszakban. És milyen igazuk volt! Elgondolkodtatott ez a történet, és a saját tapasztalatom.

Vajon tényleg ekkora hatással lenne a pszichés jóllétünkre, hangulatunkra a madarak éneke?

Olyannyira, hogy egy ilyen világszintű krízis alatt tulajdonképpen pszichológiai beavatkozásként használják a stresszes és a kimerült egészségügyi dolgozók számára?

Persze, azt ma már tudjuk, hogy a természetben eltöltött idő jelentősen hozzájárul a testi-lelki egészségünkhöz is (pl. növeli a boldogságérzetet, javítja az alvásunkat, csökkenti a vérnyomásunkat és még sorolhatnánk). De vajon tényleg az is ekkora hatással van ránk, ha ki se tesszük a lábunkat az erdőbe, ám az ablakon kidugva a fejünket hallgatjuk a fekete rigó énekét?

Mire figyeljen, aki Rómába utazik a 2025-ös Szentévben?

2025. július 11.

Előzetes regisztráció és szigorúbb szabályok érvényesek a turistákra

Róma a 2025-ös katolikus Szentév és XIV. Leó pápa megválasztása miatt zarándokok millióit fogadja. A jubileumi esemény 2026. január 6-ig tart, ez idő alatt a négy pápai bazilika szent kapuin való áthaladással teljes búcsú nyerhető. A Vatikán és környéke zsúfolt, a belépés regisztrációhoz kötött, a szállások gyorsan betelnek. Nagy Szilvia, a Vár a Világ utazási iroda ügyvezetője figyelmeztet: már öt hónappal előre tervezni kell egy ilyen utazással, a biztonsági intézkedések szigorúak, a zsebtolvajok pedig aktívak. A szakemberek a hőség miatt inkább tavaszi és őszi látogatást javasolnak.

Róma különleges időszakot él meg 2025-ben, mivel jubileumi Szentévet hirdetett a katolikus egyház, és új pápát is választottak. A „Spes non confundit” – A remény nem csal meg – mottóval meghirdetett jubileumi év zarándokok millióit vonzza a városba, miközben Robert Francis Prevost bíborost májusban XIV. Leó néven pápa rangjára emelték, miután Ferenc pápa 88 éves korában elhunyt. A szent kapuk 2024 karácsonyán nyíltak meg, és a szentév 2026. január 6-án, vízkeresztkor zárul.

A szentév során azok a hívők, akik átlépnek a négy pápai bazilika – a Szent Péter-, a Lateráni Szent János-, a Santa Maria Maggiore- és a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika – szent kapuin, teljes búcsút nyerhetnek, ha szentgyónást végeznek, áldoznak, és imádkoznak a pápa szándékaira. Ehhez kapcsolódva egész évben tematikus zarándoklatokat szerveznek különböző hivatáscsoportok és közösségek számára.

A Szentév – valamint az új pápa személye – nagymértékben megnövelte a Rómába utazók számát. Nagy Szilvia, a Vár a Világ utazási iroda ügyvezetője szerint a város turisztikai leterheltsége jelentősen megnőtt:

„Valójában azzal a várakozással indult ez az év, hogy majd olyan mennyiségű turistát kell, hogy kezeljen Róma, amit esetlegesen nem fog tudni. Aztán ez fokozódott még az új pápa személye és az e körüli eseményeknek köszönhetően. Ami biztos, hogy idén sokkal több lesz az ide zarándokló, akik a turisták mellett jelennek meg Rómában ebben az évben. A Vatikán és környéke különösen zsúfolttá vált, ez a tömeg az utazástól kezdve az étkezéseken át a szállásfoglalásig mindenre hatással van.”

Elhízással összefüggő magas vérnyomás – mit lehet tenni?

2025. július 11.

Az elhízás nem csak önálló betegség, de számos más kórkép rizikófaktora is, így például a cukorbetegségé, a szív-érrendszeri betegségeké és a magas vérnyomásé. Ugyanakkor nem lenne szabad bűnösként tekinteni a túlsúllyal küzdőkre, hiszen egyrészt nagyon komplex okai lehetnek az elhízásnak, másrészt a megbélyegzés csak további negatív hatásokat gerjeszt. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa mondta el, milyen kezelési lehetőségeket érdemes megfontolni.

Az elhízás és a magas vérnyomás gyakran együtt jár

Az elhízás egy összetett probléma, ami egyre nagyobb gondot okoz a fejlett világban. Az okai közt vizsgálni kell az elfogyasztott ételek mennyiségét és minőségét, a fizikai aktivitás mennyiségét, a genetikai adottságokat, a családi hátteret és még az alvás mennyiségét és minőségét is. (Fontos megkülönböztetni a túlsúlyt az elhízástól, amelynek legismertebb – bár nem egészen pontos mutatója – a BMI, a testtömeg-index.)
Magas vérnyomásról akkor lehet beszélni, ha a normálisnál nagyobb nyomással folyik a vér az artériákon keresztül. Az önállóan és komplexitásában is kezelendő magas vérnyomás betegség olyan további kórképekhez vezethet például, mint a szívbetegségek, a stroke, a vesebetegség és bizonyos daganatok. Miközben pedig amerikai adatok szerint a felnőttek 47%-a él magas vérnyomással, egyharmaduk nem is tud róla, és csak egynegyedüknél van az orvosi kontroll alatt.
– Az elhízás talaján nagyobb eséllyel alakul ki magas vérnyomás, illetve a már meglévő betegség is romolhat a plusz kilók hatására – hangsúlyozza Jenei doktor. – Az összefüggés megértéséhez látni kell, hogy a nagyobb mennyiségű zsírszövet komplex változásokat hoz létre a szervezetben. Többek közt túlaktiválja a szimpatikus idegrendszert, stimulálja a vérnyomás szabályozásában szerepet játszó RAS rendszert, változásokat indukál a zsírszövetből származó hormonokban, inzulin rezisztenciát és leptin rezisztenciát eredményez és a vesefunkcióra is kihat. Mindezek a hatások együttesen vezetnek a magas vérnyomás kialakulásához.