Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nehezen induló reggelek: derékfájdalmak, berozsdásodott ízületek

Érdekességek2021. szeptember 14.

Fotó: 123rf.comAkiknek fáj a dereka tudja, hogy ez a panasz a reggeli órákban a legerősebb, ilyenkor még a kiegyenesedés is nehezünkre esik, ezért gyakran kényszertartást veszünk fel a fájdalom ellensúlyozására. Pedig nem kellene ezt elfogadni, indulhatnának frissen, fájdalommentesen is a reggelek, utána pedig egész nap lehetnénk olyan aktívak, mint a panaszaink kialakulása előtt.

Természetesen nem a műtét az egyetlen megoldás erre, hiszen ma már ismertek olyan kezelési módok, amellyel a derékfájdalom gyorsan és hatékonyan megszüntethető, és rövid időn belül teljes gyógyulás következik be. A kémiai anyagoktól idegenkedőknek pedig jó hír, hogy a terápia során csak természetes hatóanyagokat alkalmaznak. Erről az új eljárásról, Dr. Arnold Dénes Arnold, a Fájdalomközpont fájdalomspecialistája beszél.

Gyakori jelenség a reggeli derékfájdalom
A derékfájdalom gyakori jelenség, öt felnőttből négynél legalább egyszer kialakul az élete során. Nagymértékben befolyásolhatja a mindennapi életvitelt, ez az egyik leggyakoribb oka annak, ha valaki orvoshoz fordul, de emiatt hiányoznak az emberek a munkából is a legtöbbet. Főleg reggel erősödnek fel a panaszok, és ilyenkor legszívesebben az ágyban maradnánk, hiszen minden mozdulat nehézkes, nyilalló, és még néhány olyan egyszerű mozdulat elvégzése is bonyolultnak tűnik, mint az ágyból való felkelés, a fogmosás, vagy éppen a nadrágunk felvétele.

Ilyen esetekben érzi úgy az ember, mintha a tagjai be lennének rozsdásodva, és bizony legalább egy fél órának el kell telnie ahhoz, hogy enyhüljön a fájdalom, és az izmok-ízületek bejáratódjanak. A legtöbb ember ilyenkor inkább gyorsan visszabújna az ágyába, ehelyett azonban, a fájdalomtól már korán reggel elgyötörten, munkába kell indulnia.

Mi okozza a reggeli derékbántalmakat?
Az egyik lehetséges ok a stressz, amelynek következtében nem tudnak ellazulni az izmok az éjszaka folyamán. Ha az ember feszíti az izmait, akkor lassul a keringés, és nem regenerálódik a szervezet, pedig éppen ez lenne a célja az alvásnak. A másik ok, a porckorongban rejlik. A porckorong vízszintes helyzetben veszi fel a fiziológiás működéséhez szükséges folyadékot és tápanyagokat. Ha az izmok feszessége miatt ez a folyamat zavart szenved, akkor a porckorongok dehidratálódnak, azaz vizet veszítenek, valamint kevesebb tápanyaghoz is jutnak. Elvesztik a rugalmasságukat, ennek következtében pedig sérülhetnek, szakadhatnak és megnő a discus hernia (porckorongsérv) kialakulásának veszélye is.

Ha már meglévő porckorong bántalomról van szó, abban az esetben a csigolyák közül kitüremkedő porckorong telik meg folyadékkal. Ez reggelre már nyomhatja az ideggyököt, ami fájdalmat okozhat. Pár óra múlva, amikorra az testünk „bejáratódik”, a felesleges víz a porckorongok közül kipréselődik, méretük kisebb lesz, és a körülöttük lévő képletek már kevésbé nyomódnak össze, a panaszok csökkennek.


Milyen terápiát javasol a fájdalomspecialista?
Deréktáji fájdalmakra az emberek hajlamosak kontrollálatlanul fájdalomcsillapítókat szedni, pedig ezzel nem lehet hosszú távú eredményeket elérni, sőt a káros mellékhatásokkal is számolnunk kell. „Orvosi tapasztalataim alapján, egy új terápia, a természetes fájdalomcsillapítás az, mely gyors és tartós gyógyulást biztosít a páciensek számára. Ilyenkor egy speciális összetevőkből álló hatóanyagot fecskendezünk a fájdalmas ízületek köré, a probléma kiindulópontjához.

Fotó: 123rf.com

Ez megszünteti a fájdalmakért felelős gyulladást, segít az izomlazításban és a szöveti regenerációban. „Mivel helyileg alkalmazzuk, nem irritálja a gyomor nyálkahártyáját, valamint természetes összetevői miatt, a szervezetet sem terheli feleslegesen kémiai anyagokkal. A betegek nagy része már az első kezelések alkalmával jelentős javulásról, fájdalmainak csökkenéséről, ízületi merevségének megszűnéséről, a mozgásfunkcióinak javulásáról számol be. Tapasztalataim szerint, ez nagyon lényeges, hiszen az aktivitás mindannyiunk számára nagyon fontos, és senki sem szeret beletörődni abba, hogy a fájdalommal együtt kell éljen, vagy meg kell szoknia azt” – magyarázza Dr. Arnold, fájdalomspecialista.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.