2025. december 09.
Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.
A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.
A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.
A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.
2025. december 09.
Egy év alatt minden felnőtt átlagosan háromszor-négyszer és minden gyermek hat vagy akár 12 alkalommal esik át náthán.
A nátha kockázata télen magasabb, mint nyáron, mert a levegő alacsony páratartalma miatt az orrnyálkahártya szárazabb, így könnyebb a bejutás a kórokozók számára. Ehhez hozzájárul még az, hogy a téli időszakban mindenki több időt tölt zárt térben, így szükségszerűen közelebb egymáshoz, és ezzel nagyobb a fertőzés veszélye. Ha a náthát okozó vírus az orrnyálkahártyán megtelepedett, ott szaporodni is kezd. A helyi kezelés legtöbbször orrspray-vel történik. A terápiás cél a szabad légzés fenntartása, valamint a váladékfelhalmozódás elkerülése.
Az orrspray helyes használata
Az adagolóspray-t első használat előtt hozza néhány alkalommal működésbe az orron kívül.
Az orrcseppes flakon cseppentőfeltétjét, illetve a gumiharangját összenyomva tartva húzza ki azt az orrnyílásból. Különben az orrváladék a pipettába vagy az adagolófejbe szívódik.
Alkalmazást követően a nyakat hajlítsa, a fejet forgassa, hogy megakadályozza az oldat garatba jutását.
Egyes permetezőrendszerek csak megfelelő testtartás esetén működnek, olvassa el a gyártói betegtájékoztatót.
A cseppentőfeltétet vagy az adagolófejet használat után tiszta kendővel törölje le.
Ügyeljen a lejárati időre.
Minden családtag külön üveget használjon.
2025. december 08.
A munkahely is lehet gyógyító közeg
Magyarországon a cukorbetegség komoly népegészségügyi kihívás: statisztikák szerint 2025-ben a lakosság már mintegy tizede él diabétesszel hazánkban, és a fel nem ismert esetek aránya is magas. A november 14-i Diabétesz Világnap idei témája a „Cukorbetegség és a munkahely”, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka világa alapvetően befolyásolja a diabétesszel élők mindennapjait és jóllétét. Ebből az alkalomból a Budai Egészségközpont diabetológus szakorvosa gyakorlati tanácsokkal segít a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt.
A munkahelyi jóllét tétje
A KSH adatai alapján már több mint 1,1 millió cukorbeteg van Magyarországon, akiknek a túlnyomó többsége 2-es típusú diabéteszes. Az azonosítatlan esetek aránya is magas, körülbelül 17 százalék – vagyis több százezren lehetnek, akik még nem tudnak a betegségükről. Riasztó, hogy a 18 év alattiak körében is folyamatosan nő az esetek száma.
A 2025-ös Diabétesz Világnap fókuszában a munkahelyi jóllét áll, hiszen a világon több millió munkaképes korú cukorbeteg él, akik nemritkán előítéletekkel, diszkriminációval, vagy akár kirekesztéssel is szembesülnek a munkahelyeken. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint négyből három érintett tapasztalt már szorongást, depressziót vagy más mentális problémát a cukorbetegsége miatt. A kampány célja tehát, hogy rávilágítson: a cukorbetegséggel élők számára szó szerint létfontosságú a támogató, elfogadó munkahelyi környezet kialakítása, testi és lelki egészségük, és ezáltal életminőségük javítása.
A legtöbben úgy gondoljuk, a jó dolgok az életben maguktól történnek, azok átéléséért magunk keveset tehetünk. Pedig a számos örömforrás közül, mely lehetőségként folyamatosan körbevesz bennünket, a mi felelősségünk felismerni, és formálni azokat, melyek pozitív érzésekkel töltenek el. Nem kell nagy dolgokra gondolnunk ennek során. Olykor ugyanis a leghétköznapibb helyzetekben is ott a lehetőség az öröm átélésére. Mindössze tudnunk kell, számunkra mi jelentheti azt. 
