Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem akar aludni a gyerek, mit tegyek?

Érdekességek2020. április 07.

Fotó: gettyimages.com

Meglehetősen gyakoriak az alvászavarok akár a pár hónapostól a 4-5 évesig terjedő korosztály körében is.  Így alapvetően fontos foglalkozni a problémával annak érdekében, hogy amint nő a gyermek, ne állandósuljanak az alvással kapcsolatos nehézségei. 

Gyermekünk nem akar aludni menni, azután nehezen alszik el, és amikor az éjszaka közepén felébred, nem akar újra álomba merülni.  Mindez természetesen megnehezíti az estéinket, éjszakáinkat. Sokan vagyunk szülők, akik ezzel a gonddal küzdünk, ezért nem árt tájékozódni, kissé közelebbről megismerni, milyen okok játszhatnak közre az alvászavar kialakulásában. Ilyen életkorban az alvászavar három fő okra vezethető vissza. – mondják a gyermekorvosok. Íme néhány jó tanács az egyes problémák megoldásához.

Amikor a kisgyermek nem hajlandó lefeküdni

2-3 éves korban a kisgyermek úgy érzi, hogy ő van a család figyelmének középpontjában, neki nem tudnak ellenállni a szülei vagy a környezetében lévő, más személyek. Számára minden megengedhető, ő „parancsol”. Azután persze nem érti, hogy miért kell lefeküdnie, amikor a felnőttek még ébren vannak…. Ekkor próbálkozik az ellenállással, és gyakran izgatottá válik, amitől még kevésbé hajlandó ágyba bújni. Természetesen nyugtassuk meg, különböző módokon (karunkba vesszük, kedvenc tárgyait az ágyba tesszük stb.) a kicsi karakterétől függően. Azzal is segíthetünk, ha esti „menetrendet” vezetünk be nála. Így hamarabb megszokja, hogy mindennap azonos időben jön el a készülődés és a lefekvés ideje.

4-5 éves korban már komolyabb kérdésekkel ostromolja a felnőtteket, melyek közé tartoznak a lefekvési, alvási kötelezettségeivel kapcsolatosak is. Nekünk szülőknek, türelmes, világos válaszokat kell adnunk csemeténk minden, sokasodó miértjére. Így tehát fontos rendszeres párbeszédet folytatnunk a kisgyermekkel, és ez esetben megmagyarázni neki, hogy a felnőtteknek kevesebb, a gyermekeknek viszont több alvásra van szükségük, szervezetük növekedése, fejlődésük érdekében.


Rémálmai vannak

Kisgyermekünk olykor visítva/sírva ébred, és fél, mert rosszat álmodott. A 18 hónapos 3 éves kor közötti kicsik gyakran előforduló rémálmait persze nehéz ellenőrizni, de könnyen következtethetünk rájuk. Ebben az életkorban azután, felébredve, nem tesznek különbséget az álom és a valóság között. Ébredés után az a benyomásuk, hogy valami nagyon rossz fog velük történni. Elsősorban meg kell őket nyugtatni, és egyszerű szavakkal megértetni velük, hogy mindaz, amit álmodtak, befejeződött, és nem hat ki a valóságra. A szóbeli megnyugtatás mellett rajzolhatunk is gyermekünknek, pl. egy szörnyet egy papírlapra, majd azt kidobhatjuk az ablakon vagy bárhová, jó messzire. – tanácsolják példaként a szakemberek. Ennek célja, hogy a kicsi aggodalmai/félelmei eltávolodjanak tőle, és biztonságban érezze magát.

Fotó: 123rf.comMegkülönböztethető még kifejezetten az éjszakai rémálom, ami áltatában a 9 hónapos – 1 éves kicsiket érinti. A reakciók hasonlíthatók az előzőkhöz: a baba az éjszaka közepén sikítva felsír, rémültnek látszik. Mindez az alvás két ciklusa között történik, szemben azzal a rémálommal, amely az éjszaka második felében fordul elő. A különbség az, hogy az előbbi esetben meg kell nyugtatni, míg az utóbb esetben egyszerűen újra elalszik.

Függőség a „szertartásoktól”

Az elalváshoz a gyermekeknek bizonyos tárgyakra, de a legtöbbször „szertartásokra” van szükségük, már a legkisebb korban is. Születésük óta „függnek” valamitől: az egyik babai cuclival a szájában alszik el, a másik a pelussal, a harmadik a plüssmacijával… És persze, az is elengedhetetlen a számára, hogy az egyik vagy a másik szülő mellette legyen lefekvéskor. Amint nő a kicsi, egyre inkább ragaszkodik az esti „szertartáshoz” a szülő részéről (foglalkozni vele, mesélni stb.).

Nem tudnak anélkül elaludni, és  emiatt egyedül sem, aminek következménye, hogy az évek múlásával sem bújnak ágyba önállóan. Ez gyakran az élet első hónapjaiban tapasztalt elalvási nehézségek következménye. Így ideális esetben a mamáknak pl. ügyelniük kellene arra, hogy a csecsemő szoptatás közben ne aludjon el. Majd kb. hat hónapos kortól, fokozatosan próbálkozniuk kellene azzal, hogy a baba egyedül is el tudjon aludni. Ez egyik eszköze lehet annak, hogy ahogy nő, egyre önállóbb legyen a kisgyermek ezen a téren is.

Napi ritmus betartása a kisgyermeknél

Ha a kisgyermekünk mégsem tud felülkerekedni az alvászavaron, mire pl. bölcsődébe, óvodába visszük, fontos bizonyos napi ritmust és rá vonatkozó „szabályokat” bevezetni és megszokatni vele. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy rendszeresen ugyanabban az időben szabjuk meg a lefekvés és felkelés idejét. Ezen akkor se változtassunk, ha valamilyen okból másként alakul a napja, pl. hétvégeken, nyaraláskor.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.

A Magyar Fagylalt Napja

2026. május 03.

300 helyszín és féláras fagylalt

Május 8-án ismét megrendezik a Magyar Fagylalt Napját, amelyhez idén akár 300 cukrászda és fagylaltozó is csatlakozhat országszerte. A résztvevő helyeken legalább négyféle fagylalt lesz elérhető féláron, helyben fogyasztásra.

Az esemény az elmúlt években az egyik legnagyobb hazai gasztrokezdeményezéssé nőtte ki magát: míg tavaly több mint 150 hely vett részt benne, idén ennek dupláját várják a szervezők. A bővülés nemcsak a népszerűséget mutatja, hanem azt is, hogy egyre több hazai cukrászda tekint közös ügyként a rendezvényre. A 2026-os év egyik legfontosabb újdonsága, hogy a „Magyar Fagylalt Napja” hivatalos védjegyoltalmat kapott. Ez azt jelenti, hogy az esemény elnevezését kizárólag regisztrált, ellenőrzött partnerek használhatják, ami hosszú távon a minőségbiztosítást és a rendezvény egységes arculatát is erősíti.