Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem akar aludni a gyerek, mit tegyek?

Érdekességek2020. április 07.

Fotó: gettyimages.com

Meglehetősen gyakoriak az alvászavarok akár a pár hónapostól a 4-5 évesig terjedő korosztály körében is.  Így alapvetően fontos foglalkozni a problémával annak érdekében, hogy amint nő a gyermek, ne állandósuljanak az alvással kapcsolatos nehézségei. 

Gyermekünk nem akar aludni menni, azután nehezen alszik el, és amikor az éjszaka közepén felébred, nem akar újra álomba merülni.  Mindez természetesen megnehezíti az estéinket, éjszakáinkat. Sokan vagyunk szülők, akik ezzel a gonddal küzdünk, ezért nem árt tájékozódni, kissé közelebbről megismerni, milyen okok játszhatnak közre az alvászavar kialakulásában. Ilyen életkorban az alvászavar három fő okra vezethető vissza. – mondják a gyermekorvosok. Íme néhány jó tanács az egyes problémák megoldásához.

Amikor a kisgyermek nem hajlandó lefeküdni

2-3 éves korban a kisgyermek úgy érzi, hogy ő van a család figyelmének középpontjában, neki nem tudnak ellenállni a szülei vagy a környezetében lévő, más személyek. Számára minden megengedhető, ő „parancsol”. Azután persze nem érti, hogy miért kell lefeküdnie, amikor a felnőttek még ébren vannak…. Ekkor próbálkozik az ellenállással, és gyakran izgatottá válik, amitől még kevésbé hajlandó ágyba bújni. Természetesen nyugtassuk meg, különböző módokon (karunkba vesszük, kedvenc tárgyait az ágyba tesszük stb.) a kicsi karakterétől függően. Azzal is segíthetünk, ha esti „menetrendet” vezetünk be nála. Így hamarabb megszokja, hogy mindennap azonos időben jön el a készülődés és a lefekvés ideje.

4-5 éves korban már komolyabb kérdésekkel ostromolja a felnőtteket, melyek közé tartoznak a lefekvési, alvási kötelezettségeivel kapcsolatosak is. Nekünk szülőknek, türelmes, világos válaszokat kell adnunk csemeténk minden, sokasodó miértjére. Így tehát fontos rendszeres párbeszédet folytatnunk a kisgyermekkel, és ez esetben megmagyarázni neki, hogy a felnőtteknek kevesebb, a gyermekeknek viszont több alvásra van szükségük, szervezetük növekedése, fejlődésük érdekében.


Rémálmai vannak

Kisgyermekünk olykor visítva/sírva ébred, és fél, mert rosszat álmodott. A 18 hónapos 3 éves kor közötti kicsik gyakran előforduló rémálmait persze nehéz ellenőrizni, de könnyen következtethetünk rájuk. Ebben az életkorban azután, felébredve, nem tesznek különbséget az álom és a valóság között. Ébredés után az a benyomásuk, hogy valami nagyon rossz fog velük történni. Elsősorban meg kell őket nyugtatni, és egyszerű szavakkal megértetni velük, hogy mindaz, amit álmodtak, befejeződött, és nem hat ki a valóságra. A szóbeli megnyugtatás mellett rajzolhatunk is gyermekünknek, pl. egy szörnyet egy papírlapra, majd azt kidobhatjuk az ablakon vagy bárhová, jó messzire. – tanácsolják példaként a szakemberek. Ennek célja, hogy a kicsi aggodalmai/félelmei eltávolodjanak tőle, és biztonságban érezze magát.

Fotó: 123rf.comMegkülönböztethető még kifejezetten az éjszakai rémálom, ami áltatában a 9 hónapos – 1 éves kicsiket érinti. A reakciók hasonlíthatók az előzőkhöz: a baba az éjszaka közepén sikítva felsír, rémültnek látszik. Mindez az alvás két ciklusa között történik, szemben azzal a rémálommal, amely az éjszaka második felében fordul elő. A különbség az, hogy az előbbi esetben meg kell nyugtatni, míg az utóbb esetben egyszerűen újra elalszik.

Függőség a „szertartásoktól”

Az elalváshoz a gyermekeknek bizonyos tárgyakra, de a legtöbbször „szertartásokra” van szükségük, már a legkisebb korban is. Születésük óta „függnek” valamitől: az egyik babai cuclival a szájában alszik el, a másik a pelussal, a harmadik a plüssmacijával… És persze, az is elengedhetetlen a számára, hogy az egyik vagy a másik szülő mellette legyen lefekvéskor. Amint nő a kicsi, egyre inkább ragaszkodik az esti „szertartáshoz” a szülő részéről (foglalkozni vele, mesélni stb.).

Nem tudnak anélkül elaludni, és  emiatt egyedül sem, aminek következménye, hogy az évek múlásával sem bújnak ágyba önállóan. Ez gyakran az élet első hónapjaiban tapasztalt elalvási nehézségek következménye. Így ideális esetben a mamáknak pl. ügyelniük kellene arra, hogy a csecsemő szoptatás közben ne aludjon el. Majd kb. hat hónapos kortól, fokozatosan próbálkozniuk kellene azzal, hogy a baba egyedül is el tudjon aludni. Ez egyik eszköze lehet annak, hogy ahogy nő, egyre önállóbb legyen a kisgyermek ezen a téren is.

Napi ritmus betartása a kisgyermeknél

Ha a kisgyermekünk mégsem tud felülkerekedni az alvászavaron, mire pl. bölcsődébe, óvodába visszük, fontos bizonyos napi ritmust és rá vonatkozó „szabályokat” bevezetni és megszokatni vele. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy rendszeresen ugyanabban az időben szabjuk meg a lefekvés és felkelés idejét. Ezen akkor se változtassunk, ha valamilyen okból másként alakul a napja, pl. hétvégeken, nyaraláskor.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nem figyel a gyerek? Lehet, hogy erről a szülő is tehet!

2026. november 06.

A kiegyensúlyozott táplálkozás, a mikrotápanyagok megfelelő bevitele és a korai fejlődést támogató környezet biztosítása alapvető fontosságú a gyermekek optimális szellemi és fizikai fejlődése szempontjából.



Kognitív folyamatok – többek között – az észlelés, az emlékezés és az információfeldolgozás mentális folyamatai. Ezek során az ember információkat gyűjt, terveket készít, megoldásokban gondolkodik és problémákat old meg.

Az első 1000 nap

A fogantatástól számított első három év kritikus fontosságú az agy fejlődése szempontjából. Ebben az időszakban a megfelelő tápanyagok (pl. a fehérjék, ómega-3 zsírsavak, vas, cink és kolin) alapvetőek a normális agyi fejlődéshez. A tápanyaghiányok hosszú távon kognitív és viselkedési zavarokhoz vezethetnek.

A szoptatás hossza és a gyermekek kognitív fejlődése között összefüggés mutatható ki. Szoptatás során a csecsemők olyan tápanyagokhoz jutnak, amelyek támogatják az agyi fejlődést.

Az iskoláskor

Az iskola megkezdésével az agyi fejlődés felgyorsul, ami kifinomultabb és összetettebb cselekvést, magasabb szintű gondolkodást tesz lehetővé.

A kutatások szerint a vas, a cink, a folsav, a B-vitaminok és a réz kulcsszerepet játszanak, mivel ezeknek a tápanyagoknak a hiánya különböző neurofejlődési zavarokat okozhat. A kognitív folyamatokban bekövetkező zavar esetén pedig tanulási nehézségek is megjelenhetnek.

A tápanyagok időzítése kulcsfontosságú a kognitív fejlődés szempontjából. A kutatások eredményei szerint az egyes életkorokban a tápanyaghiány jelentékeny hatással lehet az agy fejlődésére, ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen fontos, hogy a tápanyagok megfelelő időben és mennyiségben álljanak rendelkezésre a fejlődő agy számára.

Gyógytorna az alfa generációnak

2026. november 06.



Miért ajánlott a mozgásterápia?

A digitális eszközök mindennapos használata, a megnövekedett ülőidő és a mozgásszegény életmód olyan kihívásokat hozott, amelyekre a szakembereknek is új válaszokat kell adniuk. De vajon mit jelent mindez a legfiatalabb generáció, az úgynevezett alfa generáció egészsége szempontjából?

A gyogytornaszom.hu vezető gyógytornászaként segítek körbejárni, hogy miért fontos már tinédzser kortól a gyógytorna és a mozgásszervi problémák prevenciója.

Mik az alfa generáció leggyakoribb mozgásszervi tünetei?



A mai fiatalok már teljesen más környezetben nőnek fel, mint az előző generációk, így főleg a digitalizáció miatt adódnak mozgásszervi problémáik. Sok alfa gyermeknél láthatunk görnyedt testtartást, amelyet az iskolában a hosszú órákig tartó ülés, valamint a hirtelen növekedés is okozhat.


Minden egyes plazmaadás számít!

2026. november 05.

Számos betegség kezelése az emberi vérplazma alkalmazására támaszkodik. Akik plazmát adnak, azok életmentő és életminőséget javító gyógyszerekhez juttatják hozzá embertársaikat. A Haema Plasma Kft.-nél kiemelt figyelmet fordítanak a plazmaadók egészségvédelmére, egészségnevelésére is.

Ön is lehet plazmadonor! Az EU-ban évről évre egyre több betegnél diagnosztizálnak életveszélyes, plazmafehérjékkel összefüggő rendellenességeket, mint például immunhiányos állapotokat, immunmediált perifériás neuropátiákat, hemofíliát és egyéb vérzési rendellenességeket. Ezeknek a ritka, életveszélyes betegségeknek a kezelésére sok esetben a vérplazmából előállított gyógyszerek jelentik az egyetlen lehetőséget.

Gondolta volna?
Egy primer immunhiányos beteg egyéves kezeléséhez 130 plazmaadományra van szükség, egy hemofíliás beteg egyéves kezeléséhez pedig 1200 adomány szükséges?