Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem bízol meg a társadban? Ez rólad (is) szól!

Érdekességek2022. január 31.

Sok olyan pont van egy kapcsolatban, főleg, miután a rózsaszín felhők eloszlottak, amikor sérülhet a két ember közötti bizalom. Mi ennek a valós oka, ki a hibás a történetben?  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Mi adja egy párkapcsolat varázsát az első időkben? Szex, szerelem, rózsaszín felhők, rengeteg jó tulajdonság és mindenféle képesség, amit ráaggatunk a másikra, akár valós, akár nem. És mindezeken kívül van még valami, amit nem szokás ide sorolni, mégis itt van, és számít: a bizalom.

A kapcsolat elején még semmi sem biztos: hogy milyen lesz, mennyit fog tartani, ki viseli majd a kalapot, mit nyújtanak egymásnak a felek, mennyi és milyen kompromisszumra lesz majd szükség, stb.  Nem létezik még a “Mi” fogalma, a közös programok rendszeressége és az egyéni programok szabályai.

Mindezeknek a dolgoknak sokszor paradox módon az a következménye, hogy kevesebb az elvárás a másik iránt és talán nagyobb a bizalom. A felek nem birtokolják egymást: egymás szabadidejét, kapcsolatait, terveit, reményeit, álmait. A kapcsolatnak ebben a szakaszában még nincs olyan erős kötelék, aminek az elszakadása elviselhetetlen lenne, ezért kisebb a félelem az elszakadást illetően, tehát kevésbé kapaszkodunk a másikba. Talán ilyenkor még több a tisztelet is a másik dolgai iránt Egyfajta várakozás van ilyenkor, hogy lássuk, milyen a másik személy? Mit nyújt nekem? Mit enged meg magának? Hol vannak a határai?

Ahogy telik az idő, a két fél megismeri, megszokja egymást, lassan létrejön egy rutin és fontossá válhat a felek számára, hogy egymás terveit, tetteit, életét birtokolják, sokszor a másik személyt téve felelőssé a saját boldogságukért. („Ha nélkülem mész el találkozni a barátokkal, nekem az rosszul esik.”, „Boldogtalan vagyok, ha nem jössz haza időben.” stb.) Ha az egyik fél ki akar lépni a kialakult a rutinból, a másik megijed, bizalmatlan lesz és jönnek az elvárások. Például ha addig mindent együtt csináltak és egyszer csak az egyik fél egyedül szervez valamilyen programot, kész is a balhé. Pedig a rutin is lehet végzetes, de a sértett fél nem gondol arra, hogy a változtatás, például egy egyéni program a barátokkal pont megmentené a kapcsolatot.

Ilyenkor a pár egyszer csak azt veszi észre, hogy oda a rózsazsín felhő, oda a tűz, oda a varázs. Maradtak a viták, a szomorú esték, a gyanakvás, a féltékenység és talán a szakítás.

Miért történik mindez? Miért lesz valaki bizonytalan a társában – merül fel a kérdés az érintettekben.

  1. Az egyik lehetséges válasz az, hogy azért, mert egyszer már vagy akár többször is megégette magát. Lehet, hogy a jelenlegi kapcsolatában volt már kellemetlen tapasztalata, vagy előző kapcsolataiban veszítette el a bizalmát annyira, hogy ez mottószerűen kiterjedt az azt követő kapcsolataira („a férfiakban/nőkben nem lehet megbízni”).
    Ebben az esetben nagyon nehéz megnyerni az illető személy bizalmát, az is lehetséges, hogy soha nem fog teljes mértékben megbízni a társában. Mindig gyanakvó lesz, és gyanakvására bizonyítékokat fog keresni. Ez sajnos megviseli a kapcsolatot, akár véget is vethet neki.
  2. A másik lehetséges okot már kereshetjük sokkal mélyebben, ugyanis a másokban való bizalom szoros kapcsolatban van az önbizalommal. Akkor tudunk megbízni egy másik személyben, ha mi magunk is bízunk önmagunkban.
    Az a személy, aki nincs megelégedve önmagával, aki nem tartja magát elég jónak, okosnak, szépnek, stb., az félni fog attól, hogy hiányosságai miatt a párja előbb utóbb lelép és tökéletesebb társat keres. Paradox módon ez a félelem sokszor kiváltó oka annak, hogy a társ tényleg el is hagyja őt, mert nem bírja elviselni az örökös önbizalomhiányt.
  3. A mások iránti bizalmatlanság harmadik oka lehet a családi modell, ahol az illető felnőtt. Azokban az esetekben, amikor valaki gyerekként megéli azt, hogy a szülei hazudnak egymásnak vagy megcsalják egymást, végignézi a szenvedésüket, konfliktusaikat, nagy valószínűséggel az 1-es pontnál említett minta jellemzi a párkapcsolatait: „a másikban nem lehet megbízni”.

Ezek tehát a fontosabb okai annak, hogy valaki nehezen vagy egyáltalán nem bízik meg a társában. A bizalmatlanság akár oda is vezethet, hogy az illetőnek csak futó kalandjai lesznek, mert ebben az esetben nem kell tartania a fájdalmas csalódástól. Sőt az is megtörténhet, hogy a bizalmát elveszített személy senkit nem fog közel engedni magához és magányosan tölti az életét.


A bizalmatlanság tehát igen gyakran arról szól, aki ezt érzi, és egyáltalán nem a társáról.

Hogyan lehet segíteni egy ilyen helyzetben? Ha elveszítetted a bizalmad, mit tehetsz, hogy ne konfliktusos kapcsolatokban vagy egyedül éld le az életed?

„Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig. S ha képtelen vagy továbbadni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál. Mert ha megszorítod, eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed. Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad.”

 (Anthony de Mello)

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.

Csípőkopás, csípőfájdalom

2026. március 16.

Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!

A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.

A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.

Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!