Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem csak álom a tökéletes bikinialak

Érdekességek2019. augusztus 12.

Fotó: scitecBékefi Brigitta Team Scitec, IFBB Elite Pro bikini fitness versenyző szerint a tavasz az egyik legideálisabb időszak az életmódváltásra és arra, hogy megvalósítsuk céljainkat. Az pedig, hogy egyre közeledik a bikiniszezon, kiváló motiváció tud lenni azoknak, akik el szeretnék érni az álomalakjukat, hiszen mindenki szeretne jól mutatni a fürdőruhájában. Íme, Brigitta tuti tippjei ahhoz, hogy nyárra a legjobb formába hozzuk magunkat.

Türelem és türelem…

Ne azt várjuk, hogy két-három hét alatt meg fog történni a csoda, és azonnal elérjük a megálmodott bikini alakunkat. Hosszú távra köteleződjünk el, ez ugyanis a tartós siker alapja. Még pont időben vagyunk ahhoz, hogy belevágjunk, és aktív életmódra váltsunk. Kicsi célokat tűzzünk ki, és hétről-hétre haladjunk, hiszen a testünknek idő kell ahhoz, hogy átalakuljon.

Éhezés helyett, többször kevesebbet együnk

Kerüljük a divat diétákat, az éhezést és az éheztetést. A koplalással elérhetünk ugyan minimális változást, ám hosszú távon ennek az egészségünk látja kárát! Emellett életbe lép a jojó effektus is, ami azt jelenti, hogy akár a dupláját is visszahízhatjuk annak, amit leadtunk. Étkezzünk napi 4-5 alkalommal, tehát többször, kisebb adagokat fogyasszunk és kövessünk egy kiegyensúlyozott, tiszta, egészséges tápanyagokból álló étrendet.

Este hat után? Nyugodtan ehetünk!

Lehetőség szerint mi magunk készítsük el azokat az ételeket, amiket a nap folyamán megeszünk. Gondolkodjunk előre, ne arra alapozzunk, hogy majd valahol útközben bekapunk valamit, mert itt jönnek elő a hibák. Tévhit, hogy este hat után nem szabad már enni. Vacsorázhatunk, csak arra figyeljünk oda, hogy az utolsó étkezésnél ne a szénhidrát bevitel domináljon. Azt szoktam javasolni és én is ehhez tartom magam, hogy egy jó adag salátával, hozzá hallal vagy sovány húsokkal nem lehet mellélőni.


Mozgás nélkül nincs eredmény

A heti mennyiség és a mozgásforma az egyéni adottságok és a célkitűzések szerint változhat. Ha valaki korábban egyáltalán nem járt konditerembe, annak azt tudom tanácsolni, hogy heti három tréning tökéletes lehet. Amikor már ez is kellemes érzést okoz, felemelhetjük ezt a számot négyre. Nagyon fontos itt is a fokozatosság. Iktassunk be súlyzós és kardióedzést, és mindenképpen mozgassuk át minden izomcsoportunkat.

Fotó: scitec

A táplálék-kiegészítőksokat segíthetnek

A rendszeres, aktív testmozgás igényli a megfelelő fehérje – és vitaminpótlást. A fehérje, vagyis a protein az izmok regenerálódásában játszik nagy szerepet. Azt szoktam javasolni, hogy tréning után hörpintsünk fel egy finom protein turmixot, hiszen ezzel az edzést és a szervezetünket is támogathatjuk. A táplálékkiegészítő paletta hatalmas segítség lehet számunkra akkor is, ha például időhiányban szenvedünk. Hogy mi kell hozzá? Egy shaker, egy adag a kedvenc fehérje turmixszunkból és egy kis víz. Rázzuk össze az összetevőket, igyuk meg és ezzel már ki is váltottunk egy étkezést.

Ne felejtsük el a folyadék-pótlást

Az egyik leglényegesebb dolog, hogy ne felejtsük el a megfelelő folyadék bevitelt, mert amíg ezt nem tesszük meg, lényegében nem is beszélhetünk semmiféle diétáról vagy edzésről. Sokan nem szeretik a vizet, azt mondják azért, mert nincs íze. Ilyenkor nyugodtan keverjünk az üvegünkbe BCAA-t, és máris jobban esik, hiszen egy jóízű italt ihatunk, emellett fontos aminosavakhoz juttatjuk a szervezetünket.

Ha egy kis édessége vágyunk…

Ha valakinek édességrohama van, nagyon jó alternatíva lehet számára ilyenkor a Scitec Nutrition Protein Pancake. Én személy szerint a fehér csokis ízesítésért élek-halok és egy kis gyümölccsel szoktam megbolondítani. De pillanatok alatt elkészíthetjük a Scitec Nutrition Protein Muffinját is, ami nem csak, hogy mennyei ízű, hanem nagyon jó az összetétele is, remekül beilleszthető az egészséges életmódba.

+1 motivációs tipp

Nekem bevált és másoknak is azt szoktam javasolni, hogy tegyünk ki egy képet a hűtőnkre, ami ösztönöz bennünket. Ha ugyanis kivennénk onnan valamit, amit egyébként nem szabadna, ez a fotó lesz az első, amit megpillantunk. A fénykép tehát egyfajta „stop” jelzés, hogy ezt nem lehet, mert el szeretnék érni valamit.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.