Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Nem csak álom a tökéletes bikinialak

Érdekességek2019. augusztus 12.

Fotó: scitecBékefi Brigitta Team Scitec, IFBB Elite Pro bikini fitness versenyző szerint a tavasz az egyik legideálisabb időszak az életmódváltásra és arra, hogy megvalósítsuk céljainkat. Az pedig, hogy egyre közeledik a bikiniszezon, kiváló motiváció tud lenni azoknak, akik el szeretnék érni az álomalakjukat, hiszen mindenki szeretne jól mutatni a fürdőruhájában. Íme, Brigitta tuti tippjei ahhoz, hogy nyárra a legjobb formába hozzuk magunkat.

Türelem és türelem…

Ne azt várjuk, hogy két-három hét alatt meg fog történni a csoda, és azonnal elérjük a megálmodott bikini alakunkat. Hosszú távra köteleződjünk el, ez ugyanis a tartós siker alapja. Még pont időben vagyunk ahhoz, hogy belevágjunk, és aktív életmódra váltsunk. Kicsi célokat tűzzünk ki, és hétről-hétre haladjunk, hiszen a testünknek idő kell ahhoz, hogy átalakuljon.

Éhezés helyett, többször kevesebbet együnk

Kerüljük a divat diétákat, az éhezést és az éheztetést. A koplalással elérhetünk ugyan minimális változást, ám hosszú távon ennek az egészségünk látja kárát! Emellett életbe lép a jojó effektus is, ami azt jelenti, hogy akár a dupláját is visszahízhatjuk annak, amit leadtunk. Étkezzünk napi 4-5 alkalommal, tehát többször, kisebb adagokat fogyasszunk és kövessünk egy kiegyensúlyozott, tiszta, egészséges tápanyagokból álló étrendet.

Este hat után? Nyugodtan ehetünk!

Lehetőség szerint mi magunk készítsük el azokat az ételeket, amiket a nap folyamán megeszünk. Gondolkodjunk előre, ne arra alapozzunk, hogy majd valahol útközben bekapunk valamit, mert itt jönnek elő a hibák. Tévhit, hogy este hat után nem szabad már enni. Vacsorázhatunk, csak arra figyeljünk oda, hogy az utolsó étkezésnél ne a szénhidrát bevitel domináljon. Azt szoktam javasolni és én is ehhez tartom magam, hogy egy jó adag salátával, hozzá hallal vagy sovány húsokkal nem lehet mellélőni.


Mozgás nélkül nincs eredmény

A heti mennyiség és a mozgásforma az egyéni adottságok és a célkitűzések szerint változhat. Ha valaki korábban egyáltalán nem járt konditerembe, annak azt tudom tanácsolni, hogy heti három tréning tökéletes lehet. Amikor már ez is kellemes érzést okoz, felemelhetjük ezt a számot négyre. Nagyon fontos itt is a fokozatosság. Iktassunk be súlyzós és kardióedzést, és mindenképpen mozgassuk át minden izomcsoportunkat.

Fotó: scitec

A táplálék-kiegészítőksokat segíthetnek

A rendszeres, aktív testmozgás igényli a megfelelő fehérje – és vitaminpótlást. A fehérje, vagyis a protein az izmok regenerálódásában játszik nagy szerepet. Azt szoktam javasolni, hogy tréning után hörpintsünk fel egy finom protein turmixot, hiszen ezzel az edzést és a szervezetünket is támogathatjuk. A táplálékkiegészítő paletta hatalmas segítség lehet számunkra akkor is, ha például időhiányban szenvedünk. Hogy mi kell hozzá? Egy shaker, egy adag a kedvenc fehérje turmixszunkból és egy kis víz. Rázzuk össze az összetevőket, igyuk meg és ezzel már ki is váltottunk egy étkezést.

Ne felejtsük el a folyadék-pótlást

Az egyik leglényegesebb dolog, hogy ne felejtsük el a megfelelő folyadék bevitelt, mert amíg ezt nem tesszük meg, lényegében nem is beszélhetünk semmiféle diétáról vagy edzésről. Sokan nem szeretik a vizet, azt mondják azért, mert nincs íze. Ilyenkor nyugodtan keverjünk az üvegünkbe BCAA-t, és máris jobban esik, hiszen egy jóízű italt ihatunk, emellett fontos aminosavakhoz juttatjuk a szervezetünket.

Ha egy kis édessége vágyunk…

Ha valakinek édességrohama van, nagyon jó alternatíva lehet számára ilyenkor a Scitec Nutrition Protein Pancake. Én személy szerint a fehér csokis ízesítésért élek-halok és egy kis gyümölccsel szoktam megbolondítani. De pillanatok alatt elkészíthetjük a Scitec Nutrition Protein Muffinját is, ami nem csak, hogy mennyei ízű, hanem nagyon jó az összetétele is, remekül beilleszthető az egészséges életmódba.

+1 motivációs tipp

Nekem bevált és másoknak is azt szoktam javasolni, hogy tegyünk ki egy képet a hűtőnkre, ami ösztönöz bennünket. Ha ugyanis kivennénk onnan valamit, amit egyébként nem szabadna, ez a fotó lesz az első, amit megpillantunk. A fénykép tehát egyfajta „stop” jelzés, hogy ezt nem lehet, mert el szeretnék érni valamit.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Nő a szív- és érrendszeri halálozás kockázata a rákbetegeknél

2019. december 03.

A rákos betegeknél megnő a szív- és érrendszeri problémák kockázta: több mint tíz százalékuk halálát nem a rák, hanem szívbetegség okozza – állapította meg egy hosszú távú, nagy létszámú kutatás.

A European Heart Journal hárommillió amerikai beteg adatait elemezte: a pácienseket 28 féle rákkal diagnosztizálták az elmúlt 40 évben. A tudósok felhívták rá a figyelmet, hogy a daganatos betegségek túlélési aránya ugyan javul, de az orvosoknak nagyobb gondot kell fordítani a betegek kardiovaszkuláris állapotának folyamatos ellenőrzésére.

A tanulmányban vizsgált 3,23 millió páciens 38 százaléka hunyt el rákbetegségben, 11 százalékuk pedig valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, utóbbi háromnegyede szívbetegség volt – számolt be róla a BBC News.

Magasabb arányban voltak a hólyag-, gége-, prosztata-, méh-, bél- és mellrákos esetek azok között a ráktúlélők között, akik szív- és érrendszeri betegségben hunytak el.

A rákos betegeknél a szív- és érrendszeri kockázat a kemoterápia és a sugárkezelés miatt az első évben magas volt. De a kockázat később is magasabb maradt a rákkal nem diagnosztizált népességhez képest. A tanulmány szerint a daganatos betegek “állandóan a megnövekedett kockázatnak voltak kitéve”.

A kutatást vezető Nicholas Zaorsky, az amerikai Penn Állami Rákintézet sugárterápiás onkológusa rámutatott, hogy amennyiben ezekkel a kockázatokkal tisztában vannak az orvosok és a betegek, az segíthet abban, hogy a páciensek egészséges életmóddal csökkenthessék a szív- és érrendszeri betegség kialakulását, s egyúttal a daganat visszatérésének kockázatát is.

Táplálkozási zavarok: bulimia nervosa

2019. december 03.

A táplálkozási zavarok sorában sajnos nem az anorexia az egyetlen. A bulimia nervosa mintegy háromszor gyakoribb az anorexia nervosánál, és jóval nehezebben felismerhető.

 
Mi a bulimia?


Az evés zavarai között az anorexia nervosa régóta ismert kórkép, a bulimia nervosa viszont mindössze két évtizede vált hivatalosan betegséggé.

A bulimia nervosa jelentése a görög ökör-étvágy (boüsz-limosz) kifejezésből származik és sokszor az anorexia nervosához társul. Kialakulása általában 17-25 éves korosztályra tehető, akik már érettebb személyiséggel rendelkeznek. Nehezen észrevehető, mivel általában normális testsúllyal jár, de mindenféle testalkatnál előfordulhat.

A bulimia nervosa ismétlődő kényszeres falásrohamokból áll, amelynek során a beteg elveszti az evés feletti kontrolt. Ez egyrészt azzal az érzéssel jár, hogy képtelen abbahagyni az evést, másrészt pedig nem tudja irányítani, mit és mennyit eszik. Rövid időn belül olyan hatalmas mennyiségű – főleg magas kalóriatartalmú, akár 20.000 kalóriás – ételt képesek megenni, ami határozottan több mint amennyit az emberek többsége az adott körülmények között (pl. az éjszaka közepén egy szál köntösben a nyitott hűtőszekrény előtt állva) és hasonló alkattal ugyanennyi idő alatt elfogyasztana (például egy liter fagylalt, egy egész torta és egy doboz keksz).

Súlyos esetekben napi 8-10 falásroham és hányás is előfordulhat! A mértéktelen evés kezdetben megszabadítja a pácienst a feszültségtől, de ezt a kis megkönnyebbülést szinte azonnal szörnyű bűntudat és főleg önmagától való undor követi. Ilyenkor az önutálattól hajszolt beteg meghánytatja magát, kezdetben a torkán ledugott ujjával, de később már akaratlagos hányásra is képes lehet. Sokszor más nem megfelelő módszert is alkalmaz, mint például hashajtók vagy vízhajtók szedése, szigorú diéta vagy koplalás és túlfeszített, rögeszmés sportolás.

Mintegy 400 ezren haltak meg idő előtt a légszennyezettség miatt

2019. december 02.



Mintegy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban – közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).

“Jelenleg a légszennyezettség az elsőszámú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve” – írták a friss jelentésben.

A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék mikroszkopikus porszemek, amelyek általában a fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkeznek.

A szakemberek arról számoltak be, hogy bár a levegő minősége javulóban van a kontinensen, de nem a kellő ütemben. Rámutattak ennek kapcsán, hogy még nem sikerült elérni sem az EU, sem a WHO célkitűzéseit.

A finomrészecske-koncentráció 2017-ben hét tagállamban, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában haladta meg az EU-s határértékeket. Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia pedig nem teljesítette a finom szálló porra vonatkozó 2015-ös célszámokat.