Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem csak vírusok és baktériumok okozhatnak orrdugulást

Érdekességek2023. április 18.

Fotó: 123rf.com

Télen leggyakrabban vírusos és bakteriális fertőzések, míg a tavaszi és nyári szezonban az allergének a leggyakoribb okai az orrdugulásnak. A vírusokon, baktériumokon és allergizáló anyagokon kívül azonban egyéb okai is lehetnek az orrdugulásnak.

Veleszületett okok, tumor és hormonhatás is kiválthat orrdugulást

Gondolni kell arra, hogy az orrüreg anatómiai rendellenességei (pl. orrsövényferdülés, megnagyobbodott orrmandula) is okozhatnak orrdugulást. Lehetséges, hogy az orrüregbe „nem illő” kóros képletek (pl. orrpolip vagy orrüregi daganatos elváltozások) megjelenése vezet – akár tartósan fennálló – orrduguláshoz.

Hormonális és anyagcserével összefüggő okai is lehetnek annak, hogy nehezen átjárható az orrüreg. Ezzel magyarázható, hogy terhességük alatt a kismamák közül többen szembesülnek orrdugulással, de az orrdugulásos panasz megjelenhet akár a pubertáskori
ingadozó hormonszintek hatására is. Előfordulhat, hogy pajzsmirigy-alulműködés okozza a kellemetlen orrpanaszokat.

Gyógyszermellékhatás is lehet az orrdugulás

Tudni kell, hogy több gyógyszer alkalmazása is vezethet dugult orrhoz. A betegek nagy része tisztában van
azzal, hogy az érösszehúzó hatóanyagú orrcseppeket és orrsprayket (fenilefrin, oximetazolin, tramazolin, tuaminoheptán, xilometazolin hatóanyagokkal) jellemzően maximum 7 napon át szabad egyhuzamban használni, különben mellékhatásként orrdugulás alakulhat ki.

Azonban nem csak közvetlenül az orrban alkalmazott patikaszerek (orrcseppekre és orrspraykre gondolva) mellékhatása lehet orrdugulás

A szájon át szedett gyógyszerek közül említhetők a fogamzásgátlók vagy a vérnyomás csökkentésére használt béta-blokkolók, amik mellékhatásként orrdugulást válthatnak ki. Figyelmet érdemelnek továbbá a merevedési zavarok kezelésében használt foszfodiészterázgátlók (azaz a szildenafil és rokonvegyületei: avanafil, tadalafil, vardenafil), amelyek orrdugulás és szipogás révén okozhatnak kellemetlenséget a férfiaknak. A vény nélkül kapható készítmények között is vannak olyanok, amik „az orra mehetnek”; így pl. egyes, a fájdalom csillapításában alkalmazott nemszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID).


Dr. Budai Mariann PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.