Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem épp fogyókúrás, de jótékony hatású

Érdekességek2019. augusztus 17.

Nagyszüleink is fogyasztottak szalonnát, aminek rendkívül sok jótékony hatása van. Mostani cikkünkben meg is mutatjuk nektek, melyek ezek a pozitív hatások, persze nem azt mondjuk, hogy egész nap csak szalonnát egyetek, fontos a mértékletesség, de a jótékony hatását nem lehet elvitatni!

Fotó: 123rf.comA szalonna készítése
A szalonnát füstöléssel tartósítják, ebben az esetben a szalonnán rajta hagyják a sertés bőrét és vastagon besózzák finomra őrölt konyhasóval, majd felfüstölik. Régebben csak sózták a szalonnát, amit fehér szalonnának hívtak. A szalonna füstölésének szokása csak a XX. században terjedt el Magyarországon. Készíthetnek belőle abált szalonnát is, ebben az esetben a kifőzés után őrölt fűszerpaprikával hintik meg.

Az abálás forráspont alatt történő (85-95 fok), többnyire ízesített lében való hosszú ideig tartó főzési eljárás, amely eljárással elérhető, hogy a szalonna porhanyós és emészthetőbb legyen.

Érdekességek a szalonnáról
Amikor a legújabb kutatások kiderítették a hagyományos zsírokat helyettesíteni kívánó új típusú élelmiszereknek negatív hatásuk van, a szakemberek figyelme a színezéket, tartósítószert és E-számokat sem tartalmazó szalonna felé fordult.

Kiderült, hogy a szalonna erősíti az immunrendszert, nem hiába, hogy nagyszüleink, dédszüleink erősek és egészségesek voltak a sok szalonnafogyasztástól. Ez annak köszönhető, hogy a szalonna az Omega-6 zsírsavak csoportjába tartozó arachidonsavat tartalmaz, ami elősegíti a koleszterinszint csökkenését, és javítja a szervezet ellenálló képességét.

Zsírok kis mennyiségben jótékony hatással vannak a szívre és a véredényekre, a szalonna szabályozza a belső szervek izmainak összehúzódásait, beleértve a szívizmot is és az érnyomást.


A dohányosoknak jó, ha fogyasztanak kis mennyiségű szalonnát, mivel az szelént tartalmaz, ami erősíti az immunrendszert és megakadályozza az oxidációt. Így a dohányzás okozta károsodások részben csökkennek. A szalonna az alkoholmérgezést is enyhíti, mivel a gyomorfalat zsírral vonja be, így megakadályozza az alkohol gyors felszívódását. Nézzük, mi mindenre jó a szalonna!

Ízületi fájdalmak
Lefekvés előtt jól kenjük be disznózsírral, vagy avas szalonnával a kérdéses területet. A szalonnát daráljuk meg, majd a masszához adjunk egy evőkanál mézet. Miután bekentünk a testrészt, helyezzünk rá celofánt vagy pergament, és az egészet tekerjük be egy sállal, vagy gyapjú kendővel. A pakolást hagyjuk egész éjszaka a fájós testrészen.

Az ízületek stimulálása betegségek után
A sérült területre vigyünk fel 100 gramm disznózsírt, amelyhez adjunk egy kanál sót. A testrészt vastag gyapjúkendőbe bugyoláljuk.

Mellgyulladás
A gyulladt felületre tegyünk egy csík avas szalonnát, a tetejére sztaniolpapírt, és ragasszuk le sebtapasszal.

Ekcéma
Megolvasszuk a sózatlan szalonnát, majd hagyjuk kihűlni. Adjunk hozzá 2 kanál olvasztott zsírt, két tojásfehérjét, 100 gramm gyümölcspépet, 3 kanál vérfüvet. A keveréket hagyjuk 2-3 napig állni, majd a problémás területet naponta kétszer kenjük bel.

Fogfájás
Egy vékony csík sózatlan szalonnát tegyünk a fájós fog köré, a fájdalom pedig fokozatosan elmúlik.

Sarokcsont sarkantyú
100 gramm sózatlan szalonnából vágjunk apróra, adjunk hozzá egy nyers tojást, valamint 100 milliliter ecetkoncentrátumot. A keveréket hagyjuk sötét helyen állni, addig amíg a szalonna fel nem oldódik. Használat előtt a bokát forró vízben áztassuk, majd egy tamponnal vigyük fel a krémet a problémás területre. Csak éjszakára használjuk, nappal meleg vízzel mossuk meg a lábat. A kezelés időtartama 5-7 nap.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.