Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem érdemes együtt élni az un. sofőrbetegséggel

Érdekességek2020. december 14.

A hivatásos sofőrök szinte mindegyike átesik a krónikus kismedencei fájdalom szindrómán, melyet csak szakember képes azonosítani, ám kezelése közel sem nehézkes.  

Az autó- és motorvezetés – és általában az ülő életmód – ártalmairól számtalan cikk született már. Ezekben többnyire az elhízás, cukorbetegség és más, hasonló kórképek kialakulását kapcsolják ezekhez a tevékenységhez, de létezik egy sok férfit érintőbetegség is, amely szintén a mozgásszegény, ülő életmódhoz kapcsolható. A kamionsofőrök és a naponta hosszabb távokat vezetők, kerékpárosok, motorosok többnyire már megismerkedtek az ún. „sofőrbetegséggel” vagyis a krónikus kismedencei fájdalom szindróma egyik, bár igen jellemző altípusával.

Ez egy olyan betegség, melynek diagnózisa még a szakemberek számára is kihívás, az átlagemberek pedig általában nem is ismerik. A nehéz, akadozó vagy éppen fájdalmas vizeletürítés, a potenciazavar és magömlési problémák, valamint a belső combba is kisugárzó alhasi, gátkörnyéki fájdalom esetén szinte mindenki a prosztatagyulladásra gondol. „A hozzánk forduló, krónikus kismedencei fájdalom szindrómás betegek nagyrésze már túl van egy sikertelen prosztatagyulladás kezelésen és a panaszai nem csökkennek, sőt gyakran még súlyosbodnak is.” – fejtette ki Dr. Merth Gábor, az Affidea Férfiegészség Központ orvosigazgatója. Ez érthető is, hiszen a szindróma a legtöbbször úgy diagnosztizálható, hogy minden egyéb lehetséges tényező kizárásra kerül. Bár léteznek olyan diagnosztikai eszközök - például a végbélen keresztül működő izomvizsgálat - amelyektől általában az érintettek viszolyognak, így nem alkalmazzák gyakran őket. 
 
Ennél a betegségnél a kismedencében futó idegek, és az általuk ellátott gáti izmok problémáiról van szó. Ilyenkor az ultrahang, mikrobiológiai vizsgálatok sem szoktak eredményre vezetni, bár a kismedencei fájdalom szindróma egyes típusai MRI illetve a bio-feedback, neurológiai vizsgálattal részben azonosíthatók. Az ma még nem teljesen nyilvánvaló, hogy mi okozza az idegek rendellenes működését, ugyanakkor a rizikófaktorok jó része már ismert.

Bár önmagában az ülő – például irodai - életmód is elvezethet a kórkép kialakulásához, a gépjárművezetéssel járó folyamatos rezgés biomechanikai folyamatai többnyire felgyorsítják a folyamatot. Az autó- és motorvezetés a komoly rizikófaktorok közé tartozik, ezért is nevezik a szindrómát gyakran „sofőrbetegségnek”. „Természetesen az lenne a legjobb, ha ki tudnánk zárni az életünkből ezeket a tevékenységeket, de ez nyilvánvalóan lehetetlen. Ám vannak olyan módszerek, melyek enyhíthetik vagy meg is szüntethetik a tüneteket” – tette hozzá Dr. Merth Gábor. 

Az Affidea Férfiegészség Központban a Kriston-féle férfi gátizomtornát használják és tanítják, mivel a tapasztalatok szerint ez segíti elő leginkább a gyógyulást. A gyakorlatok rendszeres végzése jótékonyan hat a merevedési, vizelési és székelési panaszokra, valamint a fájdalomra is. Ezen gyakorlatok jó része elvégezhető egy rövidebb pihenő keretében is, mely a túlzott fáradtság megelőzése érdekében egyébként is ajánlott autóvezetés közben. 

Ha az intimtorna nem vezet eredményre, akkor más lehetőségek is szóba kerülhetnek, ám a gyakorlatok végzése ezek mellett is javallott. A kismedencei fájdalom szindróma kezelése esetében egyébként a fizioterápián van a hangsúly, szemben a prosztatagyulladás eseteiben használt hosszabb távú gyulladáscsökkentő kezelési módszerekkel. A kezelés legtöbbször egy új eljárást, a lökéshullám terápiát, valamint a fizioterápia részeként triggerpont masszázsokat jelent, az otthon végezhető intimtorna rendszeres gyakorlása mellett. Ez utóbbi a fájdalmasan begörcsölt izmokat lazítja el. Az orvos a szindróma felismerésekor általában életmódváltást is javasol, mely a korábbinál több mozgást épít be a napi rutinba.

A séta, túrázás és úszás mellett az üléssel töltött idő csökkentése mozdíthatja elő leginkább a gyógyulást, ám fontos a hozzáértő orvos felkeresése. „Ha sokat vezet, sokat ül és intim panaszai vannak, akkor biztos lehet abban, hogy állapota csak súlyosbodni fog. A kismedencei fájdalom szindróma magától nem múlik el, mindenképpen keressen fel egy urológiai szakrendelést.” – húzta alá Dr. Merth Gábor.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.