Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem érdemes együtt élni az un. sofőrbetegséggel

Érdekességek2020. december 14.

A hivatásos sofőrök szinte mindegyike átesik a krónikus kismedencei fájdalom szindrómán, melyet csak szakember képes azonosítani, ám kezelése közel sem nehézkes.  

Az autó- és motorvezetés – és általában az ülő életmód – ártalmairól számtalan cikk született már. Ezekben többnyire az elhízás, cukorbetegség és más, hasonló kórképek kialakulását kapcsolják ezekhez a tevékenységhez, de létezik egy sok férfit érintőbetegség is, amely szintén a mozgásszegény, ülő életmódhoz kapcsolható. A kamionsofőrök és a naponta hosszabb távokat vezetők, kerékpárosok, motorosok többnyire már megismerkedtek az ún. „sofőrbetegséggel” vagyis a krónikus kismedencei fájdalom szindróma egyik, bár igen jellemző altípusával.

Ez egy olyan betegség, melynek diagnózisa még a szakemberek számára is kihívás, az átlagemberek pedig általában nem is ismerik. A nehéz, akadozó vagy éppen fájdalmas vizeletürítés, a potenciazavar és magömlési problémák, valamint a belső combba is kisugárzó alhasi, gátkörnyéki fájdalom esetén szinte mindenki a prosztatagyulladásra gondol. „A hozzánk forduló, krónikus kismedencei fájdalom szindrómás betegek nagyrésze már túl van egy sikertelen prosztatagyulladás kezelésen és a panaszai nem csökkennek, sőt gyakran még súlyosbodnak is.” – fejtette ki Dr. Merth Gábor, az Affidea Férfiegészség Központ orvosigazgatója. Ez érthető is, hiszen a szindróma a legtöbbször úgy diagnosztizálható, hogy minden egyéb lehetséges tényező kizárásra kerül. Bár léteznek olyan diagnosztikai eszközök - például a végbélen keresztül működő izomvizsgálat - amelyektől általában az érintettek viszolyognak, így nem alkalmazzák gyakran őket. 
 
Ennél a betegségnél a kismedencében futó idegek, és az általuk ellátott gáti izmok problémáiról van szó. Ilyenkor az ultrahang, mikrobiológiai vizsgálatok sem szoktak eredményre vezetni, bár a kismedencei fájdalom szindróma egyes típusai MRI illetve a bio-feedback, neurológiai vizsgálattal részben azonosíthatók. Az ma még nem teljesen nyilvánvaló, hogy mi okozza az idegek rendellenes működését, ugyanakkor a rizikófaktorok jó része már ismert.

Bár önmagában az ülő – például irodai - életmód is elvezethet a kórkép kialakulásához, a gépjárművezetéssel járó folyamatos rezgés biomechanikai folyamatai többnyire felgyorsítják a folyamatot. Az autó- és motorvezetés a komoly rizikófaktorok közé tartozik, ezért is nevezik a szindrómát gyakran „sofőrbetegségnek”. „Természetesen az lenne a legjobb, ha ki tudnánk zárni az életünkből ezeket a tevékenységeket, de ez nyilvánvalóan lehetetlen. Ám vannak olyan módszerek, melyek enyhíthetik vagy meg is szüntethetik a tüneteket” – tette hozzá Dr. Merth Gábor. 

Az Affidea Férfiegészség Központban a Kriston-féle férfi gátizomtornát használják és tanítják, mivel a tapasztalatok szerint ez segíti elő leginkább a gyógyulást. A gyakorlatok rendszeres végzése jótékonyan hat a merevedési, vizelési és székelési panaszokra, valamint a fájdalomra is. Ezen gyakorlatok jó része elvégezhető egy rövidebb pihenő keretében is, mely a túlzott fáradtság megelőzése érdekében egyébként is ajánlott autóvezetés közben. 

Ha az intimtorna nem vezet eredményre, akkor más lehetőségek is szóba kerülhetnek, ám a gyakorlatok végzése ezek mellett is javallott. A kismedencei fájdalom szindróma kezelése esetében egyébként a fizioterápián van a hangsúly, szemben a prosztatagyulladás eseteiben használt hosszabb távú gyulladáscsökkentő kezelési módszerekkel. A kezelés legtöbbször egy új eljárást, a lökéshullám terápiát, valamint a fizioterápia részeként triggerpont masszázsokat jelent, az otthon végezhető intimtorna rendszeres gyakorlása mellett. Ez utóbbi a fájdalmasan begörcsölt izmokat lazítja el. Az orvos a szindróma felismerésekor általában életmódváltást is javasol, mely a korábbinál több mozgást épít be a napi rutinba.

A séta, túrázás és úszás mellett az üléssel töltött idő csökkentése mozdíthatja elő leginkább a gyógyulást, ám fontos a hozzáértő orvos felkeresése. „Ha sokat vezet, sokat ül és intim panaszai vannak, akkor biztos lehet abban, hogy állapota csak súlyosbodni fog. A kismedencei fájdalom szindróma magától nem múlik el, mindenképpen keressen fel egy urológiai szakrendelést.” – húzta alá Dr. Merth Gábor.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Aludj jól – élj jobban!

2026. április 08.

Nem lesz jó a napunk, ha nem alszunk jól – erre utal az Alvás Világszövetség, a World Sleep Society idei szlogenje.

Az éjszakai pihenés feltételeit újra vizsgálva, a legújabb alváskutatások szerint nem csak az éjszakai pihentető alvás az, ami az egészséghez nélkülözhetetlen. Nappali életmódunk is jelentősen befolyásolja az alvókánkat.

A Magyar Alvás Szövetség – csatlakozva a nemzetközi programokhoz – valós idejű, okostelefon-alapú megfigyelésekkel és értékelésekkel követi a nappali alvatlanság tüneteinek – például a gondolkodásnak, a fáradtságnak és a hangulatnak – az alakulását. Ilyen módon a hagyományos, tesztalapú kikérdezés, a kérdőívek mellett pontosabb diagnózis, vagyis alvásállapothelyzet mérhető, így eredményesebb lehet a korábbi módszereknél. A következtetés meglepő: úgy tűnik, az álmatlanság kezelésének új kulcsa lehet a nappali tevékenységeink revíziója. Minden kilencedik felnőtt szenved krónikus álmatlanságban, és annak következményeitől, mint például az álmosság, a stressz, az ingerlékenység.

Fennállnak a fokozott egészségügyi kockázatok, például a cukorbetegség és a szívbetegségek esetében, a kezeletlenség pedig súlyos veszélyeket jelent. Bár számos kezelésről hallunk folyamatosan, és az életmódunkat befolyásoló módszerek sem ismeretlenek, az új kihívás abban jelentkezik, hogy mennyire tudunk ezekkel élni.

Fontosak az egészségügyi szűrések

2026. április 08.

Fontos az edukáció és fontos a hozzáférhetőség megteremtése is

Egészségügyi állapotunkat, fizikai jóllétünket, egészségben eltöltött életéveink számát, megelőzhető betegségeink prevencióját csak kisebb részben határozza meg az egészségügyi ellátórendszer. Foglalkozzunk azzal, ami rajtunk áll és nagyrészt meghatározza az életünket!

– Dr. Fendler Judit egészségügyi szakközgazdász, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja szívügyének tekinti a betegek orientálását az egészségügyi szűrések felé, hisz szakemberként látja az ellentmondást a lehetőségek és az alkalmazások között. Sokkal nagyobb eredményt lehetne elérni az egészségügyi mutatókban, ha a szűrések pozitív hatásait kihasználnák a betegek.
Miért és hogyan gondolod mindezt?

– Egészségügyi közgazdászként látom azt az óriási ellentmondást, hogy a várható, egészségben eltöltött élettartamra, vagy az elkerülhető halálokokra vonatkozó mutatóink Európában a legrosszabbak között vannak annak ellenére, hogy az egészségügyi szűrések lehetősége adott és legtöbbjük ingyenesen hozzáférhető. Nálunk nagyon alacsony a szűréseken való részvételi arány, ellentétben például Észak-Európa országaival.

Biztonságos az ivóvíz?

2026. április 07.

Az ország ivóvízminőségének folyamatos ellenőrzését az ivóvízszolgáltatók és a népegészségügyi hatóság végzik, évente legalább négyszer minden településen, a legnagyobb rendszerekben akár napi rendszerességgel.

A vizsgálatok során több mint 60 különböző paramétert ellenőriznek, beleértve a kémiai anyagokat és a mikrobiológiai jellemzőket is. A vizsgálati eredmények túlnyomó többsége országosan 99–100%-ban megfelelt az előírásoknak.

A ritka, eseti problémák hátterében jellemzően műszaki hibák állnak, amelyek például csőtörés vagy a hálózatot érintő munkálatok után jelentkeztek. Az átmeneti kémiai kifogások leggyakoribb oka a fertőtlenítési melléktermékek, emelkedett nitritkoncentráció vagy növényvédőszer-maradványok megjelenése volt, amit a vízkezelő technológia üzemzavara, illetve a kutak műszaki hibája okozhatott. Az eseti vízminőségi problémák okát a népegészségügyi hatóság minden esetben kivizsgálta, és elrendelte a biztonságos ivóvízellátás érdekében szükséges intézkedéseket.

A több mint 51 ezer minta és közel 800 ezer mérési eredmény alapján a hazai települések 97%-ában biztonságosan fogyasztható az ivóvíz, ennek 66%-ában egy paraméterben sem volt eltérés, 34%-ában csupán enyhe, egészségre ártalmatlan bakteriológiai vagy kémiai eltérések fordultak elő (például enyhe zavarosság, kismértékű vas- vagy mangánemelkedés, illetve alacsony vízkeménység). Az esetileg jelentkező, gyorsan orvosolt vízminőségi problémák a települések 2,8%-át érintették.