Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem érdemes együtt élni az un. sofőrbetegséggel

Érdekességek2020. december 14.

A hivatásos sofőrök szinte mindegyike átesik a krónikus kismedencei fájdalom szindrómán, melyet csak szakember képes azonosítani, ám kezelése közel sem nehézkes.  

Az autó- és motorvezetés – és általában az ülő életmód – ártalmairól számtalan cikk született már. Ezekben többnyire az elhízás, cukorbetegség és más, hasonló kórképek kialakulását kapcsolják ezekhez a tevékenységhez, de létezik egy sok férfit érintőbetegség is, amely szintén a mozgásszegény, ülő életmódhoz kapcsolható. A kamionsofőrök és a naponta hosszabb távokat vezetők, kerékpárosok, motorosok többnyire már megismerkedtek az ún. „sofőrbetegséggel” vagyis a krónikus kismedencei fájdalom szindróma egyik, bár igen jellemző altípusával.

Ez egy olyan betegség, melynek diagnózisa még a szakemberek számára is kihívás, az átlagemberek pedig általában nem is ismerik. A nehéz, akadozó vagy éppen fájdalmas vizeletürítés, a potenciazavar és magömlési problémák, valamint a belső combba is kisugárzó alhasi, gátkörnyéki fájdalom esetén szinte mindenki a prosztatagyulladásra gondol. „A hozzánk forduló, krónikus kismedencei fájdalom szindrómás betegek nagyrésze már túl van egy sikertelen prosztatagyulladás kezelésen és a panaszai nem csökkennek, sőt gyakran még súlyosbodnak is.” – fejtette ki Dr. Merth Gábor, az Affidea Férfiegészség Központ orvosigazgatója. Ez érthető is, hiszen a szindróma a legtöbbször úgy diagnosztizálható, hogy minden egyéb lehetséges tényező kizárásra kerül. Bár léteznek olyan diagnosztikai eszközök - például a végbélen keresztül működő izomvizsgálat - amelyektől általában az érintettek viszolyognak, így nem alkalmazzák gyakran őket. 
 
Ennél a betegségnél a kismedencében futó idegek, és az általuk ellátott gáti izmok problémáiról van szó. Ilyenkor az ultrahang, mikrobiológiai vizsgálatok sem szoktak eredményre vezetni, bár a kismedencei fájdalom szindróma egyes típusai MRI illetve a bio-feedback, neurológiai vizsgálattal részben azonosíthatók. Az ma még nem teljesen nyilvánvaló, hogy mi okozza az idegek rendellenes működését, ugyanakkor a rizikófaktorok jó része már ismert.

Bár önmagában az ülő – például irodai - életmód is elvezethet a kórkép kialakulásához, a gépjárművezetéssel járó folyamatos rezgés biomechanikai folyamatai többnyire felgyorsítják a folyamatot. Az autó- és motorvezetés a komoly rizikófaktorok közé tartozik, ezért is nevezik a szindrómát gyakran „sofőrbetegségnek”. „Természetesen az lenne a legjobb, ha ki tudnánk zárni az életünkből ezeket a tevékenységeket, de ez nyilvánvalóan lehetetlen. Ám vannak olyan módszerek, melyek enyhíthetik vagy meg is szüntethetik a tüneteket” – tette hozzá Dr. Merth Gábor. 

Az Affidea Férfiegészség Központban a Kriston-féle férfi gátizomtornát használják és tanítják, mivel a tapasztalatok szerint ez segíti elő leginkább a gyógyulást. A gyakorlatok rendszeres végzése jótékonyan hat a merevedési, vizelési és székelési panaszokra, valamint a fájdalomra is. Ezen gyakorlatok jó része elvégezhető egy rövidebb pihenő keretében is, mely a túlzott fáradtság megelőzése érdekében egyébként is ajánlott autóvezetés közben. 

Ha az intimtorna nem vezet eredményre, akkor más lehetőségek is szóba kerülhetnek, ám a gyakorlatok végzése ezek mellett is javallott. A kismedencei fájdalom szindróma kezelése esetében egyébként a fizioterápián van a hangsúly, szemben a prosztatagyulladás eseteiben használt hosszabb távú gyulladáscsökkentő kezelési módszerekkel. A kezelés legtöbbször egy új eljárást, a lökéshullám terápiát, valamint a fizioterápia részeként triggerpont masszázsokat jelent, az otthon végezhető intimtorna rendszeres gyakorlása mellett. Ez utóbbi a fájdalmasan begörcsölt izmokat lazítja el. Az orvos a szindróma felismerésekor általában életmódváltást is javasol, mely a korábbinál több mozgást épít be a napi rutinba.

A séta, túrázás és úszás mellett az üléssel töltött idő csökkentése mozdíthatja elő leginkább a gyógyulást, ám fontos a hozzáértő orvos felkeresése. „Ha sokat vezet, sokat ül és intim panaszai vannak, akkor biztos lehet abban, hogy állapota csak súlyosbodni fog. A kismedencei fájdalom szindróma magától nem múlik el, mindenképpen keressen fel egy urológiai szakrendelést.” – húzta alá Dr. Merth Gábor.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Nem kötelezõ a téli lehangoltság

2026. február 05.

A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elõ.

A téli idõszakban szervezetünknek nem csak a hideggel és a különbözõ vírusok, baktériumok támadásaival kell szembenéznie, de meg kell bírkóznia a rövidebb és sötétebb nappalok által okozott változásokkal is. A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elõ - mondja Prof. Balázs Csaba, endokrinológus, a Budai Allergiaközpont szakértõje. A melatonin a tobozmirigy által termelt hormon, mely a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelõs. Termelõdése a sötétedés beköszöntével fokozódik, fény hatására pedig csökken.

A biológiai óra agyi központjának közvetlen idegi összeköttetése van a retinával (a szem ideg-hártyájával), így azonnali információkat kap a külvilág fényviszonyairól. De összeköttetésben áll a szintén cirkadián ritmusban mûködõ tobozmiriggyel is. Ha sok fényt kap – tehát ha az élettani körülmények között – „nappal" van, a melatonin termelés, s így annak szintje a vérben lényegesen alacsonyabb, mint „sötétben", azaz éjszaka. A melatonin termelõdés, illetve koncentrációjának „csúcsa" hajnali 4 óra körül van.

Mit javasol a dietetikus a téli fázós napokra?

2026. február 05.

Télen, mikor kint mínusz fokok vannak és híján vagyunk a friss zöldségeknek, gyümölcsöknek, immunrendszerünk sem mindig mûködik tökéletesen.

Ilyenkor könnyebben kapunk influenzát, leszünk náthásak vagy fájni kezd a torkunk...

Mindenképp hasznos tehát, ha ebben az idõszakban is sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk. Ezáltal vitaminokhoz jutunk, melyek segítik a védekezõrendszerünk mûködését.

Ha már megtörtént a baj, azaz megbetegedtünk, netán lázunk is van, akkor a következõ útmutatások segíthetnek a gyógyulásban. Ha belázasodtunk, figyeljünk az elegendõ mennyiségû folyadékfogyasztásra. Ihatunk vizet, ásványvizet, teákat. Utóbbi teofillint tartalmaz, mely tágítja a hörgõket, s így könnyíti a légzést. A bõséges B1-vitamin-bevitel pedig az oxigén leadását segíti elõ.

Február 4-e, a Rákellenes Világnap

2026. február 04.

Öt perc önmagunkért, évek az életünkért

Napi néhány perc is elegendő lehet, hogy tegyünk mentális és fizikai jóllétünkért, legyen szó egy kis lelassulásról, mozgásról, vagy arról, hogy odafigyelünk testünk jelzéseire. Az öngondoskodás nem mindig időigényes vagy látványos, de a hatása hosszú távon is meghatározó. Az Avon Magyarország összegyűjtött öt dolgot, amit öt perc alatt is megtehetünk saját egészségünk érdekében. Február 4-én, a Rákellenes Világnapon különösen fontos emlékeztetni magunkat arra, hogy egy kis figyelmesség is életmentő is lehet.

Az öt perc meglepően relatív fogalom. Van, amikor szinte észre sem vesszük, és elrepül egy kávé vagy egy gyors üzenetváltás közben. Máskor viszont végtelennek tűnhet, elég csak egy plank gyakorlatra gondolni, ahol minden másodperc számít. Egy biztos: ha tudatosan magunkra szánjuk, az az öt perc sokkal többet jelenthet, mint hinnénk.