Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem eszik a gyerek reggel...

Érdekességek2020. június 28.

Fotó: gettyimages.com

Mindennap ugyanaz a „cirkusz”: a gyerek durcáskodik, ha elé tesszük a reggelit, mi pedig erősködünk, hogy egye meg. Aggódunk, és azon tűnődünk, miért utasítja el. Vizsgáljunk meg hát néhány okot, és találjunk rá megoldást!

Egy kiadós, tápanyagokban gazdag reggelinek köszönhetően sokkal jobban tudnak figyelni a gyerekek később a tanórán, fegyelmezettebben viselkednek az iskolában – és ha az egész napi menü megfelel az egészséges táplálkozás szabályainak, nem kell a súlyuk miatt sem aggódniuk, ha bőséges a reggeli.

Túl késői vagy kiadós vacsora

Pizza vagy hús krumplival, sütemény, fagylalt – mindez például sok lehet a gyereknek vacsorára. Neki kevesebb és nem olyan fajsúlyos ételekre van szüksége este, mint olykor a felnőtteknek. Hús például nem feltétlenül szükséges a napnak ebben a szakában, ha fogyasztott belőle délben. Ahhoz, hogy felkeltsük az étvágyat reggel, tanácsos könnyíteni az előző napi vacsorán – lehet az egy kedvelt főzelék egyszerű feltéttel, különféle saláta, ízesítve pl. tojással, szardíniával, tejtermék, desszertnek gyümölcs vagy kompót. És persze lehetőleg azonos időben, a kora esti órákban fogyassza el a gyerek.


Ha nehezen ébred reggel

Fotó: 123rf.comAz a gyerek, aki hét közben morgolódik a korai reggeli miatt, a hétvégén általában felkelés után szeret egy ideig játszani, és csak később, 9–10 óra között van kedve reggelizni. Tanácsunk: kezdje a hétköznapot, iskolába menetel előtt tusolással, öltözködéssel és egyéb reggeli teendőkkel, hogy szervezetének legyen ideje valóban „felébredni”. Ezt követően jobb hangulatban ül majd a reggelizőasztalhoz, és az étvágy is megjön…

Ha egyszerűen csak „nincs kedve” enni

A pedagógusok tapasztalatai szerint a legtöbb gyerek, aki nem eszik reggel, azt látja, hogy a szülei sem reggeliznek otthon. Ha mi magunk sem fogyasztjuk el a reggelinket, csak sietve felhörpintünk egy kávét, miközben mást csinálunk, kevés esélye lesz annak, hogy a gyermekünknek magában lesz kedve az evéshez. Húzzuk hát fel a vekkert 15–20 perccel korábbra, és szenteljünk több időt a reggeli elkészítésének, de főleg annak, hogy a gyerekkel együtt leüljünk enni. Közben azt is megtehetjük, hogy megbeszéljük vele a másnapi reggelit, milyen „menühöz” lenne kedve. Amennyiben – persze bizonyos keretek között – gyakran azt kapja, amit szeretne, nem fogja elutasítani később azt a reggelit sem, amelyet mi állítottunk össze.

Ha éhes gyomorral ül a gyerek az iskolapadban, az a tanulás és az egészsége rovására válik. Azok a gyerekek, akik nem esznek „rendesen” a vacsora és a másnapi ebéd között, hajlamosak azt nassolással kompenzálni.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Meglepő tünetek utalhatnak pajzsmirigybetegségre

2026. január 27.

A pajzsmirigy-tudatosság hónapja kapcsán a szemünk egészségére is érdemes odafigyelnünk

Magyarországon akár 10 ezer embert érinthetnek a pajzsmirigybetegségekhez társuló szemészeti szövődmények, és évente mintegy 300 ilyen esetet diagnosztizálnak. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködéséhez kapcsolódó szemészeti tünetek igen változatosak lehetnek, így e betegségek felismerése gyakran még az orvosok számára is nehézséget okoz – nem beszélve arról, hogy bizonyos esetekben a szembetegségekhez hormonális eltérések sem társulnak. Január a pajzsmirigy-tudatosság hónapja, ennek apropóján szemünk egészségének megőrzésére hívjuk fel a figyelmet.

A test „belső karmestere” – gyakran így emlegetik a nyakunk elülső részén, az ádámcsutka alatt elhelyezkedő, pillangó alakú szervünket, a pajzsmirigyet, amely meghatározó szerepet játszik a szívműködés, a testhőmérséklet és a szervezet energiaszintjének szabályozásában, ugyanakkor hatással van a hangulatunkra és a figyelmi képességeinkre is.

Ez az a szerv, amelynek egészségére rendszerint mindaddig biztosan nem fordítunk különösebb gondot, amíg valamilyen problémát nem okoz. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködésével élő betegek gyakran küzdenek testsúlyingadozással, fokozott hajhullással, töredező körmökkel, valamint sokszor tapasztalnak fokozott szívdobogásérzést vagy szabálytalan szívverést is. Gyakoriak a pszichés és idegrendszeri panaszok: az érintettek indokolatlan ingerlékenységet, szorongást, hangulatváltozásokat, alulműködés esetén pedig sokszor lehangoltságot és fáradékonyságot élhetnek át.  

Endometriózis – Mit érdemes tudni róla?

2026. január 26.

Az endometriózis egy gyakori, mégis sokszor félreismert nőgyógyászati betegség, amely világszerte milliókat érint. Hazánkban 200 000 fogamzóképes korú nő szenved endometriózisban.

A betegség

Lényege, hogy a méh belső felszínét borító nyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül, például a petefészkeken, a petevezetőkön, a hashártyán vagy akár a beleken jelenik meg. Ez a szövet ugyanúgy reagál a menstruációs ciklus hormonjaira, mint a méh nyálkahártyája: megvastagszik, majd leválna – csakhogy nincs hová távoznia. Ennek következtében gyulladás, hegesedés és összenövések alakulhatnak ki.

Tünetek

Az endometriózis egyik legjellemzőbb tünete a fájdalom, különösen menstruáció alatt. A fájdalom lehet tompa, görcsös vagy szúró, és gyakran olyan súlyos, hogy jelentősen rontja az életminőséget. Sok érintett nő annyira hozzászokik a szenvedéshez, hogy évekig nem is sejti, hogy baj van. A fájdalom azonban nem csak menstruációkor jelentkezhet: előfordulhat együttlét közben, székelésnél, vizelésnél vagy ovuláció idején is. A tartós gyulladás miatt gyakori a medencetáji diszkomfort, a puffadás, a deréktáji fájdalom, a fáradékonyság és az emésztési zavarok.

Így védd a hajadat a hidegben

2026. január 26.

A változókori hajritkulás sok nő számára komoly kihívást jelent – a téli hónapok pedig tovább súlyosbíthatják a problémát. A hormonális változások következtében a hajszálak vékonyabbá, sérülékenyebbé válnak; a hideg, a szél, a fűtés és a páratartalom-ingadozás pedig tovább ronthat a haj minőségén. Őri Katalin trichológus szerint a tudatos hajápolás kulcsfontosságú ebben az életszakaszban, javaslatai segítenek abban, hogy a nők a változókor után is megőrizzék hajuk egészségét – még a legzordabb téli időszakban is.


Hidratáld a fejbőrt és a hajszálakat!


A hideg levegő és a fűtés szárító hatása miatt a fejbőr feszülhet, viszkethet vagy hámlani kezdhet. Hajmosás előtt érdemes néhány csepp rozmaringos, szőlőmag- vagy rózsaolajos permettel finoman átmasszírozni a fejbőrt, ami serkenti a vérkeringést és elősegíti a regenerálódást.


Kíméletes hajmosás


A hajmosás során használjunk langyos vizet (35–37 °C), a túl forró víz szárítja a fejbőrt. Heti 1–2 alkalom elegendő, kivételes esetben ennél többször is lehet mosni. A sampont válasszuk úgy, hogy kímélje a fejbőr védőrétegét, és segítse a haj regenerálódását növényi kivonatokkal (pl. olívabogyó, fermentált szója, indás ínfű). Ezeket az összetevőket keressük a patikákban kapható, változókori hajhullás elleni készítményekben. A hajmosás utolsó öblítése legyen egy kicsit hűvösebb, csak a hajhosszra irányuljon, a fejbőrre ne folyjon.