Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem eszik a gyerek reggel...

Érdekességek2020. június 28.

Fotó: gettyimages.com

Mindennap ugyanaz a „cirkusz”: a gyerek durcáskodik, ha elé tesszük a reggelit, mi pedig erősködünk, hogy egye meg. Aggódunk, és azon tűnődünk, miért utasítja el. Vizsgáljunk meg hát néhány okot, és találjunk rá megoldást!

Egy kiadós, tápanyagokban gazdag reggelinek köszönhetően sokkal jobban tudnak figyelni a gyerekek később a tanórán, fegyelmezettebben viselkednek az iskolában – és ha az egész napi menü megfelel az egészséges táplálkozás szabályainak, nem kell a súlyuk miatt sem aggódniuk, ha bőséges a reggeli.

Túl késői vagy kiadós vacsora

Pizza vagy hús krumplival, sütemény, fagylalt – mindez például sok lehet a gyereknek vacsorára. Neki kevesebb és nem olyan fajsúlyos ételekre van szüksége este, mint olykor a felnőtteknek. Hús például nem feltétlenül szükséges a napnak ebben a szakában, ha fogyasztott belőle délben. Ahhoz, hogy felkeltsük az étvágyat reggel, tanácsos könnyíteni az előző napi vacsorán – lehet az egy kedvelt főzelék egyszerű feltéttel, különféle saláta, ízesítve pl. tojással, szardíniával, tejtermék, desszertnek gyümölcs vagy kompót. És persze lehetőleg azonos időben, a kora esti órákban fogyassza el a gyerek.


Ha nehezen ébred reggel

Fotó: 123rf.comAz a gyerek, aki hét közben morgolódik a korai reggeli miatt, a hétvégén általában felkelés után szeret egy ideig játszani, és csak később, 9–10 óra között van kedve reggelizni. Tanácsunk: kezdje a hétköznapot, iskolába menetel előtt tusolással, öltözködéssel és egyéb reggeli teendőkkel, hogy szervezetének legyen ideje valóban „felébredni”. Ezt követően jobb hangulatban ül majd a reggelizőasztalhoz, és az étvágy is megjön…

Ha egyszerűen csak „nincs kedve” enni

A pedagógusok tapasztalatai szerint a legtöbb gyerek, aki nem eszik reggel, azt látja, hogy a szülei sem reggeliznek otthon. Ha mi magunk sem fogyasztjuk el a reggelinket, csak sietve felhörpintünk egy kávét, miközben mást csinálunk, kevés esélye lesz annak, hogy a gyermekünknek magában lesz kedve az evéshez. Húzzuk hát fel a vekkert 15–20 perccel korábbra, és szenteljünk több időt a reggeli elkészítésének, de főleg annak, hogy a gyerekkel együtt leüljünk enni. Közben azt is megtehetjük, hogy megbeszéljük vele a másnapi reggelit, milyen „menühöz” lenne kedve. Amennyiben – persze bizonyos keretek között – gyakran azt kapja, amit szeretne, nem fogja elutasítani később azt a reggelit sem, amelyet mi állítottunk össze.

Ha éhes gyomorral ül a gyerek az iskolapadban, az a tanulás és az egészsége rovására válik. Azok a gyerekek, akik nem esznek „rendesen” a vacsora és a másnapi ebéd között, hajlamosak azt nassolással kompenzálni.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ezért veszélyes az ülőmunka

2026. november 01.

Az ülőmunka nem csak a mozgásszervekre veszélyes, hanem a belső szervekre is rossz hatással van. A gerinc fájdalmas betegségei mellett az agyvérzés, a szívinfarktus, a szívnagyobbodás és a vesebetegségek rizikófaktorát is növelheti az ülő életmód. A veszélyekre Dr. Darabosné Tim Irma, a Semmelweis Egyetem ETK Fizioterápiai Tanszék oktatója és Dr. Werling Klára belgyógyász figyelmeztet.



Ön tudja, hogy kell helyesen ülni?

A gyógytornász tapasztalata szerint az emberek többségének nincs kellő információja a helyes ülésről. Aki naponta több órát ül, jó ha tudja, hogy az ülés jobban terheli a gerincet, mint az állás.

A helytelen üléskor majdnem kétszeresen (180 százalékosan) terhelődnek a porckorongok, az álláshoz képest. Ha mindez a nyomás állandóan féloldalasan és egyenetlenül jelentkezik, kialakulnak a mozgásszervi betegségek, például a porckorongsérv vagy a meszesedés.

A helytelen ülés súlyos következményei

A gyógytornászok azt is hangsúlyozzák, hogy a rossz tartás nemcsak a vázrendszerre, hanem az izmokra és a szalagokra is rossz hatással van, amely szintén fájdalmat okozhat. A túlterhelés miatt a szövetek keringése és anyagcseréje is rossz lesz, amely elváltozáshoz vezet, mindez veszélyezteti a csonthártya, az ízületi szalagok, a porcfelszínek épségét, kialakulnak a degeneratív elváltozások.

A megoldás: a rendszeres mozgás

Mindezek elkerülésére a célzott aktív mozgás a megoldás. Mozgással jó vérellátást biztosítunk az izmokban, ami a szív és a tüdő egészségének megőrzéséhez is hozzájárul. A mozgás azt is elősegíti, hogy a csontállomány ne épüljön le (ne degenerálódjanak a csontfelszínek, amelyeket egyenetlenül terhelünk), a mozgás hiánya pedig számos belgyógyászati problémát okozhat.

Néhány perc mozgás is segíthet megelőzni a munkahelyi hátfájást

2026. november 01.



A tartós ülés, az egyoldalú fizikai terhelés és a mozgáshiány egyaránt növelheti a gerinc- és ízületi panaszok kockázatát. Pethő Krisztián, a Personal Best Mozgásszervi Rendelő ügyvezetője szerint a munkahelyeken a cigiszünetek mellett a néhány perces mozgásszüneteknek is természetessé kellene válniuk. Az úgynevezett „mozgássnackek”, például a nyújtózás, a karkörzés és az egyszerű átmozgató gyakorlatok segíthetnek a mozgásszervi panaszok megelőzésében. A szakértő hangsúlyozta: a vállalati egészségprogramokból a gyártósori dolgozók és a gépjárművezetők sem maradhatnak ki, a megelőzésben pedig a munkáltatók támogatása és a vezetői példamutatás is meghatározó.

A jogszabályi előírások értelmében a képernyő előtti munkavégzéskor 50 percenként 10 perc szünetet kellene biztosítani a dolgozóknak. A gyakorlatban azonban a munkavállalók ezt a szünetet a leggyakrabban kávézásra vagy dohányzásra használják fel.

Miért ciki a nyújtózás az irodában?

„Míg a cigiszünetre való levonulás a vállalati kultúrában teljesen elfogadott, addig az egyterű irodákban végzett aktív nyújtózást vagy a megmerevedett nyak- és hátizmok átmozgatását sokszor értetlenség vagy élcelődés kíséri” – hívta fel a figyelmet Pethő Krisztián, a Personal Best Mozgásszervi Rendelő ügyvezetője. Majd így folytatta:
„Gyakran tapasztaljuk, hogy a dohányzók érdekérvényesítő képessége sokkal erősebb a munkahelyeken, mint azoké, akik aktívan szeretnének tenni az egészségükért.”

Éltető elemünk: a víz

2026. október 31.



A víz is tápanyag, igaz, energiát nem tartalmaz, emésztést nem igényel.

A vizet nemhiába hívják éltető elemnek, a föld és az emberi szervezet számára is. A víz valamennyi élő szervezet fő alkotórésze, az emberi test legnagyobb mennyiségben előforduló összetevője. Egy újszülött testtömegének akár 75%-a is lehet víz, ez az arány a születéstől az idős korig folyamatosan csökken.

Egy felnőtt ember testtömegének 50-60%-át teszi ki. Egy átlagos, 70 kg-os ember szervezetében körülbelül 40 liter víz van. Az agy víztartalma 82,7%, az izomszöveté 75,6%.

A folyadékszükségletet többek között a kor, a nem, a testösszetétel is befolyásolja, ezért a nők testének, magasabb testzsírszázaléka miatt, a férfiakéhoz képest kisebb a folyadéktartalma.

Az összes szervünk egészséges működéséhez nemcsak a kiegyensúlyozott táplálkozás, hanem a megfelelő folyadékbevitel is hozzájárul, amelynek szerepe van többek között a vérnyomás szabályozásában, a salakanyagok kiválasztásában és eltávolításában, a testhőmérséklet szabályozásában, de befolyásolja a koncentrációs és tanulási képességet is.

Folyadékbevitel szempontjából vannak állapotok, többek között a várandósság és a szoptatás időszaka, illetve érzékeny korosztályok, ilyen a csecsemő-, kisded-, gyermekkor, amikor még inkább oda kell figyelni a megfelelő hidratálásra.