Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem fogja kinőni a gyermekkori kancsalságot

Érdekességek2019. január 04.

A gyerekek körülbelül 4 százalékát érinti a kancsalság valamilyen formája. Az egyik leggyakoribb szembetegség lehet veleszületett, vagy 2-3 éves korban jelentkező, akár rejtett kancsalság is. Tévhit, hogy a kétszemes látást úgyis kinövik a picik: a kezeletlen kancsalság látásromláshoz és koncentrációs zavarokhoz vezethet. Szemorvos segítségével időben felfedezhetjük az intő tüneteket.

Egészséges gyermekeknél általában 3 hónapos korban már megfigyelhető a két szemgolyót egyszerre, megfelelően irányító folyamat megléte, a két szem együttműködése, vagyis a térlátás pedig a kicsi 3-10 éves kora között alakul ki. „Kancsalságnak a két szem nézővonalának eltérését nevezzük. Ilyenkor a szemek összehangolt működése sérül, az egymást keresztező szemtengelyek miatt az ideghártya különböző pontjaira vetül a közvetített kép. Az így kapott kettőzött információ zavart okoz az idegrendszerben, amit a kicsi agya az egyik szem blokkolásával próbál kiküszöbölni” –mondja Dr. Munkácsi Györgyi, a Czeizel Intézet szemorvosa. „A kancsalságnak számos fajtája létezik, beszélhetünk az iránya szerint befelé térő, kifelé térő, vagy függőleges kancsalságról, de osztályozhatjuk a betegséget kiváltó okok szerint is – veleszületett, fénytörési hiba miatt kialakuló, rejtett kancsalság, stb. Bármelyik típust, vagy arra utaló tüneteket észleljük is, mindenképpen szemorvoshoz kell fordulni!”

Már az első kötelező szűrővizsgálat előtt felfedezhetjük a tüneteket

Gyakran a ráutaló panaszok ellenére is csak az iskolakezdést megelőző szűrővizsgálatnál derül fény a látásproblémára. Pedig előfordul, hogy fáradtság és erős szemterhelés mellett időnként kancsalít is a gyerek, de a gyakori fejfájás, hunyorgás, visszatérő szemgyulladás is mind intő jelek lehetnek. Semmiképpen se bagatellizáljuk el a gyerek panaszait, mert súlyosabb betegséget is jelezhet, illetve tartós látásromláshoz vezethet.


A nyilvánvaló és a rejtett kancsalság meglétét otthon is ellenőrizhetjük takarási próba segítségével. Kérjük meg a kicsit, hogy nézzen egy a távoli, majd egy közeli pontot (fényforrást), kezünkkel pedig takarjuk el az egyik szemét. Figyeljük, hogy a másik szem végez-e közben beállító mozgást. Ha igen, akkor kancsalságra kell gyanakodnunk. Az otthoni próba mellett érdemes még iskolakezdés előtt legalább egyszer, bölcsődés korban szemészeti szűrővizsgálatot is beiktatni. A kancsalság örökölhető, ezért, ha a családban előfordult fénytörési hiba, kancsalság vagy tompalátás, a vizsgálatot évente ismételjük meg, így akár még azelőtt orvosolható a probléma, hogy a kancsalság kialakulna” – javasolja a szakember.

A kezelés minden esetben egyéntől függő, de általában szemüveggel vagy szemüveg és takarás együttes alkalmazásával történik. Előfordulhat, hogy a szemüveg nem elegendő, vagy nincs dioptriás hiba a háttérben, ekkor rövid rutinműtétre kerül sor.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)