Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem is olyan ártalmatlan jelenség a puffadás?

Érdekességek2018. október 03.

A rossz emésztésre elsősorban puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés, fokozott gázképződés, korai teltségérzés hívja fel a figyelmet. A kontamináltvékonybél-szindróma, vagy mozaikszóval SIBO hosszabb fennállása esetén a nem kielégítő felszívódás miatt a B12 vitamin hiánya, vérszegénység, fogyás és csontritkulás is jelentkezhet.

A gyomor után kezdődő vékonybélben történik a tápanyagok legnagyobb részének emésztése és felszívódása. A vékonybél után következő vastagbélben emésztés már nem, csak felszívódás történik, fő feladata a víz, a különböző ionok és ásványi anyagok felszívása – magyarázza dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Eltérő funkciója miatt a két bélszakasz bélflóra összetétele sem azonos, a vékonybél bélflóráját más típusú baktériumok alkotják, és itt sokkal kevesebb baktérium is él, mint a vastagbélben. Ha az eltérő bélflóra valamilyen okból keveredik, és a vékonybélbe vastagbél-baktériumok kerülnek, az érintetteknél kellemetlen tünetek jelentkeznek.


Mi idézheti elő a vastagbél baktériumok bejutását a vékonybélbe?

A vékonybél és vastagbél határán helyezkedik el az ún. ileocoecalis billentyű, mely megakadályozza, hogy a vastagbél-baktériumok átjussanak a vékonybélbe, ezáltal mindkét bélszakasz megőrizheti saját bélflóráját. Különböző problémák   – például a billentyű elégtelen működése, vagy az egyes bélszakaszok között kialakuló sipolyok, bizonyos betegségek, mint pl. diabétesz vagy scleroderma – következtében, továbbá a vékonybél perisztaltikus mozgásának zavara, illetve a Crohn-betegséggel járó vékonybélszűkület vagy divertikulum (a vékonybél zsákszerű kiöblösödése) következtében fordulhat elő az az állapot, hogy a vékonybélben vastagbél típusú baktériumok szaporodnak el. Mindezeken túl ez a probléma bizonyos gyomor- és bélrendszeri műtéteket követően is bekövetkezhet, továbbá előidézheti az emésztőnedvek mennyiségének csökkenése is, sőt, a kor előrehaladtával is egyre gyakoribbá válhat ez a betegség.

A vastagbél baktérium is lehet ártalmas, ha rossz helyre kerül

Ezt az állapotot kontamináltbél-szindrómának nevezik, de több néven is ismert: bakteriális túlnövekedés, vékonybél diszbakteriózis, diszbiózis, vaktasak-szindróma és SIBO. Ez utóbbi az angol small intestinal bacterial overgrowth szavak rövidítése, és már itthon iis elterjedt a használata. A felsorolt elnevezések mögött egyetlen betegség áll, melynek lényege, hogy a vastagbél baktériumai elszaporodnak a vékonybél területén, azaz a vékonybél vastagbél-baktériumokkal szennyeződik, kontaminálódik. Így a vékonybélbe jutott baktériumok fermentálják a még emésztetlen szénhidrátokat, az erjedés során pedig részben gázok – hidrogén és metán – termelődnek, melyek puffadást, hasi fájdalmat okoznak, és, részben tejsav- és ecetsavképződéssel, a vastagbél nyálkahártyáját irritálva hasmenést válthatnak ki  – magyarázza Dr. Sárdi Krisztina.

A kontaminált vékonybél szindróma tünetei és kivizsgálása

A rossz emésztés miatt elsősorban puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés, fokozott gázképződés, korai teltségérzés okoz panaszt. A betegség hosszabb fennállása esetén a nem kielégítő felszívódás miatt B12-vitaminhiány, vérszegénység, fogyás és csontritkulás jelentkezhet.

Ha valakinél a tünetei alapján felmerül a kontamináltvékonybél-szindróma gyanúja, akkor ún. laktulóz-hidrogén kilégzési teszttel lehet kizárni vagy megerősíteni a diagnózist. A módszer alapját az képezi, hogy hidrogéngáz a szervezetben csak a szénhidrátok bélbaktériumok által végzett erjesztése révén keletkezik, így ezzel tulajdonképpen a vékonybélbe jutott, vastagbél baktériumok által előidézett erjedéses folyamatok létét lehet igazolni. A vizsgálat során laktulózt tartalmazó tesztoldatot kell elfogyasztani, majd ezt követően 20 percenként lélegezni egy diagnosztikai készülékbe, mely a kilélegzett levegő hidrogén tartalmát rögzíti. A vizsgálat időtartama átlagosan 120-180 percet vesz igénybe. A készülék által jelzett értékek és a vizsgálat során fellépő panaszok egybevetésével hozható meg a diagnózis.

A kezelés lépései

A kontamináltvékonybél-szindróma terápiája minden esetben a kiváltó ok függvénye. Valamilyen szervi elváltozás, például divertikulum vagy sipoly esetén műtétre van szükség. A túlszaporodott kórokozó baktériumok számának csökkentésére antibiotikumos kezelésre, a bélflóra helyreállításához pedig probiotikum-kúrára lehet szükség. Dr. Sárdi Krisztina szerint panaszok esetén nemcsak azért nem szabad halogatni a kivizsgálást, mert a betegség az életminőséget jelentősen rontó tüneteket okoz. „Mivel az immunrendszerünk 80 százaléka a bélrendszerben található, ezért nagyon fontos mielőbb helyreállítani a bélflóra egyensúlyát, és ezzel hosszú távon további panaszokat előzhetünk meg - hangsúlyozta a szakember.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mi történik a szívvel és más szervekkel, ha évekig magas a vérnyomás?

2025. szeptember 04.

A magas vérnyomással kapcsolatban még mindig él az a tévhit, hogy mivel jellemzően nem okoz tünetet, nem is igényel kezelést. Holott, ha kezeletlenül marad, az évek, évtizedek alatt komoly rombolást képes véghez vinni az szívben és más szervekben a „csendes gyilkos”. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa ezeket következményeket vette sorra.  

Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

A kezeletlen magas vérnyomást nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak, ugyanis bár nem okoz fájdalmat vagy másféle szenvedést, de alattomosan nagy pusztítást okoz a szervezetben. Évek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség vagy akár a vakság kockázata is.
– Ma már szerencsére egyre többen ismerik a magas vérnyomás kockázatát, ezért néhány otthon mért magas érték kapcsán már orvoshoz fordulnak. Mások sajnos még mindig nem veszik komolyan a betegséget, ezért sem az életmódjukon nem változtatnak, sem adott esetben a gyógyszereket nem tekintik szükségesnek – mondja dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa. – Holott nem csak az elsőnek evidensen adódó erek és a szív károsodhat a nem kezelt magas vérnyomás miatt, de jelentősen nő akár a demencia, akár a merevedési zavar kockázata is.

Vízi balesetek

2025. szeptember 03.

A magyaroknak, a strandolás és a vízpart említésével elsősorban a Balaton jut eszükbe. Aki megteheti, azonban már jó ideje a tengerpartot részesíti előnyben. A tenger partján és a hullámok között úszva viszont másra kell figyelni, mint a megszokott tóparti nyaraláskor.

A nyílt vízen már az 50 km/óra sebességű szél is 6–7 m magas hullámokat képes kelteni. A mélyebb vízből a sekélyebb part felé a hullámok magassága nő, a két hullám közötti idő csökken, azaz a felcsapó hullám gyakoribban gördül partra. Ezért a parton megtörő hullámok magasabbak és a tengerben úszót könnyen elsodorják.

A tengerben való úszásnál ezért észben kell tartani a hullámzást: ez visszaveti a partra úszni igyekvőt, és a küzdelem kimerültséghez, majd fulladáshoz vezethet. A tapasztalatlan, bajban levő nyaralót a tengerparti vízimentők ugyan kimentik, de csak akkor, ha a baleset a körülbójázott (tehát a vízimentők által belátható) kijelölt partszakaszon történik. Fontos azt is tudni a tengerparton nyaralóknak, hogy a tengeren nem szabad használni gumimatracot! A hullámverés és a szél könnyen elsodorja a parttól a matracot, és „kievezni” lehetetlen.

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.