Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem járunk háziorvoshoz, mégis sok gyógyszert szedünk

Érdekességek2020. november 06.

Fotó: gettyimages.com

Csupán a megkérdezettek 12 százaléka érzi magát teljesen egészségesnek, egyötödük pedig rendszeresen beteg – derül ki abból az online kutatásból, amelyet 632 ember megkérdezésével készített szeptemberben az Emóció 7.84.

Háziorvoshoz továbbra sem jár a magyar: a megkérdezettek közel egyharmada még évente egyszer sem megy el általános vizsgálatra. A leggyakoribb krónikus betegség a kutatás résztvevői szerint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az asztma.

Mennyit ér az egészségünk? Egy friss online kutatás szerint a legtöbben havi 5000 és 10 000 forint közötti összeget költenek az egészségükre, de a válaszadók ötöde kevesebb, mint 5000 forintot fordít erre a célra.

Az Emóció 7.84 által készített egészségtesztet 632-en töltötték ki. 70 százalékuk többnyire jól érzi magát, de csupán 12 százalék érzi magát teljesen egészségesnek. A megkérdezettek több mint egyötöde pedig úgy nyilatkozott: rendszeresen beteg.

A válaszadók 20 százalékának krónikus betegsége is van: a legtöbben a magas vérnyomást jelölték meg, de a cukorbetegség és az asztma is a gyakori válaszok között szerepel. A krónikus betegséggel küzdőkhöz képest ráadásul dupla annyian mondják azt, hogy rendszeresen fogyasztanak valamilyen gyógyszert. A válaszadók közel felének életében rendszeresen jelen van a stressz, több mint egyharmaduk pedig az anyagcseréjével is elégedetlen.

A felsorolt problémák, betegségek többsége a gyomorból és annak elhanyagolásából ered. A bélflóra helyreállítása kulcsfontosságú, ami a jól működő immunrendszer, ezáltal az egészséges élet kulcsa” – hangsúlyozza a felmérés kapcsán Bezzeg Ramóna életmód- és táplálkozási tanácsadó.

Pedig „elméletben” ismerik a helyes utat a válaszadók: a „melyek a legfontosabb tényezők Ön szerint az egészség szempontjából” kérdésre 93 százalék az egészséges táplálkozást, 80 százalék pedig a rendszeres testmozgást említette, és a legfontosabb szempontok között helyet kapott a vitaminok, étrend-kiegészítők, immunerősítő készítmények alkalmazása is.


Tanulságos eredménye a kutatásnak az is, hogy a testmozgásra milyen kevés időt fordítanak a magyarok: a legtöbben hetente 2-3 órát sportolnak, de a megkérdezettek 11,6 százalékának még a heti 1 óra sem fér bele az idejébe” – értékelaz életmód- és táplálkozási tanácsadó.

Az egészségmegőrzés szempontjából oly fontos prevenció szintén háttérbe szorul a kutatás szerint: vércukorszintjét a többség csupán évente ellenőrzi, ahogyan vérvételre, vizeletvizsgálatra is évente járunk leggyakrabban. A megkérdezettek 25 százaléka azonbanmég ennél is ritkábban ellenőrizteti magát. A kutatásban résztvevők 30 százalékaráadásul úgy nyilatkozott: még évi 1 alkalommal sem keresi fel háziorvosát.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.