Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem járunk háziorvoshoz, mégis sok gyógyszert szedünk

Érdekességek2020. november 06.

Fotó: gettyimages.com

Csupán a megkérdezettek 12 százaléka érzi magát teljesen egészségesnek, egyötödük pedig rendszeresen beteg – derül ki abból az online kutatásból, amelyet 632 ember megkérdezésével készített szeptemberben az Emóció 7.84.

Háziorvoshoz továbbra sem jár a magyar: a megkérdezettek közel egyharmada még évente egyszer sem megy el általános vizsgálatra. A leggyakoribb krónikus betegség a kutatás résztvevői szerint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az asztma.

Mennyit ér az egészségünk? Egy friss online kutatás szerint a legtöbben havi 5000 és 10 000 forint közötti összeget költenek az egészségükre, de a válaszadók ötöde kevesebb, mint 5000 forintot fordít erre a célra.

Az Emóció 7.84 által készített egészségtesztet 632-en töltötték ki. 70 százalékuk többnyire jól érzi magát, de csupán 12 százalék érzi magát teljesen egészségesnek. A megkérdezettek több mint egyötöde pedig úgy nyilatkozott: rendszeresen beteg.

A válaszadók 20 százalékának krónikus betegsége is van: a legtöbben a magas vérnyomást jelölték meg, de a cukorbetegség és az asztma is a gyakori válaszok között szerepel. A krónikus betegséggel küzdőkhöz képest ráadásul dupla annyian mondják azt, hogy rendszeresen fogyasztanak valamilyen gyógyszert. A válaszadók közel felének életében rendszeresen jelen van a stressz, több mint egyharmaduk pedig az anyagcseréjével is elégedetlen.

„A felsorolt problémák, betegségek többsége a gyomorból és annak elhanyagolásából ered. A bélflóra helyreállítása kulcsfontosságú, ami a jól működő immunrendszer, ezáltal az egészséges élet kulcsa” – hangsúlyozza a felmérés kapcsán Bezzeg Ramóna életmód- és táplálkozási tanácsadó.

Pedig „elméletben” ismerik a helyes utat a válaszadók: a „melyek a legfontosabb tényezők Ön szerint az egészség szempontjából” kérdésre 93 százalék az egészséges táplálkozást, 80 százalék pedig a rendszeres testmozgást említette, és a legfontosabb szempontok között helyet kapott a vitaminok, étrend-kiegészítők, immunerősítő készítmények alkalmazása is.


„Tanulságos eredménye a kutatásnak az is, hogy a testmozgásra milyen kevés időt fordítanak a magyarok: a legtöbben hetente 2-3 órát sportolnak, de a megkérdezettek 11,6 százalékának még a heti 1 óra sem fér bele az idejébe” – értékelaz életmód- és táplálkozási tanácsadó.

Az egészségmegőrzés szempontjából oly fontos prevenció szintén háttérbe szorul a kutatás szerint: vércukorszintjét a többség csupán évente ellenőrzi, ahogyan vérvételre, vizeletvizsgálatra is évente járunk leggyakrabban. A megkérdezettek 25 százaléka azonbanmég ennél is ritkábban ellenőrizteti magát. A kutatásban résztvevők 30 százalékaráadásul úgy nyilatkozott: még évi 1 alkalommal sem keresi fel háziorvosát.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.

Generációs különbségek

2026. február 24.

Az emberek életük különböző szakaszaiban nemcsak biológiai és pszichológiai értelemben változnak, hanem a történelmi, gazdasági és kulturális környezet is más-más tapasztalatokat és normákat alakít ki bennük.

A generációs különbségek, vagy akár szakadékok az egyik fontos kihívását jelentik a jelenkornak, ezért érdemes számba venni, mi mentén is alakulnak ki és hatnak ezek az eltérések. Már csak azért is, mert a modern szociálpszichológiai megközelítések szerint a generációs különbségeket gyakran eltúlozza a közbeszéd: sok viselkedésbeli eltérés inkább az életkorból és az aktuális társadalmi környezetből fakad, nem pedig „veleszületett” generációs jegyekből. Ilyenek ugyanis nincsenek, miközben persze lehetnek közös történelmi tapasztalatok, mint egy-egy „háborús” generációnál, akik mondjuk fiatal felnőttként hasonlóan élték meg a frontot, a szeretteik elvesztését, a nélkülözést vagy a későbbi béke felszabadító érzését. De nekik sincsenek velük született nemzedéki jegyeik, pusztán egyszerre születtek rosszkor, hogy aztán átgázoljon rajtuk a történelem.