Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem járunk háziorvoshoz, mégis sok gyógyszert szedünk

Érdekességek2020. november 06.

Fotó: gettyimages.com

Csupán a megkérdezettek 12 százaléka érzi magát teljesen egészségesnek, egyötödük pedig rendszeresen beteg – derül ki abból az online kutatásból, amelyet 632 ember megkérdezésével készített szeptemberben az Emóció 7.84.

Háziorvoshoz továbbra sem jár a magyar: a megkérdezettek közel egyharmada még évente egyszer sem megy el általános vizsgálatra. A leggyakoribb krónikus betegség a kutatás résztvevői szerint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az asztma.

Mennyit ér az egészségünk? Egy friss online kutatás szerint a legtöbben havi 5000 és 10 000 forint közötti összeget költenek az egészségükre, de a válaszadók ötöde kevesebb, mint 5000 forintot fordít erre a célra.

Az Emóció 7.84 által készített egészségtesztet 632-en töltötték ki. 70 százalékuk többnyire jól érzi magát, de csupán 12 százalék érzi magát teljesen egészségesnek. A megkérdezettek több mint egyötöde pedig úgy nyilatkozott: rendszeresen beteg.

A válaszadók 20 százalékának krónikus betegsége is van: a legtöbben a magas vérnyomást jelölték meg, de a cukorbetegség és az asztma is a gyakori válaszok között szerepel. A krónikus betegséggel küzdőkhöz képest ráadásul dupla annyian mondják azt, hogy rendszeresen fogyasztanak valamilyen gyógyszert. A válaszadók közel felének életében rendszeresen jelen van a stressz, több mint egyharmaduk pedig az anyagcseréjével is elégedetlen.

A felsorolt problémák, betegségek többsége a gyomorból és annak elhanyagolásából ered. A bélflóra helyreállítása kulcsfontosságú, ami a jól működő immunrendszer, ezáltal az egészséges élet kulcsa” – hangsúlyozza a felmérés kapcsán Bezzeg Ramóna életmód- és táplálkozási tanácsadó.

Pedig „elméletben” ismerik a helyes utat a válaszadók: a „melyek a legfontosabb tényezők Ön szerint az egészség szempontjából” kérdésre 93 százalék az egészséges táplálkozást, 80 százalék pedig a rendszeres testmozgást említette, és a legfontosabb szempontok között helyet kapott a vitaminok, étrend-kiegészítők, immunerősítő készítmények alkalmazása is.


Tanulságos eredménye a kutatásnak az is, hogy a testmozgásra milyen kevés időt fordítanak a magyarok: a legtöbben hetente 2-3 órát sportolnak, de a megkérdezettek 11,6 százalékának még a heti 1 óra sem fér bele az idejébe” – értékelaz életmód- és táplálkozási tanácsadó.

Az egészségmegőrzés szempontjából oly fontos prevenció szintén háttérbe szorul a kutatás szerint: vércukorszintjét a többség csupán évente ellenőrzi, ahogyan vérvételre, vizeletvizsgálatra is évente járunk leggyakrabban. A megkérdezettek 25 százaléka azonbanmég ennél is ritkábban ellenőrizteti magát. A kutatásban résztvevők 30 százalékaráadásul úgy nyilatkozott: még évi 1 alkalommal sem keresi fel háziorvosát.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gluténmentes vendéglátás

2025. december 20.

A biztonságos, „coeliakia-barát” vendéglátás érdekében a Magyar Coeliakia Egyesület elindítja hazánkban is a „Gluténmentes BE(C)ME Vendéglátás Projekt”-et. A cél a kevesebb, de mindenképpen ellenőrzött, a coeliakiás betegek számára biztonságos házon kívüli étkezési lehetőségek biztosítása.

Már hazánkban is egyre többeket diagnosztizálnak coeliakiával, és nem csak gyermekkorban. Mivel a betegségnek ma egyetlen hatékony terápiája ismert – az élethosszig tartó gluténmentes táplálkozás – nagyon fontos, hogy a coeliakiával együtt élők minél szélesebb termékpalettához, jó minőségű és folyamatosan ellenőrzött, biztonságos gluténmentes termékekhez, étkezési lehetőségekhez jussanak hozzá.

Egy gluténmentesen diétázó számára a házon kívüli étkezés kockázatos esemény, például egy pizzériában, ahol rendszerint „vegyes” a kínálat, azaz búzalisztes – és gluténmentes pizzát egyaránt készítenek és felszolgálnak. A legnagyobb veszély, a „keresztszennyeződés” és a nem megfelelő – pontosabban nem tudatosan kiválasztott – alapanyagok használata, és az ételkészítés és a felszolgálás körülményei. További veszélyt jelent(het)nek az ún. „rejtett gluténtartalmak”, ami például a szószokban, félkész ételekben jelölés nélkül fordul elő.

Mindemelett a vendéglátóhely nem döntheti el, hogy valaki valóban érzékeny vagy pusztán saját diétát követ. Aki valóban érzékeny (a coeliakia NEM allergia, hanem egész életre szóló autoimmun betegség), az érintettek életminőségét jelentősen befolyásolhatja, nem csupán a szociális kapcsolataiban, hanem akár a munkájában is.

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.