Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem járunk háziorvoshoz, mégis sok gyógyszert szedünk

Érdekességek2020. november 06.

Fotó: gettyimages.com

Csupán a megkérdezettek 12 százaléka érzi magát teljesen egészségesnek, egyötödük pedig rendszeresen beteg – derül ki abból az online kutatásból, amelyet 632 ember megkérdezésével készített szeptemberben az Emóció 7.84.

Háziorvoshoz továbbra sem jár a magyar: a megkérdezettek közel egyharmada még évente egyszer sem megy el általános vizsgálatra. A leggyakoribb krónikus betegség a kutatás résztvevői szerint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az asztma.

Mennyit ér az egészségünk? Egy friss online kutatás szerint a legtöbben havi 5000 és 10 000 forint közötti összeget költenek az egészségükre, de a válaszadók ötöde kevesebb, mint 5000 forintot fordít erre a célra.

Az Emóció 7.84 által készített egészségtesztet 632-en töltötték ki. 70 százalékuk többnyire jól érzi magát, de csupán 12 százalék érzi magát teljesen egészségesnek. A megkérdezettek több mint egyötöde pedig úgy nyilatkozott: rendszeresen beteg.

A válaszadók 20 százalékának krónikus betegsége is van: a legtöbben a magas vérnyomást jelölték meg, de a cukorbetegség és az asztma is a gyakori válaszok között szerepel. A krónikus betegséggel küzdőkhöz képest ráadásul dupla annyian mondják azt, hogy rendszeresen fogyasztanak valamilyen gyógyszert. A válaszadók közel felének életében rendszeresen jelen van a stressz, több mint egyharmaduk pedig az anyagcseréjével is elégedetlen.

A felsorolt problémák, betegségek többsége a gyomorból és annak elhanyagolásából ered. A bélflóra helyreállítása kulcsfontosságú, ami a jól működő immunrendszer, ezáltal az egészséges élet kulcsa” – hangsúlyozza a felmérés kapcsán Bezzeg Ramóna életmód- és táplálkozási tanácsadó.

Pedig „elméletben” ismerik a helyes utat a válaszadók: a „melyek a legfontosabb tényezők Ön szerint az egészség szempontjából” kérdésre 93 százalék az egészséges táplálkozást, 80 százalék pedig a rendszeres testmozgást említette, és a legfontosabb szempontok között helyet kapott a vitaminok, étrend-kiegészítők, immunerősítő készítmények alkalmazása is.


Tanulságos eredménye a kutatásnak az is, hogy a testmozgásra milyen kevés időt fordítanak a magyarok: a legtöbben hetente 2-3 órát sportolnak, de a megkérdezettek 11,6 százalékának még a heti 1 óra sem fér bele az idejébe” – értékelaz életmód- és táplálkozási tanácsadó.

Az egészségmegőrzés szempontjából oly fontos prevenció szintén háttérbe szorul a kutatás szerint: vércukorszintjét a többség csupán évente ellenőrzi, ahogyan vérvételre, vizeletvizsgálatra is évente járunk leggyakrabban. A megkérdezettek 25 százaléka azonbanmég ennél is ritkábban ellenőrizteti magát. A kutatásban résztvevők 30 százalékaráadásul úgy nyilatkozott: még évi 1 alkalommal sem keresi fel háziorvosát.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ütõs téma: a stroke

2026. július 27.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl



Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.

Egészségünkre

2026. július 27.

Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra

A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.

Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.

Állás vagy járás közben fáj a dereka? Ez lehet a megoldás

2026. július 26.

A derékfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a páciensek szakorvoshoz fordulnak, sokan azzal a panasszal, hogy járás vagy állás közben a legrosszabb. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a fájdalom hátterében álló leggyakoribb okokat vette számba.

Ezért fájhat a dereka állás vagy járás közben 

Izomfáradtság
A hosszú álldogálás vagy gyaloglás feszítő hatást gyakorolhat az alsó háti szakasz izmaira, ami fájdalmat eredményezhet. Ez a fájdalom enyhül, ha leülünk vagy lefekszünk. (A túlsúly ebből a szempontból kiemelt kockázati tényezőnek számít.)

A kezelés alapja is maga a pihentetés, szükség esetén borogatás, majd kis idő után az izmok finom nyújtása. Hosszú távon pedig a testsúlyrendezés és a stresszkezelés is fontos lépés lehet.

Gerinccsatorna szűkület
A gerinccsatorna beszűkülése extra nyomást helyez a gerincvelőre és az idegekre, és ez a probléma igen gyakran az alsó háti szakaszt, a derekat érinti. Sokan azt tapasztalják, hogy a fájdalom erősödik leüléskor vagy előre hajoláskor. Emellett olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a lábak elgyengülése, a zsibbadás, érzéskiesés a derékban, a fenékben vagy a lábakban, illetve éles, a lábak felé sugárzó fájdalom. Súlyos esetben a bél- és húgyhólyag problémák is jelentkezhetnek, illetve a szexuális funkció is sérülhet. Bár létezik veleszületett gerinccsatorna szűkület is, leggyakrabban azonban az 50 feletti populáció találkozik a betegséggel.

A gerinccsatorna szűkület kezelésének első lépéseként a nem műtéti megoldások jönnek szóba, minta a fizikoterápia, a gyulladáscsökkentő injekciók és gyógyszerek, valamint esetleg olyan komplementer módszerek, mint az orvosi akupunktúra.  Ha az állapot nem javul, vagy romlik, olyan műtéti megoldást szokás választani, ami stabilizálja a gerincet és csökkenti az idegeket érő nyomást.