Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem járunk háziorvoshoz, mégis sok gyógyszert szedünk

Érdekességek2020. november 06.

Fotó: gettyimages.com

Csupán a megkérdezettek 12 százaléka érzi magát teljesen egészségesnek, egyötödük pedig rendszeresen beteg – derül ki abból az online kutatásból, amelyet 632 ember megkérdezésével készített szeptemberben az Emóció 7.84.

Háziorvoshoz továbbra sem jár a magyar: a megkérdezettek közel egyharmada még évente egyszer sem megy el általános vizsgálatra. A leggyakoribb krónikus betegség a kutatás résztvevői szerint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az asztma.

Mennyit ér az egészségünk? Egy friss online kutatás szerint a legtöbben havi 5000 és 10 000 forint közötti összeget költenek az egészségükre, de a válaszadók ötöde kevesebb, mint 5000 forintot fordít erre a célra.

Az Emóció 7.84 által készített egészségtesztet 632-en töltötték ki. 70 százalékuk többnyire jól érzi magát, de csupán 12 százalék érzi magát teljesen egészségesnek. A megkérdezettek több mint egyötöde pedig úgy nyilatkozott: rendszeresen beteg.

A válaszadók 20 százalékának krónikus betegsége is van: a legtöbben a magas vérnyomást jelölték meg, de a cukorbetegség és az asztma is a gyakori válaszok között szerepel. A krónikus betegséggel küzdőkhöz képest ráadásul dupla annyian mondják azt, hogy rendszeresen fogyasztanak valamilyen gyógyszert. A válaszadók közel felének életében rendszeresen jelen van a stressz, több mint egyharmaduk pedig az anyagcseréjével is elégedetlen.

A felsorolt problémák, betegségek többsége a gyomorból és annak elhanyagolásából ered. A bélflóra helyreállítása kulcsfontosságú, ami a jól működő immunrendszer, ezáltal az egészséges élet kulcsa” – hangsúlyozza a felmérés kapcsán Bezzeg Ramóna életmód- és táplálkozási tanácsadó.

Pedig „elméletben” ismerik a helyes utat a válaszadók: a „melyek a legfontosabb tényezők Ön szerint az egészség szempontjából” kérdésre 93 százalék az egészséges táplálkozást, 80 százalék pedig a rendszeres testmozgást említette, és a legfontosabb szempontok között helyet kapott a vitaminok, étrend-kiegészítők, immunerősítő készítmények alkalmazása is.


Tanulságos eredménye a kutatásnak az is, hogy a testmozgásra milyen kevés időt fordítanak a magyarok: a legtöbben hetente 2-3 órát sportolnak, de a megkérdezettek 11,6 százalékának még a heti 1 óra sem fér bele az idejébe” – értékelaz életmód- és táplálkozási tanácsadó.

Az egészségmegőrzés szempontjából oly fontos prevenció szintén háttérbe szorul a kutatás szerint: vércukorszintjét a többség csupán évente ellenőrzi, ahogyan vérvételre, vizeletvizsgálatra is évente járunk leggyakrabban. A megkérdezettek 25 százaléka azonbanmég ennél is ritkábban ellenőrizteti magát. A kutatásban résztvevők 30 százalékaráadásul úgy nyilatkozott: még évi 1 alkalommal sem keresi fel háziorvosát.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Néhány tanács visszeres panaszokra

2026. szeptember 11.

Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé. 

Ami hasznos a lábnak:

- Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé.
- Minden alkalmat ragadjunk meg, hogy a lábunkat a vízszintesnél magasabbra emelve felpolcoljuk, mert ez is elõsegíti a vér visszaáramlását a szívbe.
- A lábak letusolása hideg vízzel ugyancsak fokozza a véráramlást.
- Munkahelyen is tehetünk valamit vénáink érdekében. Használjunk ki minden lehetõséget arra, hogy lábunk helyzetén változtassunk.
- Rendkívül hasznos a vízben járás. Töltsük meg a fürdõkádat kb. 10-15 cm magasságig hideg vízzel és lassan járjunk helyben.

Üvegbe zárt nyár

2026. szeptember 11.

Az alább közölt cikkben az egészséges táplálkozásra vonatkozó tanácsok mellett roppant érdekes információkat olvashat a titokzatos E-számokról is! 

Az egészséges táplálkozás egyik fontos irányelve a változatosság. Ez biztosíthatja a megfelelõ tápanyagellátást bármelyik évszakban. A boltokban, patikákban kapható számtalan vitamin- és ásványianyag- tabletta ellenére a legjobb és legízletesebb, ha ételekkel fogyasztjuk el pl. az ásványi anyagokat. Nyáron és kora õsszel a zöldségek és gyümölcsök széles tárháza áll rendelkezésünkre, de ez az az idõszak, amikor az éléskamrát is feltöltjük. Persze meg is vásárolhatjuk a sárgabaracklekvárt vagy a cseresznyebefõttet, de az otthoni befõzés ismét reneszánszát éli. Ki a pénz miatt, ki az "így biztosan tudom, hogy mit eszek" elgondolással áldozza idejét nyár végén a gyümölcsök, zöldségek otthoni tartósítására. Ehhez azonban már nyáron a gondos gazda szemével kell a piacon szétnéznünk, és nem árt, ha tudjuk, mit miért teszünk.

Nincs új a nap alatt

Az, hogy melyik tartósítási eljárás honnan eredt, természetesen nagymértékben függött a terület éghajlatától. A napfényes meleg vidékrõl terjedt el az aszalás és a szárítás. A füstölés a tûz fölötti szárítás tökéletesítésébõl alakult ki. A zöldségfélék savanyításának technológiája a keleti népektõl származik. A görög és a római kultúrában a mézben, mustban tartósított gyümölcsök, sõt a cukrozott gyümölcsök õseit is fellelhetjük. Az õsi tartósítási módokhoz tartozik a szárítás, a füstölés, a sózás, a savanyítás, sõt az erjesztés is. Az élelmiszer-tartósítást egy francia cukrász fejlesztette ki a XVIII. század végén és hosszú kísérletei során jutott el oda, hogy dugóval lezárt palackokban az élelmiszereket több éven át romlatlan állapotban képes volt eltartani, pedig ebben az idõben a romlást okozó mikroorganizmusokról még semmit sem tudtak. Késõbb egy orosz kutató készített tengerészek részére hosszabb ideig elálló konzervet. A pasztõrözés, amely az élelmiszerek, italok tartósításában széles körû alkalmazást nyert, Pasteur nevéhez fûzõdik. A hûtési módszerek tökéletesítése a XVIII. századra tehetõ. Az elsõ hûtõgép szabadalmaztatása a XIX. században következett be, pár évvel késõbb a kompresszoros hûtõgép indult hódító útjára.

Csípések

2026. szeptember 10.

A szúnyog, a bolha, a kullancs nemcsak minket, hanem házi kedvenceinket is megtámadja, sõt megbetegíti. Ha nem vigyázunk, ez ránk nézve is veszélyes lehet.

- Hány petét képes naponta egyetlen nõstény bolha lerakni?
- Egyetlen nõstény bolha akár napi 50 petét is képes lerakni és ezt heteken keresztül megszakítás nélkül folytatni.

- Igaz-e, hogy a bolhák bélférgeket is terjesztenek?
- Igen. Az elkapott, szétrágott és lenyelt bolhák a kutyák szervezetébe juttatják az uborkamagképû galandféreg fejlõdési alakjait, amelyekbõl a kedvenc állat beleiben kifejlett bélférgek alakulnak ki. A bolhás eb gyakorlatilag bélférges kutyának is számít!

- Az elõbbi férgek emberre is veszélyesek?
- Igen. Az uborkamagképû galandféreg nem megfelelõ higiéniás viszonyok mellett átjuthat a kutyákból az emberekbe és õket is károsíthatja.