Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem jut elég idő a gyerekre?

Érdekességek2020. május 28.

Fotó: 123rf.com

Bár Prof. Dr. Bagdy Emőke szakpszichológus elmondása alapján a nagyobb gyermekekkel nem feltétlen kell órákat játszania a szülőknek, a magyar anyukák fele hétköznapokon szeretne több időt tölteni csemetéjével. Ezt a legtöbb családban hétvégi közös programokkal igyekeznek pótolni – derült ki a JátékNet.hu  felméréséből. A játékot és a gyermeknevelést együttes erővel végzik a szülők, azonban a házimunkából és a közös tanulásból az apukák kevésbé veszik ki a részüket.

A legkisebbeknek életbevágó a közös játék

A háromévesnél kisebb gyermekek kapják a legnagyobb figyelmet: a magyar édesanyák több mint fele hétköznap is legalább napi 2 órát játszik ilyen korú csemetéjével – derült ki a felmérésből. Ennek a gyermek fejlődése szempontjából is különös jelentősége van: „A születés utáni első évben nagyon fontos szerepe van a fizikai kontaktusnak az idegrendszeri fejlődés, a kötődés és a későbbi szociális kapcsolatok szempontjából” – magyarázta Prof. Dr. Bagdy Emőke, nemzetközileg elismert szakpszichológus.

Az óvodásokkal és a kisiskolásokkal nem játszunk már olyan sokat

Az óvodáskorú gyermekek hétköznapjaik nagy részét már nem a szüleikkel töltik, de a felmérés szerint délután még így is marad 1-2 óra a közös játékra, hétvégén pedig a családok többségében 2-3 óránál is több jut a közös kikapcsolódásra. A kisiskolások délutánonként leckét írnak és szakkörökre járnak, így a szülők hétköznapokon jellemzően csupán fél-egy órát játszanak velük. „Az óvodások a nemi szerepüknek megfelelő játékokat játszanak, például a kislányok babákat öltöztetnek vagy főzést mímelnek, míg a kisiskolások számára már a versenyjátékok fontosak, amelyekben meg tudják mutatni a világnak, hogy mi mindenre képesek – árnyalta a képet Prof. Dr. Bagdy Emőke. – Így tehát egyáltalán nem baj, ha nagyobb korban nem játszunk a gyermekkel órákat. Gondoljunk csak bele, az iskolában és a játszótéren a gyerekek már saját kortársaikkal játszanak, a fiúk csapatban sportolnak, például fociznak, a lányoknak pedig a körjátékok vagy a tánc jelenti a kikapcsolódást.”


A gyermeknap jó alkalom az együttlétre

A felmérésben részt vevő anyukák többsége azonban még a professzorasszony megnyugtató szavai ellenére is úgy érzi, hogy több időt kellene a gyermekével közösen játszania. Főleg hétköznapokon okoz gondot az időhiány, ám az eredmények szerint hétvégi közös programokkal pótolható az elmulasztott idő: ilyenkor átlagosan kettő, sok esetben három óránál is többet játszanak együtt a családok. „A jó idő közeledtével ez jellemzően még hosszabbra nyúlik, hiszen ilyenkor sok szabadtéri programot terveznek a családok: a legtöbb szülő már most tollashoz, labda- és egyéb kültéri játékokhoz tartozó kiegészítőt keres” – foglalta össze Bognár Ákos, a JátékNet.hu Webáruház ügyvezető igazgatója. – „A közelgő gyermeknap is jó lehetőség a szülő-gyermek kapcsolat megerősítésére, hiszen ilyenkor a legtöbb család az egész napot együtt tölti” – tette hozzá.

Játékban és nevelésben összhangban vannak a szülők

A megkérdezett anyukák egyharmada gondolja csak, hogy a házimunka elvégzése kizárólag a nő feladata, mégis a háztartások több mint felében ez a hölgyek privilégiuma. A gyermekkel való tanulásban is hangsúlyosabb szerep jut az édesanyáknak: míg szinte a megkérdezett családanyák mindegyike úgy gondolja, hogy a leckeírásból az apáknak is ki kellene venniük a részüket, több mint egyharmaduk egyedül birkózik meg ezzel a feladattal. A gyermeknevelés és a közös játék során azonban már nem maradnak társ nélkül. „Bármilyen életkorú legyen is a gyermek, a nevelési kérdésekben és a közös játékban a szülők jellemzően azonos mértékben vesznek részt” – emelte ki Bognár Ákos.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.