Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem mindegy mit sportol, ha visszerekkel küzd

Érdekességek2021. május 30.

A visszértágulatokkal teli láb nem csupán esztétikailag nyújt zavaró látványt, hanem komoly fájdalmakat és szövődményeket is okozhat. A rendszeres mozgás elengedhetetlen az állapot gyorsabb romlásának megakadályozásában, de akár prevenciós módszernek is megállja a helyét. Dr. Sepa Györgytől, a Trombózisközpont érsebész főorvosától megtudhatja, milyen mozgásformákat érdemes visszerekkel végezni.

Ezért fontos a mozgás a visszereseknek

A visszeresség jellemzője, hogy a vénabillentyűk működése sérül, az erek veszítenek rugalmasságukból, illetve az izompumpa nem dolgozik megfelelően. Ezek hatására a vér pangani kezd, így az erek kitágulnak. Bár az állapot sokszor genetikai okokra vezethető vissza, ám gyakran a túlsúly és a mozgásszegény életmód okozza a panaszokat, melyeket az ülő-és az állómunka csak tovább ront.

Az érfal erősítése és a keringés javítása ezért kiemelt jelentőséggel bír a visszérkezelés terén- ezáltal megakadályozható a kitüremkedő, kanyargós erek megjelenése, illetve az állapot gyors romlása.

Nem mindegy, milyen mozgásformát végez

Mivel a visszértágulatokra megnövekedett vénás nyomás jellemző, ezért kerülendőek az olyan sportok, melyek jelentős fizikai terheléssel járnak. Éppen ezért a súlyzós, izomépítős edzésektől tartózkodjon, vagy az edzést feltétlenül kompressziós harisnyában végezze. Kutatások szerint az úszás, a sík terepen való séta/enyhébb kocogás és a kerékpározás a legelőnyösebbek, mivel mindhárom segít a vénás pangás megszűntetésében, az izompumpa fokozásában. Ez utóbbi főleg az úszás előnye, ráadásul ekkor a hideg víz össze is szűkíti az egyébként kitágult ereket, és a vízen való úszás kiiktatja a gravitáció okozta káros hatást, hozzájárulva ezzel a vénás visszaáramláshoz- mondja dr. Sepa György, a Trombózisközpont érsebész főorvosa.

Tipp: fokozatosan szoktassa hozzá magát a testmozgáshoz, valamint semmiképp se hagyja ki a bemelegítést és a nyújtást! Továbbá érdemes rendszeresen vénatornát is végeznie, a vér pangásának elkerülése érdekében!


Ha már a mozgás sem segít

A rendszeres mozgás, bár sokat segíthet a visszértágulatokon, de előrehaladott esetben komolyabb beavatkozásra van szükség. Hajszálerek kialakulása esetében a szkleroterápia jelenthet gyors segítséget, mely során egy vékony tű segítségével egy speciális oldatot fecskendeznek az adott érbe, így a benne lévő vér megalvad, majd kompressziós kezelés hatására a vénák falai összetapadnak, majd felszívódnak.

Ezekben az esetekben hatásos a szkleroterápia

Kisebb visszértágulatokra a radiófrekvenciás kezelés nyújthat megoldást. A termokoaguláció elvén alapuló terápia során egy vékony tűn keresztül alkalmazott nagyfrekvenciájú rezgés (4 MHz) által kiváltott hőhatás roncsolja az erek falát, így azok összezáródnak, és a bennük lévő vér hirtelen megalvad, sejtjei szétesnek. A módszer csupán minimális fájdalommal jár, ráadásul kezelés után kompressziós harisnya viselésére sincs szükség, ezért akár nyári melegben is elvégezhető.

Előrehaladott esetben radiófrekvenciás műtétre van szükség, melyet altatás és vágás nélkül végzünk, helyi érzéstelenítésben. Ez sokkal kíméletesebb, mint a hagyományos visszérműtét és a beteg már a műtétet követő 3. napon munkába állhat.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.