Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem múlik a nyakmerevség? Fontos az orvosi kivizsgálás

Érdekességek2025. július 03.

Fotó: rawpixel © 123RF.com

A nyaki merevség általában egy egyszerű „elalvás” miatt alakul ki, de ha az állapot tartósan fennáll, az jelentősen rányomja a bélyegét a hétköznapokra, különösen, ha más tünetek, például váll- vagy fejfájás is társulnak mellé. Dr. Csengei Gábor PhD, a Fájdalomközpont – Prima Medica reumatológusa azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyekkel orvoshoz kell fordulni.

A merev nyak az autóvezetésben is akadályozhat

A nyakmerevség jellegzetes tünete a fájdalom és nyak mozgatásának nehézsége, amely főként a fej oldalra fordításkor jelentkezik. Néha a nyak olyan merevvé válhat, hogy csak a teljes test elfordításával tudunk oldalra nézni. Igen gyakran jelentkezik ez a panasz reggel, felkelés után, ám egyes esetekben egész nap fennmarad a merevség. Máskor konkrét mozdulathoz köthető a fájdalom, amikor mintegy „meghúzzuk” a nyakunkat. Elképzelhető, hogy a nyaki probléma az oka a fejfájásnak, váll- és karfájdalomnak is.
– A nyaki merevséggel járó fájdalom az egészen enyhétől a komoly, éles, kínzó érzésig terjedhet. Különösen oldalra fordításnál nyilallhat bele a fájdalom a testrészbe, ami adott esetben lehetetlenné teszi az olyan mindennapos tevékenységeket, mint például az autóvezetés.

Izomfeszülés és gerincprobléma is okozhatja


Ha a nyakmerevségnek nincs konkrét eseményhez köthető oka, nehezebb lehet beazonosítania a panasz forrását. Néha a merevség a nyaki gerinc valamiféle rendellenességére utal. Kisebb valószínűséggel, de megjelenhet okként a nyaki porckorongsérv, a degeneratív nyaki gerincbetegség, a degenaratív nyaki ízületi betegség (arthrosis), illetve olyan ritkább betegségek, mint a tumor vagy bizonyos fertőzések. Ez utóbbiról tudni kell, hogy agyhártyagyulladás tünete is lehet a hirtelen kezdődő, erős fejfájás és nyakmerevség, amellyel viszont haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. 

Mikor érdemes orvosi segítséget kérni?

Az esetek többségében a merevség és a fájdalom néhány nap, egy hét alatt elmúlik. Természetesen ezen idő alatt is szükség lehet vény nélküli fájdalomcsillapításra, hideg-meleg borogatásokra, de mindenkinél egyéni, mennyire viseli a fájdalmat, mennyire befolyásolja a panasz az életét, esetleges korábbi tapasztalataiból kiindulva mennyire tart a kiújulástól.
– Ugyanakkor a nyakmerevítő önkéntes használatát nem javaslom a páciensek, inkább fenn kellene tartani a normál aktivitást, amennyire lehetséges. Ezt a speciális segédeszközt csak orvosi rendelvényre szükséges használni. Erről és a szükséges további kezelésekről, eljárásokról mindenképpen csak a diagnózis után szabad dönteni – foglalja össze dr. Csengei Gábor PhD, a Fájdalomközpont – Prima Medica reumatológusa. – Ha tehát nem múlik el a panasz egy hét alatt, esetleg fokozódik is, vagy már nem először jelentkezik, feltétlenül ajánlott a kivizsgálás. Ha a gyakori okok egyike áll a háttérben, akut esetben gyors segítséget jelenthet a helyi, célzott gyulladáscsökkentő injekció. Hosszútávon pedig jó hatású lehet a természetes hatású lökéshullám terápia, az orvosi kollagén injekció, illetve prevenciós hatása miatt is feltétlenül ajánlott a funkcionális gyógytorna és gyógymasszázs.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mellkasi fájdalom: Jelek, amelyek szív- és érrendszeri eredetre utalhatnak

2025. augusztus 30.

A legfontosabb szabály, hogy a mellkasi fájdalom, szorítás vagy bármilyen panasz eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat, az öndiagnózis veszélyes és félrevezető lehet. Ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma szív eredetű. Ezek többek közt:


meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok (elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, koleszterinszint, dohányzás),
szívbetegségek a családban,
légszomj, hidegrázás jelentkezése,
mellkasi fájdalom erősödése, illetve, ha nem múlik gyógyszer vagy masszázs hatására sem.


Ha viszont a fájdalom enyhül, hatékonyan csökkenti a gyógyszer vagy a masszázs, illetve, ha már korábban jelentkezett ilyen fájdalom, aminek más jellegű eredete volt, valószínűleg nem a szívben keresendő a kiindulópont.

Ilyen vizsgálatok lehetnek szükségesek

Kardiológiai vizit

Elsődlegesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén. Ugyanakkor a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni. Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de valószínűleg szükség lehet további vizsgálatokra is.

Nagylabor vizsgálat

A vérkép- és vizeletelemzés számos olyan problémára fényt deríthet, amely a tünetek hátterében állhat. A laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.  

Pánikbetegség és magas vérnyomás?

2025. augusztus 29.

A pánikbetegség járhat kiugró vérnyomásértékkel, de lehet önálló betegség is.

Pánikbetegség

Ilyenkor váratlan, visszatérő pánikroham jellemzi az állapotot. jól használható egyetlen anamnesztikus kérdés: „Tapasztalt-e ön olyat, hogy rövid időre, másodpercekre vagy percekre eluralkodik önön a rémület, ill. a pánik, majd heves szívdobogásérzése, légszomja és szédülése jelentkezik?”
Figyelem, nagyon fontos a panaszok kialakulásának a sorrendje!

Először van a szorongás (rémület, pánik), s ezt követik a szívpanaszok, nem pedig fordítva.

Más a jelentősége az időnkénti vérnyomás-emelkedésnek és más a magasvérnyomás-betegségnek. Bizonyos hatások kiválthatnak vérnyomás-emelkedést:


fizikai megerőltetés,
sport,
idegi hatások,
szorongás,
félelem,
düh.


Ezek nem jelentenek magasvérnyomás-betegséget, ezek a szervezet alkalmazkodási reakciói, így normálisnak tekinthetők.

Mikor kell kardiológushoz fordulni a mellkasi fájdalom miatt?

2025. augusztus 29.

A mellkasi fájdalom kapcsán nem feltétlenül tudjuk eldönteni, vajon milyen orvoshoz kellene fordulnunk. Pulmonológus az esetleg tüdő problémák miatt, esetleg gasztroenterológus, ha refluxra gyanakszunk, pszichiáter, pszichológus a szorongás kapcsán vagy kardiológus a szív- érrendszeri eredet miatt? Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa arra adott választ, milyen tényezők miatt lehet fontos a kardiológiai kivizsgálás.

Számos oka lehet a mellkasi fájdalomnak

Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más vegetatív tünetek (például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus) kísérnek, akkor mentőt kell hívni!
– A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket. Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, a refluxtól kezdve, az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa.