Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem olyan vészes, mint gondolnád: őszintén a rákszűrésről

Érdekességek2019. szeptember 16.

Sokakban él félelem a nőgyógyászati rákszűrés hallatán, és már az első lépéseket sem merik megtenni. Talán te is azok közé tartozol, akik folyamatosan halogatják a vizsgálatot attól félve, hogy az fájdalommal, kellemetlenséggel jár. Esetleg az eredménye miatt aggódsz. A szó tényleg kissé ijesztő lehet, de valójában megelőzésről van szó, épp ezért fontos, hogy ne hanyagold el a rendszeres ellenőrzést, amely az egészségmegőrzés fontos része. Megmutatjuk, mire számíthatsz a rendelőben, így felkészülten és bátran jelentkezhetsz be orvosodhoz.  

Ha fodrászról, kozmetikusról vagy manikűrösről van szó, szívesen áldozunk időt arra, hogy jobban érezzük nőként magunkat a bőrünkben. A nőgyógyásszal kapcsolatban már kevesebb a lelkesedésünk, és hajlamosak vagyunk tologatni a rutinvizsgálat időpontját. Pedig a kiegyensúlyozott élethez hozzátartozik az intim egészség megőrzése is, ami ráadásul kihat a párkapcsolatunkra, családi életünkre is.

Mégis nehezen szánod rá magadat a rákszűrésre? Érthető, hiszen esetleg azt sem tudod, mi zajlik egy ilyen vizsgálat során. Ne várd meg azonban a panaszokat, mert az akár komoly következményekkel is járhat! Hazánkban évente közel 1 500 új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak, sajnos sokszor előrehaladott állapotban, a szűrés így nemcsak hasznos, de létfontosságú is lehet. A kezdeti stádiumban felfedezett betegség ugyanis nagy eséllyel gyógyítható eredményesen. Ha rendszeresen jársz szűrővizsgálatra, automatikusan beépül a teendőid közé, és évente csak fél órát kell rászánnod. Ráadásul nem is olyan rémisztő, mint hiszed.


Mi is az a rákszűrés?

Megnevezésétől eltérően a rákszűrés célja a megelőzés, hogy feltérképezze, elindultak-e esetleg olyan folyamatok a szervezetedben, amelyek beavatkozás nélkül rosszindulatú daganat kialakulásához vezethetnek. A méhnyak jóindulatú sebei, egyes elváltozásai és a kezdeti, még gyógyítható stádiumban lévő rák könnyen felismerhető a rendszeresen elvégzett nőgyógyászati szűrővizsgálattal. Kezelőorvosod alaposan megvizsgál, hogy az esetleges egyéb problémák vagy kezdődő betegségek tüneteit is észrevegye. Akkor is keresd tehát fel rendszeresen orvosodat, ha panaszmentes vagy!

Mi történik a vizsgálat során?

Miután elhelyezkedtél a székben a nőgyógyász először megnézi a külső nemi szerveket és a végbélnyílást. Ezután következik a hüvely feltárása az ún. Cusco eszközzel, közismert nevén kacsával, amikor az orvos egy apró, speciális kefével mintát vesz a méhszáj felszínéről és a külső méhszájból. A mintát egy lemezre keni, majd fixáló oldatba helyezi. A kenet citológushoz kerül, aki értékeli azt, az eredményt pedig általában maximum 10 napon belül visszaküldi az orvosodhoz. Ezt a citológiai vizsgálatot vérzésmentes napokon tudják elvégezni, ezért bejelentkezés előtt mindenképpen számold ki a ciklusodat: a ciklus első napjától számított 10-20. nap között a legideálisabb a vizsgálat.

Tipp: Ma már külön ciklus-követő applikációk is léteznek (pl. Hölgynaptár), amelyekkel könnyedén számontarthatod azokat a bizonyos napokat.

A folyamat következő lépése az ún. kolposzkópia. Ez lényegében egy kis nagyítású mikroszkópos vizsgálatot jelent. Ennek során a nőgyógyász kétszer nézi meg a méhnyak felszínét: először természetes állapotában, majd hígított ecetsavoldattal való ecsetelést követően. Célja szintén a hüvely, illetve a méhnyak rákmegelőző és rákos állapotainak korai felismerése.

Ezek után következik a két kézzel végzett (bimanuális) vizsgálat. Az orvos két ujját bevezeti a hüvelybe, a másik kezét pedig ráhelyezi az alhasra. Tapintással ellenőrzi a méh méretét, formáját és mobilitását, így észreveszi, ha érzékeny vagy gyulladt. A cisztákat könnyen ki tudja szűrni ezzel a vizsgálattal. Egyre több nőgyógyász csinál hüvelyi ultrahangot is, amellyel jól látható a méh nyálkahártyája, és felderíthetők a petefészek elváltozásai vagy az esetleges daganatok.

Az emlővizsgálat a szűrés elengedhetetlen része. Az orvos általában a vizsgálat végén szokta finoman áttapintani a melleket, hogy megnézze, vannak-e benne csomók vagy egyéb fizikai elváltozások. Emellett 40 éves kor fölött műszeres vizsgálat (mammográfia, ultrahang) is javasolt.

Hogyan értelmezd a szűrés eredményét?

A kenetek értékelésére általában a Papanicolau-féle (Pap) beosztást használják, amely egy ötfokú skálán mutatja meg az eredményt:

P3 vagy afölötti érték esetén mindenképp konzultálj nőgyógyászoddal, aki segít a konkrét lelet értelmezésében, és tanácsot ad a megfelelő gyógymóddal kapcsolatban.

Jelentkezz be rendszeresen időpontra!
Minden nemi életet élő, tehát szexuálisan aktív nő részére minimum évente javasolt a rákszűrés. Ennél gyakrabban olyan esetekben ajánlott a vizsgálat, amikor rosszindulatú nőgyógyászati betegség gyakoribb előfordulása várható. Ilyen például a korábbi kóros rákszűrés eredménye, családban, egyenes ági felmenők között előforduló nőgyógyászati rákos megbetegedés vagy egyes fertőzések.

Ellenőrizd magad otthon! Tapintsd át a melleidet minden menzesz után, hogy időben észrevedd az esetleges elváltozásokat. Kérdezd meg a nőgyógyászodat, mire érdemes odafigyelni az önvizsgálat során.

Vedd komolyan az eredményt! Kövesd orvosod utasítását, aki a rákszűrés eredményétől függően javasol eljárást. Ha például hámelváltozást azonosít, vagy csak gyanús eredményt mutatnak a leletek, a következő vizsgálatig a méhnyak immunitását erősítő kezelésre lehet szükség. Ezekben az esetekben a hámszövet helyreállítását elősegítő, de a további elváltozások megelőzésére is szolgáló hüvelygélt írhat fel nőgyógyászod.

Figyelj a jelekre! Amennyiben gyanús tüneteket vagy bármilyen rendellenességet észlelsz magadon, ne várd meg az éves esedékes vizsgálatot, hanem fordulj azonnal nőgyógyászhoz!

A nőgyógyászati vizsgálatokkal és az intim egészség megőrzésével kapcsolatban további hasznos írásokat olvashatsz a Ragaszkodj hozzá! kezdeményezés weboldalán.  


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.