Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem szabad túlzásba vinni a chia-mag fogyasztását!

Érdekességek2017. március 02.

Bár a chia-mag, magyar nevén aztékzsályamag slágerterméknek számít manapság, értékesítésének szigorú feltételei vannak, nem árusítható például ömlesztve, illetve pudingba vagy joghurtba keverve, a napi maximális ajánlott beviteli mennyiség felett pedig emésztési problémákat okozhat - hívta fel a figyelmet közleményében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). 

Napi 15 g - ennél többet ne fogyasszunk belőle!

A tájékoztatás szerint a chia-mag magas, 18-30 százalékos rosttartalma miatt fontos szerepet játszhat a napi ajánlott rostbevitel biztosításában. Azonban túlzott fogyasztása emésztőrendszeri problémákat is okozhat, ezért napi 15 grammnál nem lehet többet fogyasztani belőle - hívták fel a figyelmet a közleményben.

Figyeljünk a keresztallergiára!

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) állásfoglalásaiban megemlíti, hogy nem zárható ki az aztékzsályamag allergizáló hatása sem, néhány esetben ugyanis keresztallergiás reakció lépett fel a szezámmagra, illetve a mustárra érzékenyeknél - írták.


Szigorú feltételek mellett árusítható

A chia-mag kizárólag előrecsomagolt formában vagy csak bizonyos termékek összetevőjeként, szigorú feltételek mellett értékesíthető. A magot tartalmazó termék jelölésén fel kell tüntetni, hogy a napi bevitel legfeljebb 15 gramm lehet, összetevőként csak pékárukba, reggeli gabonapelyhekbe, valamint gyümölcs-, csonthéjas- és magkeverékekbe legfeljebb 10 százaléknyi mennyiségben tehető. A magot törve vagy őrölve gyümölcslevekhez és gyümölcsital-keverékekhez legfeljebb 450 milliliterenként 15 gramm mennyiségben adható. Nem árusítható tehát például a chia-puding vagy a chia-joghurt - írták.

Az aztékzsályamag az Európai Unióban "új élelmiszernek" minősül, a forgalmazására irányuló kérelmeket a földművelésügyi miniszterhez kell benyújtani, azok elsődleges értékelését pedig a Nébih végzi el az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szakértői véleménye figyelembevételével, és ezek alapján történik az engedély kiadása - írták.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.