Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem találják az erős fájdalmai okát?

Érdekességek2023. február 08.

Elkeserítő azzal szembenézni, ha orvostól orvosig járkálunk a fájdalommal, és sem pontos diagnózis nem születik, sem hatékony kezelés nem történik.  Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr szerint valóban nem könnyű beazonosítani a rejtélyes, erős fájdalom okát, de ha sikerül, komplex kezeléssel jelentős javulás érhető el.

Fotó: 123rf.comSérülés és pszichés trauma is okozhat erős fájdalmat

Míg néhány évtizede sokan még az orvosok közül is „hisztiként” kezelték a nyilvánvaló ok nélküli, súlyos, tartós fájdalmat, ma már önálló kórképként létezik a krónikus fájdalom szindróma (KFSZ). A szemléletváltás egyik oka, hogy mára már képalkotó diagnosztikával is láthatóvá vált, hogy a krónikus fájdalom strukturális változásokat hoz létre az agyban, ami szorongást, kognitív romlást is eredményez. Vagyis minél tovább fáj, annál inkább szorongunk, amitől nem tudunk a megszokott színvonalon teljesíteni, ami következményesen fokozza a szorongást, ami pedig felerősíti a fájdalmat. Ördögi kör.

Az esetek többségében a KFSZ forrása egy sérülés vagy betegség. Ritkábban, de az is előfordul, hogy egy pszichés trauma vagy a negatív élmények összessége „feléleszt” egy régi fájdalom-emléket, ami idővel állandósul. Ilyenkor alakulnak ki azok a fej-, váll-, nyak-, hátfájdalmak, vagy akár a több mozgásszervben jelentkező fájdalmak, izom- és idegi fájdalmak, amelyeket nagyon nehéz elviselni és diagnosztizálni is.  

A diagnosztizálás is lehet csapatmunka

Tisztán kell látni, hogy a KFSZ páciens nem túloz, hanem valóban szenved, aminek okát azonban nem feltétlenül lehet kimutatni laborvizsgálatokkal, képalkotó módszerekkel. Emiatt nem ritka, hogy a KFSZ páciensek egyik szakorvostól a másikig keverednek, diagnózis és valódi segítség nélkül.

Éppen ezért fontos a rendkívül alapos kikérdezés és vizsgálat alapján felállított diagnózis, amely szinte fél gyógyulás – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőr. – A feladat összetettsége miatt gyakran nem is egyetlen orvos mondja ki, hogy krónikus fájdalom szindróma okozza a tüneteket, hanem egy team, amelynek a fájdalomspecialistán kívül tagja lehet többek közt az ortopédus, a reumatológus, a neurológus és akár a mentálhigiénés szakember is. 

Saját praxisomban, sok komplexen kivizsgált betegem esetében a kullancs terjesztette Lyme borelliosis is több esetben okozott KFSZ-re jellemző tüneteket, mint a vándorló fajdalom, az ízületi fájdalmak, a zsibbadó – szurkáló érzések a végtagokban, a depresszív hangulat, az alvászavar, a teljesítménycsökkenés, a szorongás, az általános rossz közérzet.


Csodaszerek helyett komplex kezelés segíthet

Ha megszületik a diagnózis, eldönthetjük, hogy milyen eljárás, milyen összetett kezelés lehet a legjobb hatásfokú. A célzott injekciókúra éppúgy hatékony lehet, mint a természetes hatóanyag tartalmú eljárások, például a hialuronsavas- vagy orvosi kollagén injekciók, a lökéshullám- vagy a lágylézer terápia. Nagyon jól alkalmazható KFSZ-nél az akupunktúra, amelynél az összetett hatásokon túl az is fantasztikus, hogy a kezelés nem csak az adott betegségen, de az individuális terápián is múlik – ismerteti Arnold doktor.

Fotó: 123rf.com

– Ezen kívül elengedhetetlenül fontos, hogy a gyógyulást támogassuk funkcionális gyógytornával, célzott mozgásterápiával. Pszichés oldalról is kell a segítség, a pszichológusok, pszichiáterek, életvezetési tanácsadó segítsége nélkül nem lehet teljes a felépülés, különösen, ha már következményesen kialakult szorongás, depresszió. A komplex fájdalomcsillapító és oki kezeléseknek éppen az a lényege, hogy több oldalról közelítsünk a KFSZ felé, és minden fázisban erősítsük a páciensek kitartását, hogy a javulás, a gyógyulás elérhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit érdemes tudni a köhögésről?

2025. december 15.

Az ingerköhögés (száraz, improduktív) és a hurutos köhögés (produktív, váladéktermeléssel járó) egymástól eltérő kezelést igényel, amire a gyógyszerész ad tanácsot.

Köhögéshez (akut bronchitis) többnyire a légutak vírusfertőzés okozta akut gyulladásai vezetnek. A betegség szinte mindig az orr-garat tájék gyulladásával együtt jelenik meg. Kezdetben rendszerint száraz ingerköhögés jelentkezik, ami két-három napig tart, majd hurutos köhögéssé alakul. A köhögés „le is húzódhat”, mellcsonti fájdalmat okozhat – ami egyben a légcső gyulladását is jelzi. Vírusfertőzésre utal, ha a váladék átlátszó és tiszta. A sárgás vagy zöldes váladék oka bakteriális felülfertőződés lehet. A köhögés terápiájában hatékony lehet az inhalálás, ami főként növényi illóolajokkal történik, de az orvos más hatóanyag alkalmazását is rendelheti inhalációs módszerrel.

Az inhalálás helyes módja


Az inhalálás már nem azt jelenti, mint a korábban bevett módszer – azaz kendővel letakart fejjel a forró víz fölé hajolás. Ez a módszer ugyanis ingerli a szem nyálkahártyáját, így az inhalálás túl korai megszakításához vezet.
Olyan inhalátorok használata javasolt, amelyek az orrot és a szájat összeszorító (hámhoz hasonló) szerkezettel rendelkeznek.
A tüdő eléréséhez hatékonyabb a szipka alkalmazása. Forró vízbe cseppentett illóolajjal történő inhaláláshoz nyálkaoldó és hörgőgörcsoldó hatás is társul, emiatt az inhalálás hatékonyabb, mint a mellkasi bedörzsölő alkalmazása.
A legfontosabb, hogy elég hosszú ideig tartson az inhalálás (legalább 15 percig), valamint, hogy azt napi több alkalommal célszerű megismételni.

Mit fogyasszunk, ha vesekövünk van?

2025. december 14.

A cél a kövek növekedésének és az új kő képződésének a megakadályozása.

A vesekő esetében fontos szempont a bőséges folyadékbevitel (2,5–3,0 liter/nap), legalább 2 liter/nap. Ez elősegíti, hogy a vizelet kellően híg legyen, így az nem koncentrálódik be, nem csapódik ki kristály belőle. A bőséges folyadékbevitel mellett a vizelet fiziológiásan enyhén savas vegyhatásának lúgos irányba (6,0–6,5 pH között) történő változtatása is fontos. Az étrendbe így lúgos vegyhatást eredményező összetevőket kell beiktatni. Csökkenteni kell a savas vegyhatást eredményező nyersanyagokat, élelmiszereket.

Nem mindegy, milyen italokkal pótoljuk a folyadékot: a folyadékpótlásnak a vízfogyasztáson kell alapulnia. Az üdítőitalok növelik a vesekőképződés kockázatát. A közkedvelt jeges tea szintén nem előnyös választás: nagy az oxálsavtartalma, aminek a sói (oxalátok) kicsapódnak és kisebb-nagyobb kövecskékké állhatnak össze.

Oxalát minden teában jelen van, akár hideg, akár meleg, azonban a jeges változata több veszélyt rejt, ha a vesekő kialakulásáról van szó. A nagy teakedvelők válasszanak inkább – a fekete helyett – zöld teát, és adjanak hozzá citromlevet, ami (a citrát miatt) ellensúlyozza az oxalátok hatását. Az alkoholfogyasztás szintén növeli a vesekőképződés kockázatát.

Nyakunkon a légúti megbetegedések szezonja – a védelem kulcsa a megelőzés

2025. december 14.

Minden második egy év alatti csecsemő, és lényegében az összes kisgyermek kétéves koráig átesik az RSV (légúti óriássejtes vírus) fertőzésen Magyarországon. Közülük mintegy 3700 kórházba is kerül a szövődmények miatt. Szakemberek, az őszi RSV-szezon kezdetén, azokra a megelőzési módokra hívják fel a figyelmet, amelyek segíthetnek abban, hogy a kisgyerekek elkerüljék a kórházi kezelést.

Az ősz beköszöntével megérkezik a légúti megbetegedések szezonja is. Erről a legtöbb embernek az influenzajárvány jut az eszébe, pedig egy másik, kevésbé ismert, mégis komoly egészségügyi kockázatot jelentő légúti fertőzés, a főként az alsó légutakat megtámadó RSV (légúti óriássejtes vírus) is ebben az időszakban kezd el terjedni és a szezonja egészen áprilisig tart. Ez a vírus azonban az influenzánál súlyosabb lefolyású betegségeket okoz a csecsemők és kisgyermekek körében, akik a leginkább védtelenek a fertőzéssel szemben.

A légúti óriássejtes vírus, vagyis az RSV világszerte évente 33 millió 5 év alatti gyereket betegít meg, Magyarországon 2 éves kor alatt gyakorlatilag minden kisgyerek (90%) átesik a fertőzésen. Az egy év alatti csecsemők közel fele kapja el az RSV-t, ami mintegy 30–38 ezer (több tízezer) esetet jelent évente, közülük pedig körülbelül 3700-an kórházba is kerülnek a vírus okozta megbetegedések – bronchiolitis vagy tüdőgyulladás – következtében. Ez a szám a háromszorosa az influenzához köthető kórházi kezelések számának ebben a korosztályban. Az RSV az egyik vezető oka a csecsemők kórházi kezelésének, nehéz megjósolni, mely csecsemőknél alakulnak ki súlyos tünetek, melyek orvosi ellátást igényelnek.

Dr. Farkas Ferenc Balázs, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosjelöltje elmondta: bár jóval kisebb figyelem irányult rá, de már a COVID járvány idején is több kisgyerek került kórházba az RSV, mint a koronavírus miatt. Sajnos, a szövődmények következtében, ritkán, de halálesetek is előfordultak. “A vírus cseppfertőzéssel és érintéssel terjed, ezért a fertőződés elkerülése érdekében fontos a gyakori, szappanos kézmosás, a vírus ugyanis órákig életképes marad a tárgyakon és a felületeken. Fontos továbbá a zárt terek rendszeres szellőztetése, a téli hónapokban is” – tette hozzá a szakember.