Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem tesznek különbséget az étrend-kiegészítők és a gyógyszerek között

Érdekességek2020. szeptember 02.

Fotó: gettyimages.com

A fiatalok 72 százaléka tisztában van azzal, hogy az étrend-kiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, 23,6 százalékuk azonban tévesen a gyógyszerek csoportjába sorolja ezeket a termékeket, ráadásul nagy arányban próbálják ki ezeket a szereket –  derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. idei közös kutatásából.

A 18-30 éves korosztályra vonatkozó kutatásban, amelybe 500 embert vontak be, megállapították, hogy a válaszadók 66,2 százaléka szedett már valamilyen étrend-kiegészítőt: a 18-22 éves korosztály 56,6 százaléka, a 23-26 év közöttiek 64,4 százaléka, míg a 27-30 éves korcsoport 74,4 százaléka szedett már ilyen készítményeket. A felmérés szerint a nők körében népszerűbbek az étrend-kiegészítők (73 százalék), mint a férfiaknál (58,2 százalék).

A fiatalok leggyakrabban azért vásárolnak étrend-kiegészítőt, mert azok koncentrált formában tartalmazzák a hatóanyagokat, de az egészségük megőrzése is fontos motiváció számukra. Ugyanakkor megjegyezték, a válaszadók 46,8 százaléka szerint az is meghatározó szempont, hogy az étrend-kiegészítőket nem szükséges orvossal felíratni.


A közlemény idézte Hankó Zoltánt, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnökét, aki aggasztónak nevezte, hogy a fiatalok egy része nem tesz különbséget az étrend-kiegészítők és a gyógyszerek között. Mivel az étrend-kiegészítők az uniós szabályozás következtében nem esnek át bevizsgáláson, így a fogyasztók nagyobb eséllyel találkozhatnak hamisított szerekkel, a rossz tapasztalatok pedig nem csak a jogszerűen forgalmazott étrend-kiegészítőkbe, de a gyógyszerekbe vetett bizalmat is megingathatják.

Bérci István, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) elnöke szerint a felmérés rámutatott, hogy a magyar fiatalok továbbra sem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel az étrend-kiegészítőkről, ugyanis a válaszadók csupán 22,4 százaléka ismerte fel, hogy az étrend-kiegészítők nem csak természetes hatóanyagot tartalmaznak, 28,6 százalékuk pedig tévesen úgy gondolja, hogy ezek a készítmények betegséget megelőző vagy gyógyító hatással rendelkeznek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Állás vagy járás közben fáj a dereka? Ez lehet a megoldás

2026. július 26.

A derékfájás az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a páciensek szakorvoshoz fordulnak, sokan azzal a panasszal, hogy járás vagy állás közben a legrosszabb. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a fájdalom hátterében álló leggyakoribb okokat vette számba.

Ezért fájhat a dereka állás vagy járás közben 

Izomfáradtság
A hosszú álldogálás vagy gyaloglás feszítő hatást gyakorolhat az alsó háti szakasz izmaira, ami fájdalmat eredményezhet. Ez a fájdalom enyhül, ha leülünk vagy lefekszünk. (A túlsúly ebből a szempontból kiemelt kockázati tényezőnek számít.)

A kezelés alapja is maga a pihentetés, szükség esetén borogatás, majd kis idő után az izmok finom nyújtása. Hosszú távon pedig a testsúlyrendezés és a stresszkezelés is fontos lépés lehet.

Gerinccsatorna szűkület
A gerinccsatorna beszűkülése extra nyomást helyez a gerincvelőre és az idegekre, és ez a probléma igen gyakran az alsó háti szakaszt, a derekat érinti. Sokan azt tapasztalják, hogy a fájdalom erősödik leüléskor vagy előre hajoláskor. Emellett olyan tünetek is előfordulhatnak, mint a lábak elgyengülése, a zsibbadás, érzéskiesés a derékban, a fenékben vagy a lábakban, illetve éles, a lábak felé sugárzó fájdalom. Súlyos esetben a bél- és húgyhólyag problémák is jelentkezhetnek, illetve a szexuális funkció is sérülhet. Bár létezik veleszületett gerinccsatorna szűkület is, leggyakrabban azonban az 50 feletti populáció találkozik a betegséggel.

A gerinccsatorna szűkület kezelésének első lépéseként a nem műtéti megoldások jönnek szóba, minta a fizikoterápia, a gyulladáscsökkentő injekciók és gyógyszerek, valamint esetleg olyan komplementer módszerek, mint az orvosi akupunktúra.  Ha az állapot nem javul, vagy romlik, olyan műtéti megoldást szokás választani, ami stabilizálja a gerincet és csökkenti az idegeket érő nyomást. 

Zsírdaganatok

2026. július 26.

Szervezetünk igen fontos építõanyagai a különbözõ összetételû és funkciójú zsírok, amiket lipoidoknak, zsírnemû anyagoknak nevezünk.

A lipoidok zsírban oldódó szerves anyagok, igen nagy az energiatartalmuk, és a sejtek különleges építõanyagait képezik.

Az emberi zsíranyagcsere sokféle összetevõjének élettani szerepe és mûködése még napjainkban sem teljesen tisztázott. Megkülönböztetünk neutrális zsírokat (olein, palmitin, sztearin), foszfatidokat (glicerin, lecitin, kefalin), cukortartalmú lipoidokat (cerebrozidok, gangliozidok), szteroidokat (koleszterin), viasszerû anyagokat és színtestecskéket is tartalmazó zsírokat (karotin, lipofuscin).

Előrelépések az akupunktúra alkalmazásában

2026. július 25.



Az elmúlt két évtizedben mind mennyiségben, mind minőségben megnőtt azon bizonyítékok száma, amelyek az akupunktúra hatékonyságát igazolják. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista, akupunktőrszerint mára nagyon szilárd alapokon nyugszik ezen eljárás bizonyíthatósága számos téren, de különösen a fájdalomcsillapítás területén.

Egyre nagyobb szükség van rá

Az akupunktúra, mint a hagyományos kínai orvoslás egyik legrégebbi ága, egyre keresettebbé és elismertebbé válik a fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés terén. E két terület azért kiemelten fontos, mert az elöregedő, mozgáshiányos társadalmakban hatalmas problémát jelent a mozgásszervi betegségek, problémák kezelése, az ezzel együtt élők hatékony ellátása. Vagyis ezen a területen, különösen az ún. fájdalomszindrómáknál egyre nagyobb szükség van a nyugati – es keleti gyógymódok ötvözésére az integratív medicina szellemiségében.

Éppen ezért nem véletlen, hogy 1997 és 2010 között több, mint 600 klinikai vizsgálatról született publikáció a témában. Ezek közül is az egyik legszigorúbb analízist az angol National Institute for Health Research végezte.  A kutatók első lépésként kiválasztottak 29-et a legmagasabb minőségű, randomizált, ellenőrzött vizsgálatok közül. Ezek a kutatások közel 18.000 páciens esetében hasonlították össze a valódi akupunktúra, az „ál-akupunktúra” és a nyugati típusú orvosi kezelések hatékonyságát. „Ál-akupunktúra” alatt olyan kezelést értettek, amely során a tűszúrások nem érték el a bőr megfelelő mélységét vagy rossz helyeken történtek a szúrások.