Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem vagyok elégedett a súlyommal!

Érdekességek2021. június 03.

Vajon jól tudjuk-e, hogy ideális esetben milyen testsúllyal kellene rendelkeznünk? Nem túlozzuk-e el a fölösleges kilóink miatti állandó aggodalmat? Mert szinte soha nem vagyunk elégedettek…

 

Fotó: pixabay.comEz a probléma sokunknak okoz gondot, egyúttal számos téves elképzelést vet fel. Gyakran fogadunk meg különféle tanácsokat anélkül, hogy alkatunkat és más tényezőket figyelembe vennénk. Emiatt igaz és hamis állításokat kívánunk tisztázni a helyes testsúly megítéléséről. Annak érdekében, hogy ne szorongjunk fölöslegesen a formánk miatt, és főleg ne tűzzünk ki irreális célokat…

1. A megfelelő testsúly az, amit kiegyensúlyozott táplálkozással – kellő mértékű testmozgás mellett – diétázás nélkül tartani tudunk

Ideálisnak mondható a testsúlyunk, ha jó közérzetet biztosít, és nem gondolunk folytonosan arra, hogy fogynunk, vagy esetleg híznunk kellene. Amellett e súly megtartása természetes úton történik, nem igényel különösebb erőfeszítéseket. Kiegyensúlyozott táplálkozással, rendszeres testmozgással, és némi önfegyelemmel ez a cél nem is olyan elérhetetlen. Természetesen vannak feltételei: elsődlegesen az, hogy minden egyes étkezésnél csak addig együnk, amíg éhséget érzünk – ne rakjuk meg ismét a tányérunkat, csak azért, mert nagyon ízletes az étel, vagy mert pld. nem akarjuk megsérteni a vendéglátót. És persze idegességünket se nassolással, fölösleges evéssel vezessük le.  Emellett legyünk kitartóak az életmódunktól, korunktól függő, elengedhetetlenül szükséges fizikai aktivitás tekintetében. Fontos az is, hogy ne összpontosítsunk állandóan arra, mennyit mutat a mérleg, ne méredzkedjünk naponta. Kb. 5 kg ingadozás, megszokott súlyunkhoz képest, elfogadható. Ha jól érezzük magunkat a bőrünkben, és nem nő a többlet, fölösleges kétségbe esnünk!

2. Kb. 10 kilóval legyen kevesebb a súlyunk, mint a magasságunk (100 cm fölött)

Ez a számítás egyszerűsége miatt vonzónak tűnik, és régóta tartja magát a köztudatban – de nem felel meg a valóságnak. Az ideális testsúly ilyen meghatározása a testmagassághoz viszonyítva idejét múlta, és helytelen, mert nem veszi figyelembe a testfelépítést, az életkort, a nemet, vagy a fizikai aktivitás mértékét. Kívánatos testsúlyunkat csak ezen tényezők együttes vizsgálatával tudjuk megállapítani.

3. A testtömeg-index (BMI) csak egy jelzőszám

Ez az arányszám (rövidítése TTI, az angol „body mass index” alapján pedig BMI) arra szolgál, hogy értékeljék az egyén testességének mértékét egy adott számítási móddal: a kg-ban megadott testtömeget elosztják a testmagasság négyzetével.

Ez hasznos eszköz lehet pld. egy populáció elhízottsági fokával kapcsolatos statisztikáinak elkészítésekor. Személyekre bontva azonban nem lehet egyértelműen támaszkodni rá, hiszen ez a szám sem vesz figyelembe több olyan tényezőt, mely befolyásolja az ideális testsúlyt. Így sokkal kisebb jelentősége van, mint hinnénk…  A BMI sem tesz különbséget férfiak és nők közt, a nagyobb izomtömeggel rendelkező, sportot űző, vagy az ülő foglalkozású emberek közt. Ezért nem helyes ezt az index-számot minden körülmények közt alapul venni. (Tavaly az Oxfordi Egyetem egyik professzora, Nick Trefethen meg is kérdőjelezte a BMI hitelességét, és kissé módosított számítást javasolt.)


4. Az ideális testsúly – mi döntünk felőle

Amikor pld. 50 kg-t szeretnénk elérni, miközben általában 58-60 kg között mozgunk, a folytonos harcot választjuk a természettel szemben… A szakemberek szerint nagyon rossz taktika, ha önkényesen határozzuk meg a számunkra kívánatos testsúlyt, figyelmen kívül hagyva alkatunkat, életmódunkat és egyéb körülményeket. Amennyiben állandóan ennek elérésére, illetve megtartására összpontosítunk, a gyakori sikertelenség önértékelésünk romlásához vezet. Még ha nagy akaraterővel rendelkezünk is, a mindennapi életben az irreális célhoz vezető úton biztos, hogy nem várt akadályokba ütközünk, melyek legyőzésének nehézségei önbizalom-vesztéssel járnak.

Fotó: 123rf.com

5. A lehető legkevesebb zsírfogyasztás a cél

Kb. 15-20% a testzsírtömeg ajánlott aránya a felnőtt férfiak és nők körében. Ez a százalékarány önmagában természetesen nem jelenti az ideális testsúly megvalósulását. Az viszont igaz, hogy túlsúlyosság esetén a testzsírtömeg csökkentésére kell törekedni. A szív- és érrendszeri betegségek esélyének mérséklése szempontjából az a kívánatos, ha a nők indexe 30%, a férfiaké 20% alatti, de az izomtömeg aránya sem mellékes tényező. Ez utóbbi minél magasabb, annál inkább igazolja, hogy kielégítő mennyiségű testmozgást végzünk, mely az egészség megtartása és a hosszú élettartam elősegítése szempontjából is fontos.

6. Alkatunk örökletes, nincs mit tenni!

Egyénenként nagy eltérések tapasztalhatók bizonyos alkatra való hajlam tekintetében. Vannak, akik fogékonyabbak a hízásra, mások kevésbé, vagy ellenkezőleg: sovány testalkatot örököltek. Mindez azonban nem ok arra, hogy semmit ne tegyünk a megfelelő testsúly elérése és fenntartása érdekében. Az életvitel, a környezet, a táplálkozási szokások, a testmozgás mind-mind nagy szerepet játszanak benne. Az örökletesség nem végzetszerűség – állítják a szakemberek -, csak egyes esetekben elővigyázatosabbnak kell lenni.

7. Az ideális testsúly életszakaszonként változó

Terhesség, menopauza, sportolás abbahagyása… és sorolhatnánk, mi minden befolyásolja kilóink mennyiségét. Természetesen nem lehetséges ugyanazt a testsúlyt fenntartani egy életen át.  Az ideális mérték más és más pld. 20, 40, vagy 70 éves korban. 65 év fölött egyébként ajánlott is egy kicsit magunkra szedni a kielégítő táplálkozás és egészségi állapot fenntartása érdekében.  Vonatkozik ez arra az időszakra is, amikor gyermeket tervez valaki, hiszen az alacsony BMI ilyenkor nem kedvező.

8. A rendszeres testmzgás segít stabilizálni a testsúlyt

Gyaloglás, lépcsőzés, biciklizés, kertészkedés… Megannyi hétköznapi tevékenység, mely segít megőrizni állandó súlyunkat egy adott időszakban. Ha a fizikai aktivitás magában nem is fogyaszt, különösen fontos a testmozgás a visszahízás elkerülésére diétázás után, azzal a feltétellel, hogy továbbra is egészségesen táplálkozunk.

9. A testzsírtömeg megoszlása sem mindegy

A mérleg szerinti súlyunk fontos, jelzésértékű szám, de az a mód, ahogy a zsírtömeg eloszlik testünk különböző részein, ugyanannyit számít – ha nem többet -, egészségünk szempontjából. A medence körüli túlsúly sokkal kevesebb problémát jelent, mint amikor az a haskörfogatot érinti. Különösen veszélyes, ha a férfiaknál 102 cm, a nőknél 88 cm fölött van, mert akkor már metabolikus szindrómáról (összetett anyagcserezavarról) lehet szó.  Az elhízással rendszerint a vérnyomás és vércukorszint is nő, a koszorúérbetegségek, valamint a stroke kockázatával együtt.

10. A túl szigorú fogyókúrának több lehet a kára, mint a haszna

A súlyunkból gyorsan leadhatunk, ha egy ideig szigorú diétát követünk, ami azonban kockázatoktól sem mentes. Zavart okozhat az éhség- és telítettségérzet vonatkozásában, izomtömeg-vesztéshez vezethet. Az ilyen fajta diéták nagy kényszerítő hatást váltanak ki a szervezetben, felborul az anyagcsere, és később visszahízás az „eredmény”. Ördögi kör ez, amelytől a szuper gyors fogyást ígérő, „csoda-diéták” elkerülésével maradhatunk távol.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.