Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem vagyok elégedett a súlyommal!

Érdekességek2021. június 03.

Vajon jól tudjuk-e, hogy ideális esetben milyen testsúllyal kellene rendelkeznünk? Nem túlozzuk-e el a fölösleges kilóink miatti állandó aggodalmat? Mert szinte soha nem vagyunk elégedettek…

 

Fotó: pixabay.comEz a probléma sokunknak okoz gondot, egyúttal számos téves elképzelést vet fel. Gyakran fogadunk meg különféle tanácsokat anélkül, hogy alkatunkat és más tényezőket figyelembe vennénk. Emiatt igaz és hamis állításokat kívánunk tisztázni a helyes testsúly megítéléséről. Annak érdekében, hogy ne szorongjunk fölöslegesen a formánk miatt, és főleg ne tűzzünk ki irreális célokat…

1. A megfelelő testsúly az, amit kiegyensúlyozott táplálkozással – kellő mértékű testmozgás mellett – diétázás nélkül tartani tudunk

Ideálisnak mondható a testsúlyunk, ha jó közérzetet biztosít, és nem gondolunk folytonosan arra, hogy fogynunk, vagy esetleg híznunk kellene. Amellett e súly megtartása természetes úton történik, nem igényel különösebb erőfeszítéseket. Kiegyensúlyozott táplálkozással, rendszeres testmozgással, és némi önfegyelemmel ez a cél nem is olyan elérhetetlen. Természetesen vannak feltételei: elsődlegesen az, hogy minden egyes étkezésnél csak addig együnk, amíg éhséget érzünk – ne rakjuk meg ismét a tányérunkat, csak azért, mert nagyon ízletes az étel, vagy mert pld. nem akarjuk megsérteni a vendéglátót. És persze idegességünket se nassolással, fölösleges evéssel vezessük le.  Emellett legyünk kitartóak az életmódunktól, korunktól függő, elengedhetetlenül szükséges fizikai aktivitás tekintetében. Fontos az is, hogy ne összpontosítsunk állandóan arra, mennyit mutat a mérleg, ne méredzkedjünk naponta. Kb. 5 kg ingadozás, megszokott súlyunkhoz képest, elfogadható. Ha jól érezzük magunkat a bőrünkben, és nem nő a többlet, fölösleges kétségbe esnünk!

2. Kb. 10 kilóval legyen kevesebb a súlyunk, mint a magasságunk (100 cm fölött)

Ez a számítás egyszerűsége miatt vonzónak tűnik, és régóta tartja magát a köztudatban – de nem felel meg a valóságnak. Az ideális testsúly ilyen meghatározása a testmagassághoz viszonyítva idejét múlta, és helytelen, mert nem veszi figyelembe a testfelépítést, az életkort, a nemet, vagy a fizikai aktivitás mértékét. Kívánatos testsúlyunkat csak ezen tényezők együttes vizsgálatával tudjuk megállapítani.

3. A testtömeg-index (BMI) csak egy jelzőszám

Ez az arányszám (rövidítése TTI, az angol „body mass index” alapján pedig BMI) arra szolgál, hogy értékeljék az egyén testességének mértékét egy adott számítási móddal: a kg-ban megadott testtömeget elosztják a testmagasság négyzetével.

Ez hasznos eszköz lehet pld. egy populáció elhízottsági fokával kapcsolatos statisztikáinak elkészítésekor. Személyekre bontva azonban nem lehet egyértelműen támaszkodni rá, hiszen ez a szám sem vesz figyelembe több olyan tényezőt, mely befolyásolja az ideális testsúlyt. Így sokkal kisebb jelentősége van, mint hinnénk…  A BMI sem tesz különbséget férfiak és nők közt, a nagyobb izomtömeggel rendelkező, sportot űző, vagy az ülő foglalkozású emberek közt. Ezért nem helyes ezt az index-számot minden körülmények közt alapul venni. (Tavaly az Oxfordi Egyetem egyik professzora, Nick Trefethen meg is kérdőjelezte a BMI hitelességét, és kissé módosított számítást javasolt.)


4. Az ideális testsúly – mi döntünk felőle

Amikor pld. 50 kg-t szeretnénk elérni, miközben általában 58-60 kg között mozgunk, a folytonos harcot választjuk a természettel szemben… A szakemberek szerint nagyon rossz taktika, ha önkényesen határozzuk meg a számunkra kívánatos testsúlyt, figyelmen kívül hagyva alkatunkat, életmódunkat és egyéb körülményeket. Amennyiben állandóan ennek elérésére, illetve megtartására összpontosítunk, a gyakori sikertelenség önértékelésünk romlásához vezet. Még ha nagy akaraterővel rendelkezünk is, a mindennapi életben az irreális célhoz vezető úton biztos, hogy nem várt akadályokba ütközünk, melyek legyőzésének nehézségei önbizalom-vesztéssel járnak.

Fotó: 123rf.com

5. A lehető legkevesebb zsírfogyasztás a cél

Kb. 15-20% a testzsírtömeg ajánlott aránya a felnőtt férfiak és nők körében. Ez a százalékarány önmagában természetesen nem jelenti az ideális testsúly megvalósulását. Az viszont igaz, hogy túlsúlyosság esetén a testzsírtömeg csökkentésére kell törekedni. A szív- és érrendszeri betegségek esélyének mérséklése szempontjából az a kívánatos, ha a nők indexe 30%, a férfiaké 20% alatti, de az izomtömeg aránya sem mellékes tényező. Ez utóbbi minél magasabb, annál inkább igazolja, hogy kielégítő mennyiségű testmozgást végzünk, mely az egészség megtartása és a hosszú élettartam elősegítése szempontjából is fontos.

6. Alkatunk örökletes, nincs mit tenni!

Egyénenként nagy eltérések tapasztalhatók bizonyos alkatra való hajlam tekintetében. Vannak, akik fogékonyabbak a hízásra, mások kevésbé, vagy ellenkezőleg: sovány testalkatot örököltek. Mindez azonban nem ok arra, hogy semmit ne tegyünk a megfelelő testsúly elérése és fenntartása érdekében. Az életvitel, a környezet, a táplálkozási szokások, a testmozgás mind-mind nagy szerepet játszanak benne. Az örökletesség nem végzetszerűség – állítják a szakemberek -, csak egyes esetekben elővigyázatosabbnak kell lenni.

7. Az ideális testsúly életszakaszonként változó

Terhesség, menopauza, sportolás abbahagyása… és sorolhatnánk, mi minden befolyásolja kilóink mennyiségét. Természetesen nem lehetséges ugyanazt a testsúlyt fenntartani egy életen át.  Az ideális mérték más és más pld. 20, 40, vagy 70 éves korban. 65 év fölött egyébként ajánlott is egy kicsit magunkra szedni a kielégítő táplálkozás és egészségi állapot fenntartása érdekében.  Vonatkozik ez arra az időszakra is, amikor gyermeket tervez valaki, hiszen az alacsony BMI ilyenkor nem kedvező.

8. A rendszeres testmzgás segít stabilizálni a testsúlyt

Gyaloglás, lépcsőzés, biciklizés, kertészkedés… Megannyi hétköznapi tevékenység, mely segít megőrizni állandó súlyunkat egy adott időszakban. Ha a fizikai aktivitás magában nem is fogyaszt, különösen fontos a testmozgás a visszahízás elkerülésére diétázás után, azzal a feltétellel, hogy továbbra is egészségesen táplálkozunk.

9. A testzsírtömeg megoszlása sem mindegy

A mérleg szerinti súlyunk fontos, jelzésértékű szám, de az a mód, ahogy a zsírtömeg eloszlik testünk különböző részein, ugyanannyit számít – ha nem többet -, egészségünk szempontjából. A medence körüli túlsúly sokkal kevesebb problémát jelent, mint amikor az a haskörfogatot érinti. Különösen veszélyes, ha a férfiaknál 102 cm, a nőknél 88 cm fölött van, mert akkor már metabolikus szindrómáról (összetett anyagcserezavarról) lehet szó.  Az elhízással rendszerint a vérnyomás és vércukorszint is nő, a koszorúérbetegségek, valamint a stroke kockázatával együtt.

10. A túl szigorú fogyókúrának több lehet a kára, mint a haszna

A súlyunkból gyorsan leadhatunk, ha egy ideig szigorú diétát követünk, ami azonban kockázatoktól sem mentes. Zavart okozhat az éhség- és telítettségérzet vonatkozásában, izomtömeg-vesztéshez vezethet. Az ilyen fajta diéták nagy kényszerítő hatást váltanak ki a szervezetben, felborul az anyagcsere, és később visszahízás az „eredmény”. Ördögi kör ez, amelytől a szuper gyors fogyást ígérő, „csoda-diéták” elkerülésével maradhatunk távol.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.