Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem vagyok elégedett a súlyommal!

Érdekességek2021. június 03.

Vajon jól tudjuk-e, hogy ideális esetben milyen testsúllyal kellene rendelkeznünk? Nem túlozzuk-e el a fölösleges kilóink miatti állandó aggodalmat? Mert szinte soha nem vagyunk elégedettek…

 

Fotó: pixabay.comEz a probléma sokunknak okoz gondot, egyúttal számos téves elképzelést vet fel. Gyakran fogadunk meg különféle tanácsokat anélkül, hogy alkatunkat és más tényezőket figyelembe vennénk. Emiatt igaz és hamis állításokat kívánunk tisztázni a helyes testsúly megítéléséről. Annak érdekében, hogy ne szorongjunk fölöslegesen a formánk miatt, és főleg ne tűzzünk ki irreális célokat…

1. A megfelelő testsúly az, amit kiegyensúlyozott táplálkozással – kellő mértékű testmozgás mellett – diétázás nélkül tartani tudunk

Ideálisnak mondható a testsúlyunk, ha jó közérzetet biztosít, és nem gondolunk folytonosan arra, hogy fogynunk, vagy esetleg híznunk kellene. Amellett e súly megtartása természetes úton történik, nem igényel különösebb erőfeszítéseket. Kiegyensúlyozott táplálkozással, rendszeres testmozgással, és némi önfegyelemmel ez a cél nem is olyan elérhetetlen. Természetesen vannak feltételei: elsődlegesen az, hogy minden egyes étkezésnél csak addig együnk, amíg éhséget érzünk – ne rakjuk meg ismét a tányérunkat, csak azért, mert nagyon ízletes az étel, vagy mert pld. nem akarjuk megsérteni a vendéglátót. És persze idegességünket se nassolással, fölösleges evéssel vezessük le.  Emellett legyünk kitartóak az életmódunktól, korunktól függő, elengedhetetlenül szükséges fizikai aktivitás tekintetében. Fontos az is, hogy ne összpontosítsunk állandóan arra, mennyit mutat a mérleg, ne méredzkedjünk naponta. Kb. 5 kg ingadozás, megszokott súlyunkhoz képest, elfogadható. Ha jól érezzük magunkat a bőrünkben, és nem nő a többlet, fölösleges kétségbe esnünk!

2. Kb. 10 kilóval legyen kevesebb a súlyunk, mint a magasságunk (100 cm fölött)

Ez a számítás egyszerűsége miatt vonzónak tűnik, és régóta tartja magát a köztudatban – de nem felel meg a valóságnak. Az ideális testsúly ilyen meghatározása a testmagassághoz viszonyítva idejét múlta, és helytelen, mert nem veszi figyelembe a testfelépítést, az életkort, a nemet, vagy a fizikai aktivitás mértékét. Kívánatos testsúlyunkat csak ezen tényezők együttes vizsgálatával tudjuk megállapítani.

3. A testtömeg-index (BMI) csak egy jelzőszám

Ez az arányszám (rövidítése TTI, az angol „body mass index” alapján pedig BMI) arra szolgál, hogy értékeljék az egyén testességének mértékét egy adott számítási móddal: a kg-ban megadott testtömeget elosztják a testmagasság négyzetével.

Ez hasznos eszköz lehet pld. egy populáció elhízottsági fokával kapcsolatos statisztikáinak elkészítésekor. Személyekre bontva azonban nem lehet egyértelműen támaszkodni rá, hiszen ez a szám sem vesz figyelembe több olyan tényezőt, mely befolyásolja az ideális testsúlyt. Így sokkal kisebb jelentősége van, mint hinnénk…  A BMI sem tesz különbséget férfiak és nők közt, a nagyobb izomtömeggel rendelkező, sportot űző, vagy az ülő foglalkozású emberek közt. Ezért nem helyes ezt az index-számot minden körülmények közt alapul venni. (Tavaly az Oxfordi Egyetem egyik professzora, Nick Trefethen meg is kérdőjelezte a BMI hitelességét, és kissé módosított számítást javasolt.)


4. Az ideális testsúly – mi döntünk felőle

Amikor pld. 50 kg-t szeretnénk elérni, miközben általában 58-60 kg között mozgunk, a folytonos harcot választjuk a természettel szemben… A szakemberek szerint nagyon rossz taktika, ha önkényesen határozzuk meg a számunkra kívánatos testsúlyt, figyelmen kívül hagyva alkatunkat, életmódunkat és egyéb körülményeket. Amennyiben állandóan ennek elérésére, illetve megtartására összpontosítunk, a gyakori sikertelenség önértékelésünk romlásához vezet. Még ha nagy akaraterővel rendelkezünk is, a mindennapi életben az irreális célhoz vezető úton biztos, hogy nem várt akadályokba ütközünk, melyek legyőzésének nehézségei önbizalom-vesztéssel járnak.

Fotó: 123rf.com

5. A lehető legkevesebb zsírfogyasztás a cél

Kb. 15-20% a testzsírtömeg ajánlott aránya a felnőtt férfiak és nők körében. Ez a százalékarány önmagában természetesen nem jelenti az ideális testsúly megvalósulását. Az viszont igaz, hogy túlsúlyosság esetén a testzsírtömeg csökkentésére kell törekedni. A szív- és érrendszeri betegségek esélyének mérséklése szempontjából az a kívánatos, ha a nők indexe 30%, a férfiaké 20% alatti, de az izomtömeg aránya sem mellékes tényező. Ez utóbbi minél magasabb, annál inkább igazolja, hogy kielégítő mennyiségű testmozgást végzünk, mely az egészség megtartása és a hosszú élettartam elősegítése szempontjából is fontos.

6. Alkatunk örökletes, nincs mit tenni!

Egyénenként nagy eltérések tapasztalhatók bizonyos alkatra való hajlam tekintetében. Vannak, akik fogékonyabbak a hízásra, mások kevésbé, vagy ellenkezőleg: sovány testalkatot örököltek. Mindez azonban nem ok arra, hogy semmit ne tegyünk a megfelelő testsúly elérése és fenntartása érdekében. Az életvitel, a környezet, a táplálkozási szokások, a testmozgás mind-mind nagy szerepet játszanak benne. Az örökletesség nem végzetszerűség – állítják a szakemberek -, csak egyes esetekben elővigyázatosabbnak kell lenni.

7. Az ideális testsúly életszakaszonként változó

Terhesség, menopauza, sportolás abbahagyása… és sorolhatnánk, mi minden befolyásolja kilóink mennyiségét. Természetesen nem lehetséges ugyanazt a testsúlyt fenntartani egy életen át.  Az ideális mérték más és más pld. 20, 40, vagy 70 éves korban. 65 év fölött egyébként ajánlott is egy kicsit magunkra szedni a kielégítő táplálkozás és egészségi állapot fenntartása érdekében.  Vonatkozik ez arra az időszakra is, amikor gyermeket tervez valaki, hiszen az alacsony BMI ilyenkor nem kedvező.

8. A rendszeres testmzgás segít stabilizálni a testsúlyt

Gyaloglás, lépcsőzés, biciklizés, kertészkedés… Megannyi hétköznapi tevékenység, mely segít megőrizni állandó súlyunkat egy adott időszakban. Ha a fizikai aktivitás magában nem is fogyaszt, különösen fontos a testmozgás a visszahízás elkerülésére diétázás után, azzal a feltétellel, hogy továbbra is egészségesen táplálkozunk.

9. A testzsírtömeg megoszlása sem mindegy

A mérleg szerinti súlyunk fontos, jelzésértékű szám, de az a mód, ahogy a zsírtömeg eloszlik testünk különböző részein, ugyanannyit számít – ha nem többet -, egészségünk szempontjából. A medence körüli túlsúly sokkal kevesebb problémát jelent, mint amikor az a haskörfogatot érinti. Különösen veszélyes, ha a férfiaknál 102 cm, a nőknél 88 cm fölött van, mert akkor már metabolikus szindrómáról (összetett anyagcserezavarról) lehet szó.  Az elhízással rendszerint a vérnyomás és vércukorszint is nő, a koszorúérbetegségek, valamint a stroke kockázatával együtt.

10. A túl szigorú fogyókúrának több lehet a kára, mint a haszna

A súlyunkból gyorsan leadhatunk, ha egy ideig szigorú diétát követünk, ami azonban kockázatoktól sem mentes. Zavart okozhat az éhség- és telítettségérzet vonatkozásában, izomtömeg-vesztéshez vezethet. Az ilyen fajta diéták nagy kényszerítő hatást váltanak ki a szervezetben, felborul az anyagcsere, és később visszahízás az „eredmény”. Ördögi kör ez, amelytől a szuper gyors fogyást ígérő, „csoda-diéták” elkerülésével maradhatunk távol.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.