Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Nem vesszük elég komolyan?

Érdekességek2019. október 08.

Eljöhet az az idő, amikor már nem lesz elég erős antibiotikumunk a fertőzések gyógyítására? Erről mi is tehetünk a felelőtlen antibiotikum-használat révén.

 

Fotó: 123rf.comVilágszerte 700 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, mert már nem létezik olyan erős gyógyszer, amilyenre szükségünk lenne. Az antibiotikum-rezisztencia fejlődésének biológiai hátteréről, a probléma globális jelentőségéről, a helytelen és ellenőrizetlen antibiotikum-használat elterjedéséről és következményeiről Méhi Orsolya, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének tudományos munkatársa írt egy összefoglalót.

Általánosan megfogalmazva, az antibiotikum-rezisztencia az a jelenség, melynek során a baktériumok és más mikroorganizmusok (pl. kórokozó gombák, egysejtű paraziták) ellenállnak az elpusztításukra szánt antibiotikumoknak

Fontos kiemelni, hogy az antibiotikum-rezisztencia nemcsak a bakteriális fertőzések kezelését veszélyezteti (köztük közönséges betegségekét, amelyeket már képesek voltunk leküzdeni, mint a tüdőgyulladás, tuberkulózis, vérmérgezés, gonorrhoea, élelmiszer által közvetített betegségek), hanem számos más orvosi beavatkozást is, mint a rákterápiás kezelések, a transzplantációk és más immunszuppressziós eljárások, az invazív sebészeti beavatkozások vagy a koraszülöttek ellátása.

A WHO-nak egy idén áprilisban megjelent jelentésében sokatmondóan foglalják össze a jelenlegi helyzetet: „Nincs idő a várakozásra: hacsak nem reagálunk azonnal, az antibiotikum-rezisztenciának katasztrofális következményei lesznek egy generáción belül. Meg kell védeni a jövőt az antibiotikum-rezisztens fertőzésektől.” Az antibiotikum-rezisztencia a megemelkedett számú elhalálozásokon kívül hosszabb kórházi tartózkodást, az ezzel járó magas kórházi költségeket és jelentős globális gazdasági terhet jelent.

Csak egy a számos sokkoló példa közül annak a nevadai nőnek az esete, akinek olyan Klebsiella pneumoniae-fertőzés okozta a halálát, amely az Amerikai Egyesült Államokban elfogadott összes (26-féle) antibiotikummal szemben rezisztens volt, egyik gyógyszerrel sem tudták meggyógyítani. 

A helytelen, mértéktelen és gyakran ellenőrizetlen antibiotikum-használat – nemcsak a gyógyászatban, hanem az állattenyésztésben is –, az állati eredetű termékek nemzetközi kereskedelme, a turizmus világméretűvé válása mind-mind elősegíti az ellenálló baktériumok kialakulását és globális terjedését.


Mit tehetünk az antibiotikum-rezisztencia terjedésének csökkentése érdekében?

Egyértelműen globális összefogásra van szükség, és a társadalom minden szintjén szükségesek a változtatások.

Már egyéni szinten is sokat tehetünk, ha betartjuk a következő tanácsokat:

• Csak akkor használjunk antibiotikumokat, ha azokat orvos írta fel, és szigorúan tartsuk be a használattal kapcsolatos előírásokat. Soha ne hagyjuk abba az antibiotikum-kezelést az orvos által meghatározott időtartam előtt.

• Soha ne szedjünk antibiotikumokat vírusfertőzésekre (pl. nátha, vírus okozta megfázás esetén).

• Soha ne osszunk meg másokkal megmaradt antibiotikumokat, vagy ne használjuk őket saját belátásunk szerint.

• Előzzük meg a fertőzések kialakulását a megfelelő higiéniai és életmódbeli előírások betartásával (rendszeres kézmosás, ételek megfelelő módon való előkészítése, beteg emberekkel való közvetlen kontaktus elkerülése, biztonságos szex, megfelelő oltások beadatása).


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Mire tanít meg a szegénység?

2020. február 09.

Annyi szó esik spirituális körökben a bőségről, hogy már a könyökünkön is az jön ki. Mindenki bőségre törekszik, vonzza a pénzt, megrendeli az Univerzumtól, varázsolja, megteremti, beengedi a bőséget az életébe. Másoknak éppen ellenkezőleg, az ülepük is kivan a nagy válságban és szegénységben. Mit csinálunk rosszul? A szegénység létjogosultsága.  

A szegénység az illúzió egyik legkíméletlenebb, de leghatásosabb tanítója – ráébreszt az igazán fontos dolgokra. Megérted, hogy már eleve bőségben élsz és ez soha nem is volt másképp, legfeljebb nem vetted észre. A szegénység megtanít a dolgok valódi értékére: tudni, mit jelent egy pohár víz, egy tál étel, egy órányi szabadság. Feltárja a valódi igényeidet, a valódi énedet. A szegénység megmutatja, valójában milyen kevés is az elég és milyen gazdag is vagy valójában.

A szegénység elveszi tőled, amiről azt gondoltad, te vagy és feltétlenül kell a boldogságodhoz.  Megmutatja, mennyire egyszerű élni, leleplezi a boldog életről, a gazdagságról kialakított illúzióinkat.

A szegénység a hiány által tanítja meg a bőséget, ami a kezdetektől fogva a tiéd. A szegénység megmutatja, hogy mi NEM  a bőség.  A szegénység a bőség szolgálója.

A krónikus hörghurut COPD tünete is lehet

2020. február 09.



Megfázás, vagy influenza szövődményeként is jelentkezhet az elhúzódó köhögéssel járó hörghurut. Ha a betegség tünetei évente visszatérően, átlagosan három hónapon át jelentkeznek, a tüneti kezelés mellett javasolt a háttérben álló okokat is felderíteni.

Megfázástól hörghurutig
Gyakori jelenség, hogy a megfázás, vagy influenza első tüneteit követő 2-3 nap múlva először száraz, majd később produktív, köpetürítéssel járó köhögés jelentkezik. Az akut hörghurut tünetei 2-3 héten keresztül is megmaradhatnak, de előfordulhat ennél hosszabb gyógyulási idő is – magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa. Ha a betegnek egyéb panasza nincs, az ágynyugalom és bő folyadékfogyasztás mellett ilyen esetben csak tüneti kezelést javaslunk, ami többnyire nappalra köptető, és ha nagyon szükséges, éjszakára köhögés csillapító szedését jelenti.

Jellegzetes tünetek
Az akut bronchitisz okozhat enyhe hőemelkedést, de legjellemzőbb tünete a produktív köhögés. A betegek fáradtságról panaszkodnak, légszomj, mellkasi szorító érzés jelentkezhet, ritkán légzésnél sípoló hang hallható.

Fertőzések melegágya
A krónikus hörghurut, vagy bronchitisz tünetei hasonlóak, a betegség akut formájától abban különbözik, hogy a tünetek évente visszatérően, legalább három hónapig tartósan fennállnak. A betegség rendszerint szövődménnyel is jár, a tüdőkben folyamatosan jelenlévő, lerakódott váladék ugyanis további bakteriális fertőzésekhez biztosít kedvező körülményeket. A krónikus hörghurut emellett a krónikus obstruktív légúti betegség, a COPD egyik típusa is. Erről a betegségről tudjuk, hogy habár jelenleg nem gyógyítható, de kezelhető. Idejében felismerve az állapotromlás lelassítható, a betegek életminősége jelentősen javítható – hívja fel a figyelmet a Tüdőközpont orvosa.

Mai receptajánlatunk alapanyagai: a gesztenye, a gomba és az ananász

2020. február 08.



 

Karamellizált, gyömbéres szőlőragu

Hozzávalók:
1 db szép nagy fürt szőlő (mag nélküli),
1 teáskanál gyömbér (friss, szárított, vagy por),
1 evőkanál barnacukor,
5 dkg vaj,
2-3 evőkanál fehér balzsamecet.

Elkészítés: A cukrot karamellizáljuk a vajon egy serpenyőben. Erre szedjük a megmosott szőlőszemeket. Rászórjuk a gyömbért, és folyamatos rázogatás mellett addig pároljuk, amíg a szósz besűrűsödik. Körülbelül 5-6 perc alatt el is készül. Ekkor meglocsoljuk a balzsamecettel.
Ajánlás: Karácsonykor, húsok mellé kínálhatjuk ezt a gyümölcsös ragut. Ízlés szerint aprított csilivel, bazsalikomlevéllel még pikánsabbá tehetjük.

 

 

Tejszínes, gesztenyés gombaragu

Hozzávalók:
5 dkg vaj,
50 dkg barna csiperke,
só, törött bors,
őrölt szerecsendió,
25 dkg előfőzött,
hámozott gesztenye, 1,5 dl tejszín.

Elkészítés: A csiperkét nagyobb darabokra vágjuk, olvasztott vajon megpároljuk.
Közben sózzuk, borsozzuk, őrölt szerecsendióval ízesítjük. Hagyjuk, hogy levet eresszen, majd a levének a felét elpárologja. Az előfőzött gesztenyéket félbevágjuk és a gomba mellé keverjük. 1-2 percet pároljuk, majd felöntjük a tejszínnel. Szószos állagúra forraljuk, majd sült húsok mellé tálaljuk.