Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nem vesszük elég komolyan?

Érdekességek2019. október 08.

Eljöhet az az idő, amikor már nem lesz elég erős antibiotikumunk a fertőzések gyógyítására? Erről mi is tehetünk a felelőtlen antibiotikum-használat révén.

 

Fotó: 123rf.comVilágszerte 700 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, mert már nem létezik olyan erős gyógyszer, amilyenre szükségünk lenne. Az antibiotikum-rezisztencia fejlődésének biológiai hátteréről, a probléma globális jelentőségéről, a helytelen és ellenőrizetlen antibiotikum-használat elterjedéséről és következményeiről Méhi Orsolya, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének tudományos munkatársa írt egy összefoglalót.

Általánosan megfogalmazva, az antibiotikum-rezisztencia az a jelenség, melynek során a baktériumok és más mikroorganizmusok (pl. kórokozó gombák, egysejtű paraziták) ellenállnak az elpusztításukra szánt antibiotikumoknak. 

Fontos kiemelni, hogy az antibiotikum-rezisztencia nemcsak a bakteriális fertőzések kezelését veszélyezteti (köztük közönséges betegségekét, amelyeket már képesek voltunk leküzdeni, mint a tüdőgyulladás, tuberkulózis, vérmérgezés, gonorrhoea, élelmiszer által közvetített betegségek), hanem számos más orvosi beavatkozást is, mint a rákterápiás kezelések, a transzplantációk és más immunszuppressziós eljárások, az invazív sebészeti beavatkozások vagy a koraszülöttek ellátása.

A WHO-nak egy idén áprilisban megjelent jelentésében sokatmondóan foglalják össze a jelenlegi helyzetet: „Nincs idő a várakozásra: hacsak nem reagálunk azonnal, az antibiotikum-rezisztenciának katasztrofális következményei lesznek egy generáción belül. Meg kell védeni a jövőt az antibiotikum-rezisztens fertőzésektől.” Az antibiotikum-rezisztencia a megemelkedett számú elhalálozásokon kívül hosszabb kórházi tartózkodást, az ezzel járó magas kórházi költségeket és jelentős globális gazdasági terhet jelent.

Csak egy a számos sokkoló példa közül annak a nevadai nőnek az esete, akinek olyan Klebsiella pneumoniae-fertőzés okozta a halálát, amely az Amerikai Egyesült Államokban elfogadott összes (26-féle) antibiotikummal szemben rezisztens volt, egyik gyógyszerrel sem tudták meggyógyítani. 

A helytelen, mértéktelen és gyakran ellenőrizetlen antibiotikum-használat – nemcsak a gyógyászatban, hanem az állattenyésztésben is –, az állati eredetű termékek nemzetközi kereskedelme, a turizmus világméretűvé válása mind-mind elősegíti az ellenálló baktériumok kialakulását és globális terjedését.


Mit tehetünk az antibiotikum-rezisztencia terjedésének csökkentése érdekében?

Egyértelműen globális összefogásra van szükség, és a társadalom minden szintjén szükségesek a változtatások.

Már egyéni szinten is sokat tehetünk, ha betartjuk a következő tanácsokat:

• Csak akkor használjunk antibiotikumokat, ha azokat orvos írta fel, és szigorúan tartsuk be a használattal kapcsolatos előírásokat. Soha ne hagyjuk abba az antibiotikum-kezelést az orvos által meghatározott időtartam előtt.

• Soha ne szedjünk antibiotikumokat vírusfertőzésekre (pl. nátha, vírus okozta megfázás esetén).

• Soha ne osszunk meg másokkal megmaradt antibiotikumokat, vagy ne használjuk őket saját belátásunk szerint.

• Előzzük meg a fertőzések kialakulását a megfelelő higiéniai és életmódbeli előírások betartásával (rendszeres kézmosás, ételek megfelelő módon való előkészítése, beteg emberekkel való közvetlen kontaktus elkerülése, biztonságos szex, megfelelő oltások beadatása).


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Mire jó a frekvenciaterápia?

2026. január 10.

Napjainkban a mozgáshiány és a krónikus stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi kihívást. A tartós stressz jelentősen megnöveli a szervezet oxigénigényét, ami a romló keringéssel együtt, hosszú távon oxigénhiányhoz, gyulladásokhoz, a sejtek savasodásához és a sejtközötti tér károsodásához vezethet. Egyre nagyobb figyelem irányul az olyan alternatív terápiás megoldásokra, amelyek a sejtek közötti kommunikációt és az öngyógyító folyamatokat támogatják.

Az inaktivitás és a krónikus stressz korunk népbetegségeinek fő katalizátoraivá váltak. A stressz önmagában 70-80 százalékkal növeli a szervezet oxigén igényét, de a hosszabb ideig fennálló folyamatos feszültség hatására, az állandó oxigén hiány már olyan komoly tüneteket eredményezhet, mint az állandó vérnyomás-emelkedés, szöveti károsodás vagy akár a sejtelhalás.

„Ezek a folyamatok együttesen eredményezhetik a salakanyagok kiválasztódásának fokozódását, A sejtközti savasodás kikezdi a sejtmembrán épségét, gátolja a sejtek közötti ioncserét, ami aktiválhatja a gyulladásos folyamatokat” – magyarázta Bartalis Bertalan természetgyógyász, bioenergetikus- NLS szakértő.

20 éve a cukorbetegség megelőzéséért és kezeléséért

2026. január 09.

Erős Antónia kerek évfordulót ünnepelt. „Akkor kezdtem el igazán egészségesen élni, amikor megtudtam, hogy cukorbeteg vagyok. A diagnózis elfogadása nem könnyű, de megtanított arra, mennyit tehetünk magunkért, ha odafigyelünk és tudatosabbá válunk” – vallja Erős Antónia, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány alapítója és vezetője, aki immár húsz éve dolgozik azon, hogy a cukorbetegségről ne félelemmel, hanem tudással és megértéssel beszéljünk.

A népszerű híradóst és munkatársait köszöntötték az alapítvány által rendezett „Együtt a korszerű diabétesz-kezelésért” elnevezésű innovációs szakmai Fórumon, Budapesten, ahol a döntéshozók, a Magyar Diabetes Társaság képviselői, orvosok, iparági szereplők és betegszervezetek ültek egy asztalhoz, hogy közösen gondolkodjanak a hazai diabétesz-ellátás jövőjéről. A születésnapi tortát, a Meggy-Mandula szimfóniát amely az idei Magyarország Cukormentes Tortája verseny 2. helyezettje Benczur Sándor és Kovács János, a hódmezővásárhelyi Marcipán Cukrászda cukrászai alkották meg.

Az extrém hideg miatt fokozott készültséget kért az NNGYK

2026. január 09.

A rendkívüli téli időjárás fokozott egészségügyi kockázatot jelent, elsősorban a veszélyeztetett csoportok számára. A biztonságos és zavartalan betegellátás fenntartása érdekében a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) időben megtette a szükséges intézkedéseket, és felkérte az egészségügyi ellátórendszer szereplőit az extrém hideg időjárásra való felkészülésre. Egyúttal kéri a lakosságot, hogy a rendkívüli hideg idején fokozottan figyeljen önmagára és környezetére.

A folyamatos és biztonságos betegellátás érdekében az NNGYK arra kérte a fekvőbeteg-ellátó intézményeket, hogy az extrém hideg időjárásra tekintettel tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Ennek keretében kérte, hogy mérlegeljék a dializált, valamint kúraszerű ellátásban részesülő betegek ideiglenes fekvőbeteg-ellátását. A patikákat arra kérték, hogy ellenőrizzék és töltsék fel készleteiket. Különösen figyeljenek a sürgősségi gyógyszerekre, a krónikus betegek orvosságaira, valamint az ügyeleti időszakban várható igényekre, hogy elkerüljék az időjárás okozta esetleges ellátási akadozást.

Az extrém hideg időjárás különösen veszélyes az idősekre, a csecsemőkre és kisgyermekekre, a krónikus betegségben szenvedőkre, a mozgásukban vagy mentálisan korlátozott személyekre, a szociálisan hátrányos helyzetűekre, valamint a hajléktalan emberekre. Az idősek szervezete a hidegre fokozottan reagál: az alacsony hőmérséklet növeli a szív- és érrendszer terhelését, emelheti a vérnyomást, szívritmuszavart idézhet elő, valamint súlyosbíthatja a légúti és anyagcsere-betegségeket. A krónikus betegek számára ezért különösen fontos, hogy extrém hidegben lehetőség szerint ne tartózkodjanak huzamosabb ideig a szabadban.