Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Nemet mondás művészete

Érdekességek2018. október 01.

A nemet mondás, a nemet tanulás egy nagyon fontos lépése a személyiség fejlődésnek. Aki erre képes, az azt jelenti, hogy felnőtt módon képes kiállni és képviselni önmagát. Vagyis, ha tudsz nemet mondani egy kérésre, amivel nem értesz egyet vagy, mert nem tudsz azonosulni vele, mert nem a te értékrendszeredet képviseli, akkor tudsz igazán önazonos lenni.  

Az önazonosság azért fontos, mert akkor vagy harmóniában önmagaddal és a cselekedeteiddel. Ez azt jelenti, hogy akkor érzed magam önazonosnak, ha a gondolataid, érzéseid és tetteid egységet képviselnek, összhangban vannak.

Ha mondjuk megkér valamire a párod, szülőd, tanárod, főnököd stb, amivel nem értesz egyet, de megfelelésből, félelemből mégis megteszed amire kér, a következő dolgok történhetnek veled:

1. Beletörődsz. Azt mondod, nem volt erőd ezzel a kéréssel szembeszállni és elfogadod, hogy olyat tettél, amivel nem értettél egyet. Ez ritkán fordul elő, általában szeretnéd azt hinni, hogy valóban el tudod fogadni azt, amit tettél, de az érzéseid ezt gyakran felülírják. Vagyis képekben, gondolatokban előjöhetnek rossz érzések benned, amik nem hagynak nyugodni. Ha ezeket elnyomod magadban, később valamilyen betegségben jelentkezhetnek.


2. Nem mersz nemet mondani és belül őrlődsz. Ez egy belső feszültséget, vagyis egy belső disszonanciát okoz, amitől kényelmetlenül, rosszul fogod érezni magad. Ahhoz hogy ezt a rossz érzést csillapítsd magadban elképzelhető, hogy még nagyobb hülyeségeket fogsz elkövetni. Például kitalálsz egy hazugságot, hogy kihátrálhass az elköteleződésedből, vagy éppen a feszítő indulataid miatt, durván ingerülten akár önmagadból kikelve visszalépsz a helyzetből
Ami még nagyon lehetséges, hogy ezt a belső feszültséget nehezen tudod elviselni és ilyenkor könnyű valamilyen szerrel tompítani azt. Ezért aztán mintegy stresszkezelésként, feszültségcsökkentésként megjelenhet a szerhasználat (alkohol, gyógyszer drog) vagy felerősödhet, attól függően milyen gyakran hozod magad ilyen helyzetbe. Ami nagyon fontos, hogy ezt a fajta szerhasználatot tudatosan nem kötik össze az emberek ezzel a lelki állapottal. Egy idő után ez egy jó bevált mintázattá tud válni.

Mindkét esetben a belső feszültségedet csillapítod ugyan, de attól, ahogy lekezelted az egész helyzetet, az önutálat, önvád fog felerősödni benned, és ez fog a feszültség helyére lépni. Így aztán beleléptél egy ördögi körbe, amiből nagyon nehéz lesz kilépned.

Azért, hogy elkerüld ezt a belső feszültséget, azt gondolom még mindig jobb út az, ha megtanulod felvállalni a nemet mondásból keletkező konfliktust vagy helyzetet, mert így úgymond megmarad az önszereteted és az önazonosságod.
Emellett a nemet mondás következményeit is jobban fogod tudni viselni, mert belső meggyőződéseddel képes leszel megnyugtatni önmagadat, ami a fenti helyzetek egyikére sem lesz jellemző.

Fontos kihangsúlyozni, hogy amikor nemet mondasz valakinek, akkor nem a személyét és a hozzá fűződő érzelmeidet utasítod el, hanem csak egy kérésére mondasz nemet. A nemet mondás nem egy személyes elutasítás, nem egy nyílt háborúba állás a másik féllel. Ez nagyon fontos, hogy tisztába legyél ezzel, mert nagyon gyakran, azért nem mersz nemet mondani, mert ezeket a torzításokat éled meg valóságnak.

Nemet mondani gyakorlás kérdése, és saját személyes tapasztalatból tudom mondani, hogy ügyesen elsajátítható. Persze első körben még nagyon erőteljes és kicsit túltolt lesz a nemet mondásod, de mikor már megerősödtél benne, akkor ez szépen le fog tisztulni benned, és könnyedébben fogod tudni kimondani. A környezeted is megtanulja majd és remélhetőleg ügyesen fog tudni alkalmazkodni ahhoz, hogy te változol.

Szóval nemet mondani nem könnyű, de ha elkezded ezt gyakorolni, nagyon ügyesen válhat majd egy konstruktív önkifejező eszközzé, amiben kellőképen meg tudod húzni és mutatni másoknak a határaidat és önmagadat. Ez pedig tisztelet fog belőlük kiváltani feléd, ami szintén jót tesz az önbizalmadnak!


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Őszi ápolás a bársonyos bőrért

2018. október 13.

A nyári örömök, a strandolás, napozás nyomot hagynak a bőrünkön is, így jól tesszük, ha nyár végén extra ápolással kényeztetjük.  

Hidratálás: belülről is

A sós tengervíz bár nagyon jó tisztító hatású a bőrünkre, de szárítja is a bőrt, a gyakori strandolás nemkülönben. A kiszáradást belülről és kívülről is célszerű orvosolni! Jól teszed, ha elegendő folyadékot iszol (2-3 l víz, gyógyteák, gyümölcslevek), kerülöd a túlzottan savasító ételek nagy mennyiségben történő fogyasztását (hús, kávé, fehér liszt és cukor, édességek, nassolnivalók) és előnyben részesíted a friss vagy párolt zöldségeket, a salátaféléket, a gyümölcsöket, a jó minőségű fehérjét (hal, szója, csirke) és a teljes kiőrlésű gabonaféléket.

Házi testradír
Használj jó minőségű, gyengéd testradírt két-háromnaponta, ez segít megszabadulni az elhalt hámsejtektől, így a bőröd szinte újra fellélegzik. Testradírt otthon is készíthetsz hidegen sajtolt növényi olaj és tengeri só használatával – ez kíméli a legjobban az igénybe vett bőrt. Ehhez vegyél néhány kanál bármilyen tiszta növényi olajat és keverd össze finom szemcséjű tengeri sóval, hogy egy kenhető állagú pépet kapj. Ezt dörzsöld be a bőrbe (értelemszerűen a kádban, mert potyog), és finom körkörös mozdulatokkal radírozd le a bőröd. Utána zuhanyozd le, és általában plusz testápoló használata sem szükséges az olaj miatt. A testradírt elkészítheted kókuszvajjal és cukorral is, adhatsz hozzá egy evőkanál zabkorpát is – ez is szépíti a bőrt.

Új magyar felfedezés a stresszkutatásban

2018. október 12.


A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú, tartós hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében.


Az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, mely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős. Az eredmények új távlatok nyithatnak a poszttraumásstressz-szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez.

A kutatók most publikált eredménye alapján új értelmet nyer az a mondás, hogy „felforr az agyvizem” – bár hőmérsékletemelkedésről nincs szó, de valóban történik valami az agyvízzel stresszhelyzetben – mondja Dr. Alpár Alán, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet docense, a Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport vezetője. Mindeddig két fő agyi stresszmechanizmus volt ismert, mindkettő elindításáért a hipotalamuszban található idegsejtek jól körülírható csoportja felelős. Az egyik folyamat egy hormonális út, mely végső soron a véráramon keresztül a mellékveséből szabadít fel hormonokat a stresszhatást követően másodperceken belül. A másik, idegi út még gyorsabb, mely során közvetlen idegi összeköttetés alakul ki a viselkedésünket döntően kialakító ún. prefrontális kéreg felé, a másodperc tört része alatt.

Az agy nem felejt - gyermek psziché

2018. október 12.

A változások az egész életünket végig kísérik. Kezdve attól, hogy megszülettünk és a biztonságot nyújtó anyaméhből hirtelen kikerültünk a mindennapok forgatagába. Igaz, ezt már az anyukánk pocakjában is érzékelhettük halványan, valaki egy kicsit erőteljesebben, de az első igazi változás a megszületéssel kezdődött. Az, hogy ki hogyan született meg, befolyással lehet az egész életére.  

Aztán az élet, folyamatosan, apró, pici akadályokat görget elénk, amivel általában nagyon jól megbirkózunk, és nemhogy legyengítene, sokkal inkább megerősít, érettebbé, tanultabbá válunk általa.

Természetesen vannak olyan élethelyzetek, amik sosem törlődnek ki. Lehet, hogy az idők folyamán elhalványodnak, a homályba vesznek, vagy inkább tudatosan eltemetjük azokat, megszabadítva magunkat a további szenvedéstől. De az agy, a memória nem felejt. Ott vannak elraktározva a tudat alatt, amik, amennyire láthatatlanok, annyira igen is élők. Ezek a traumák kísérik végig az életünket és csak rakódnak egymásra, ahogy múlnak az évek. Ezek az egyre nehezebb súlyok, amiket nem is érzünk tehernek, de mégis sok mindenben megakadályoznak, meggátolnak elérni egy-egy célt. Nem értjük miért nem tudunk sokszor egyről a kettőre átlendülni, miért nem tudunk egy problémán könnyen átlépni vagy megoldani, miért lépünk bele mindig ugyan abba a pocsolyába és miért nem tanulunk már végre a hibáinkból? Vajon miért?