Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nemzeti Rákellenes Nap

Érdekességek2026. április 14.

„Ki alakítja az egészségünket? – ÉN vagy MI?”

Fotó: FreepikIdén immár 34. alkalommal tartották meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvánnyal (CEEAO) közösen szakmai fórumot szervezett az új Európai Rákellenes Kódex (ECAC) 14 pontjának népegészségügyi szempontú megvitatására.

1993. óta minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére létrejött alkalom dátuma dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, egyetemi tanár, a magyar onkológiai szemlélet egyik úttörőjének és a magyar daganatkutatás és daganatsebészet egyik meghatározó alakjának születésnapja.

A 20. század elején a rák még kevéssé feltárt, sok tekintetben titokzatos betegségnek számított. Dollinger Gyula azonban felismerte, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemhez nemcsak gyógyító munka, hanem tudományos megfigyelés és szervezett adatgyűjtés is szükséges.


1901-ben a Királyi Orvosegyesület keretében létrejött az Országos Rák Bizottság, aminek elnöke lett. A Bizottság a Statisztikai Hivatallal együttműködve készítette el Magyarország első átfogó rákstatisztikáját, aminek az eredményeket 1905-ben publikálták. A tanulmány egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a rák elleni küzdelem kulcsa a korai felismerés!

Munkásságáról az Országos Onkológiai Intézet Ambulanciájának falán található domborművének megkoszorúzásával emlékeztek meg a Liga és az Országos Onkológiai Intézet vezetői.

Munkásságának középpontjában mindig az a gondolat állt, hogy az orvostudomány csak akkor lehet igazán hatékony, ha a tudományos ismeretek, a szervezett egészségügy és a társadalom együttműködése találkozik. Ez ma is aktuális, így az idei Nemzeti Rákellenes Nap programja: „Ki alakítja az egészségünket? ÉN vagy MI?”

Ezzel a címmel szervezett egyedülálló szakmai fórumot a Magyar Rákellenes Liga és a Közép- és Kelet- európai Onkológiai Akadémia Alapítvány, hogy a daganatos megbetegedések megelőzésének legfontosabb kérdéseiről őszintén, közösen, megoldásfókuszúan eshessen szó. A középpontban az Európai Rákellenes Kódex (ECAC) 14 pontból álló ajánlásának népegészségügyi értelmezése, valamint a daganatmegelőzés kulcskérdéseiről szóló társadalmi párbeszéd elindítása áll.

A tények, miszerint a daganatos megbetegedések jelentős része megelőzhető lenne életmódbeli változtatásokkal, közismertek, mégis ezek a viselkedési minták változnak a legnehezebben. A CEEAO Népegészségügyi Fórumon végig veszik a megelőzés teljes spektrumát:

Az esemény zárásként egy nagy kerekasztal-beszélgetésben keresték a választ arra, hogy milyen bátor döntésekre lenne szükség ma ahhoz, hogy 10-20 év múlva egy egészségesebb társadalomban élhessünk. A prevenció ugyanis nem csupán orvosi kérdés, hanem közös társadalmi misszió!

Végül a Nemzeti Rákellenes Nap apropóján a Liga mindenkit biztat arra, hogy éljen minden lehetőséggel, mivel a daganatos betegségek elkerülésének legjobb módja – az egészséges életmód mellett – a szűrővizsgálatokon történő részvétel!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.

Ingyenes tüdőrákszűrés

2026. június 21.

A tüdőrák nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is az egyik vezető daganatos halálok közé tartozik. A betegség hosszú ideig tünetmentes maradhat, ezért a korai felismerés különösen fontos. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) egész nyáron várja ingyenes tüdőrákszűrésre azokat az aktív dohányosokat, akiknél fokozott a tüdőrák kialakulásának kockázata.

A program részeként a jelentkezők korszerű, alacsony dózisú CT (LDCT) vizsgálaton, légzésfunkciós vizsgálaton, dohányzási kockázatfelmérésen és személyre szabott tanácsadáson vehetnek részt. Az LDCT egy gyors, fájdalommentes, kontrasztanyag beadása nélkül végzett képalkotó vizsgálat, amely segíthet a korai stádiumú tüdőelváltozások felismerésében.

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”