Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nemzetközi növények napja

Érdekességek2023. július 19.

Az első nemzetközi növények napját (Fascination of Plants Day) 2012. május 18-án tartották, mely napon már Magyarországon is számos programot szerveztek.

De miért is fontos ez a nap? És miért is van májusban a természethez kötődő több jeles nap, mint madarak és fák napja, állat- és növényszeretet napja?

A természet – így a növények – nélkül nem tudunk élni. A növények benépesítették bolygónkat, és ezzel lehetővé tették más fajok elterjedését, és azok életben maradását.

Mit köszönhetünk a növényeknek?

Csak két lényeges dolog a sok közül: a fotoszintézis és a biomassza.

– A fotoszintézis egy kémiailag egyszerű folyamat, de az egész élővilág számára az életben maradásunkat biztosítja. Fény hatására, víz jelenlétében a levegőben lévő szén-dioxidból oxigén és cukor termelődik. Az oxigén minden élőlény számára nélkülözhetetlen az élethez.

– A növényi biomassza az állatok és az ember számára is fontos tápanyagforrást jelent.

Növények a gyógyászatban

Az emberek évezredek óta a megfigyeléseik alapján növényekkel gyógyították magukat. Manapság már a növényekből nagyon sok gyógyszerhatóanyagot állítanak elő. Az utóbbi évtizedekben sok olyan gyógyszer és gyógykészítmény jelent meg, amelynek hatóanyaga maga a növényi kivonat vagy növényi eredetű. Csak egy példa közülük, melyet régóta használ a gyógyászat: a máriatövis hatóanyaga a szilimarin, mely a növények maghéjában található vegyületkeverék, legnagyobb mennyiségben (kb. 50%) szilibinint tartalmaz. A készítményt májbetegségek kiegészítő terápiájára használják. Gombamérgezés (gyilkos galóca) esetén tisztított szilibinint alkalmaznak intravénásan. Hatása azon alapul, hogy meggátolja a méreg bejutását a májba. A kezelés mihamarabbi elkezdése a halálozási eseteket akár ötödére is csökkentheti.

Büszkék lehetünk Szász Kálmánra, az erdélyi születésű, majd a múlt század második felében, a Richter gyógyszergyárban dolgozó magyar gyógyszerészre, akinek munkásságához a télizöld meténg és a rózsameténg növények gyógyszerhatóanyagként való kutatása, azok izolálása, majd gyógyszerként való forgalomba kerülésük kapcsolódik. Mindkét növény hatóanyagából előállított gyógyszer ma is forgalomban van. Az egyik gyógyszer gátolja a daganatsejtek osztódását, míg a másik az agyi vérkeringés zavarával járó betegségek kezelésére szolgál.

Sok gyógynövény „csak” teaként fogyasztva számos panaszunkra adhat enyhülést, mint köhögés, emésztési panaszok, felfázás stb.


A természetben élő növények hatása testi-lelki egyensúlyunkra

A növények a természetben körülvéve bennünket egy séta vagy egy túra alkalmával nemcsak testünk izmainak megmozgatására, hanem szépségével lelki gondjaink elsimítására is jó hatással vannak. Megnyugtatóan hat a természet szépségeit csodálni, legyen az csupán „csak” egy virág.

Fotó: unslpash.com

Növények mint használati tárgyak

A növények nemcsak a természetben vesznek körül minket, hanem a belőlük készült termékek, pl. egy íróasztal, ceruza, papír, mindennapi használati tárgyaink. Bánjunk is velük takarékosan!

Mit tehetünk mi a környezetünkben lévő növényekért?

Mi magunk is sokat tehetünk, hogy a növények nagyobb teret kapjanak életünkben, és megszépítsék környezetünket. Ehhez csak egy kis figyelem kell. Ha lakásban élünk, nemcsak ott, de az ablakunkban, balkonládában, vagy erkélyünkre is ültethetünk cserépbe növényeket, akár fűszernövényeket is, amelyek legtöbbször gyógynövények is egyben, és használhatjuk ételeink fűszerezésére. Ételünk is ízletesebb, ha friss, és nem szárított fűszerekkel ízesítjük.

Ha nyáron összegyűjtjük azt a vizet, amit pl. a zöldségek, gyümölcsök mosására használunk, és azzal a házunk előtt lévő fát vagy bokrot mindennap meglocsoljuk, a nagy nyári melegben megóvhatjuk a növényeket a kiszáradástól. Faültetéssel is szépíthetjük környezetünket, és ezzel a gyermekeink, unokáink életét tesszük élhetővé. Vagy a szemétszedési akciókban való részvétellel nemcsak a környezetünket tesszük szebbé, hanem megakadályozzuk, hogy a káros anyagok a földbe kerülve, ott lassan lebomolva elpusztítsák a növényeket.

Huszár Zsoltné


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Emlékező sejtek? Sejtszinten is tárolhatók a traumák egyes kutatások szerint

2025. december 23.

Egyes új tudományos kutatások átrajzolják azt a képet, ahogyan a test és az emlékezés kapcsolatáról eddig gondolkodunk: nem csak az agy „emlékszik”, a vese-, izom- és immunsejtek is képesek molekuláris szinten raktározni a múltbeli hatásokat, tartósan befolyásolva azok működését. Egy magyar módszer erre a felismerésre építve igyekszik feloldani a testi lenyomatokat.

Kutatások igazolják, hogy a vesén túl más szövetek is hosszabb távú memóriát hordoznak. Ilyen az úgynevezett epigenetikus izommemória a vázizomzatban, amely segít a sport kihagyása utáni gyorsabb regenerációban. Hasonló jelenség az immunrendszer „képzett immunitása” (Trained Immunity), ahol egy korábbi fertőzés tartósan átprogramozhatja a csontvelő őssejtjeit, harciasabb immunsejteket termelve. Emellett az epigenetika kutatja a transzgenerációs traumák hatásait is, vagyis azt, hogyan befolyásolhatják a felmenők súlyos élményei az utódok biológiai folyamatait.

„A sejtes memória felfedezése sokak fantáziáját megmozgatta, hiszen ez új megvilágításba helyezi azt is, ahogyan a traumákról gondolkodunk. Valószínűleg új utak nyílhatnak a gyógyításban, és új módszerek is születhetnek” – fogalmazott Pinezits Csaba, a Lélektisztító nevű traumaoldó módszer kidolgozója. „2024-ben a New York University kutatói például azt találták, hogy agyon kívüli, úgynevezett nem neuronális sejtek is képesek hasonló tanulási mintázatokra, mint az idegsejtek” – tette hozzá.

A disszonancia redukciója

2025. december 22.

Mivel a disszonancia annál nagyobb minél vonzóbb az elvetett alternatíva, minél több a választási lehetőség és minél nagyobb a tét, több lehetőség is adódik a csökkentésére. Felértékelhetjük az általunk választott alternatívát a többi leértékelésével párhuzamosan, vagy nem vehetünk tudomást a döntésünk ellen szóló érvekről és/vagy tapasztalatokról, vagyis járhatjuk az önigazolás legegyszerűbb útját. Szélsőséges esetben elkerülhetjük magát a cselekvést vagy döntést is, bár a mindennapi életben ez ritkán lehetséges, hisz (az előbbi példával élve), ha szükségünk van autóra, előbb-utóbb döntenünk kell valamelyik típus mellett, mint ahogy iskolát is kell választani a gyereknek, de azt is rendszeresen el kell döntenünk, mit ebédeljünk.

És folyamatos döntéseinket egyfelől jó döntésnek kell tekintenünk (minél nagyobb a tét, annál inkább), másfelől ezeknek illeszkedniük kell valamiféle személyiségtörténeti egységbe, egyszerűbben szólva: jó lenne következetesnek látni magunkat, döntéseink sorozatában is. Ezért lehet szükség bizonyos információk kizárására, átértékelésére, végső esetben mentségek keresésére, a felelősség áthárítására. (Megtévesztettek, becsaptak, olyan hihető volt, logikusnak tűnt, parancsra tettem etc.)

Időskori bőrnövedékek – Így távolíttassuk el lézerrel!

2025. december 22.

Ahogy telnek az évek, bőrünk változik: vékonyodik, veszít a rugalmasságából, és idővel olyan apró kinövések jelenhetnek meg rajta, amelyek addig nem voltak ott. Az így megjelenő növedékek jellemzően ártalmatlanok, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne kifejezetten zavaró a jelenlétük. Szerencsére azonban viszonylag egyszerűen meg lehet szabadulni tőlük, ráadásul hegek nélkül.

A témában dr. Nguyen Melinda, az L33 Medical sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Miért és mikor alakulhatnak ki?

A szakirodalom az ilyen növedékeket seborrheás keratózisnak nevezi (ez egy teljesen jóindulatú, a hámrétegben kialakuló bőrnövedék). A középkorúak között is igen gyakori, de 60 év felett szinte mindenkin megjelenik legalább néhány. Bár ezek a kis barna, szürkés vagy sárgás növedékek teljesen ártalmatlanok, sokak számára esztétikai vagy kényelmi szempontból zavarók.

A kialakulásuk pontos oka máig nem teljesen ismert, de több tényező is szerepet játszhat benne. Idősebb korban a bőr sejtjei lassabban osztódnak, a regeneráció is nehézkesebb, így a bőr hajlamosabb különféle „téves jelzésekre”, amelyek ilyen kis növedékekhez vezethetnek. Genetikai fogékonyság is számít: vannak családok, ahol gyakoribbak ezek az elváltozások. Emellett az UV-sugárzás is hozzájárulhat a megjelenésükhöz, hiszen a nap folyamatosan apró károsodásokat okoz a hámsejtekben. Több kutatás szerint az is fontos, hogy a bőr idővel gyulladásra hajlamosabb mikro­környezetet alakít ki, ami elősegíti a növedékek kialakulását.