Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Népbetegségnek számít a fogágybetegség

Érdekességek2017. május 17.

Tízből nyolc felnőtt szenved valamilyen szintű fogágybetegségben Magyarországon. Ez az ínyt és a fogak körüli csontot pusztító baktérium okozta betegség áll a fogvesztések túlnyomó többsége mögött. Sokan nem tudják, de a fogágybetegségnek az ínyvérzésen kívül vannak általános, az egész szervezetre gyakorolt hatásai is, növelheti például a cukorbetegség vagy akár a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának esélyét, és összefüggésbe hozható a koraszüléssel is – hangzott el a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikáján.

A fogágybetegségek túlnyomó többsége krónikus lefolyású, vagyis hosszú évek alatt alakul ki az elváltozás, döntően a nem megfelelő szájhigiéniai szokások és a rendszeres fogászati kontroll elmulasztása miatt – mondta Dr. Windisch Péter, a  Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának igazgatója, hangsúlyozva, hogy Magyarországon általánosnak mondható, hogy a páciensek többsége már csak akkor keresi fel a rendelőt, amikor elkerülhetetlen a fogvesztés, és többnyire már csak költséges fogpótlásokkal orvosolható a probléma.


A magyarok 80 százalékának fogágybetegsége van

Dr. Gera István, a Parodontológiai Klinika egyetemi tanára arról beszélt, a felnőtt magyar lakosság körülbelül nyolcvan százalékának van fogágybetegsége. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy azért nem ennyire rossz a helyzet, hiszen ebben a számban az enyhébb ínyvérzéses esetek éppúgy benne vannak, mint a súlyos, gyakran fogvesztéshez vezető elváltozások. Kiemelte, a fogágybetegek nyolcvan százaléka szakszerűen végzett fogmosással és rendszeres szűréssel elkerülhetné, vagy legalábbis olyan mértékben lelassíthatná ezt a folyamatot, hogy még nyolcvan éves korában is lenne saját foga. Elmondta, az érintettek körülbelül húsz százaléka tartozik a rizikócsoportba, akiknél előbb-utóbb jelentkezik a fogágybetegség, nekik mindenképpen parodontológus szakorvoshoz kellene fordulniuk.

Veszélyes baktériumok

A fogágybetegség kezelése azért is kiemelten fontos, mert a véráramba kerülő baktériumok akár a koraszülés, a kisebb magzati súly, a cukorbetegség vagy a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát is növelhetik – mondta Dr. Molnár Bálint, a Parodontológiai Klinika adjunktusa. Hangsúlyozta, fontos, hogy a fogorvosok ne csak ilyen esetekben, hanem rendszeres, évente elvégzett szűrővizsgálat keretében is felhívják a figyelmet a már kialakult fogágybetegségre, és elkezdjék a páciens kezelését, szükség esetén pedig utalják parodontológiai szakrendelésre.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.

Generációs különbségek

2026. február 24.

Az emberek életük különböző szakaszaiban nemcsak biológiai és pszichológiai értelemben változnak, hanem a történelmi, gazdasági és kulturális környezet is más-más tapasztalatokat és normákat alakít ki bennük.

A generációs különbségek, vagy akár szakadékok az egyik fontos kihívását jelentik a jelenkornak, ezért érdemes számba venni, mi mentén is alakulnak ki és hatnak ezek az eltérések. Már csak azért is, mert a modern szociálpszichológiai megközelítések szerint a generációs különbségeket gyakran eltúlozza a közbeszéd: sok viselkedésbeli eltérés inkább az életkorból és az aktuális társadalmi környezetből fakad, nem pedig „veleszületett” generációs jegyekből. Ilyenek ugyanis nincsenek, miközben persze lehetnek közös történelmi tapasztalatok, mint egy-egy „háborús” generációnál, akik mondjuk fiatal felnőttként hasonlóan élték meg a frontot, a szeretteik elvesztését, a nélkülözést vagy a későbbi béke felszabadító érzését. De nekik sincsenek velük született nemzedéki jegyeik, pusztán egyszerre születtek rosszkor, hogy aztán átgázoljon rajtuk a történelem.