Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Neurotech fejlődések - Agyi-gépi interfészek világszerte

Érdekességek2025. október 26.

Az agyi-gépi interfészek (BMI - Brain-Machine Interface) technológiája az emberiség egyik legambiciózusabb vállalkozása, amely közvetlenül összeköti az emberi agyat digitális eszközökkel.

Idén már nem tudományos fantasztikumról beszélünk – valódi, működő technológiákról van szó, amelyek gyógyítanak, segítenek és új lehetőségeket nyitnak meg mind az orvostudományban, mind a mindennapokban.

Az agyi-gépi interfészek olyan eszközök, amelyek képesek olvasni az agy elektromos jeleit, értelmezni azokat, és átalakítani parancsokká, amelyekkel külső eszközöket irányíthatunk – vagy fordítva, külső jeleket alakítanak át az agy számára értelmezhető információvá. Ez lehetővé teszi, hogy bénult emberek gondolataik erejével mozogjanak, látássérültek lássanak, vagy akár egészséges emberek számára is új kommunikációs és interakciós módokat nyisson.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a neurotech legújabb fejlesztéseit, az orvosi és fogyasztói alkalmazásokat, valamint azokat az etikai kérdéseket, amelyeket ez a forradalmi technológia felvet.

Mi az agyi-gépi interfész és hogyan működik?

Az agyi-gépi interfész három fő típusba sorolható. Az invazív BMI-k közvetlenül az agyba ültetett elektródákat használnak, amelyek rendkívül pontos jeleket tudnak olvasni. Ezek a leghatékonyabbak, de sebészeti beavatkozást igényelnek. A részlegesen invazív eszközök a koponya belső felületére kerülnek, de nem hatolnak be az agyszövetbe. A nem-invazív megoldások, mint az EEG sapkák, kívülről mérik az agyi aktivitást, sebészet nélkül, de kevésbé pontosak.

A működés elve viszonylag egyszerű: az agy neuronjai elektromos jeleket bocsátanak ki amikor aktiválódnak. Ezeket a jeleket érzékelők fogják fel, számítógépes algoritmusok (gyakran mesterséges intelligencia) elemzik és értelmezik, majd parancsokká alakítják. Például ha egy bénult ember a karja mozgatására gondol, a BMI észleli ezt a szándékot és egy robotkart vagy számítógépes kurzort mozgat helyette.


Orvosi áttörések: Új remény a pácienseknek

Az agyi-gépi interfészek leginkább az orvostudományban hoztak áttörést. A Neuralink, Elon Musk cége, 2024-ben kezdte meg az első emberi klinikai tesztjeit. Az első páciens, aki a Neuralink implantátumot kapta, képes volt gondolataival számítógépes kurzort mozgatni és videojátékokat játszani. Bár ez első látásra szerénynek tűnhet, egy teljesen bénult ember számára ez óriási szabadságot jelent.

Más cégek is jelentős előrelépéseket tettek. A Synchron kevésbé invazív megközelítést használ – az eszközüket az agyi vérerek keresztül juttatják be, hasonlóan a szívkatéterezéshez. Több páciens is sikeresen használja már ezt a technológiát kommunikációra és eszközök irányítására. A Blackrock Neurotech pedig már évek óta működtet BMI-t páciensekben kutatási célokra, és rendkívül részletes adatokat gyűjt az agy működéséről.

Alkalmazási területek az orvostudományban

Fogyasztói alkalmazások: A mindennapi élet újradefiniálása

Bár az orvosi alkalmazások vezetik a fejlődést, a fogyasztói neurotech piac is gyorsan növekszik. Már elérhetők EEG-alapú headsetok, amelyek mérik az agyi aktivitást és segítenek a meditációban, alvásban vagy koncentrációban. Cégek, mint a Muse vagy az Emotiv, olyan eszközöket kínálnak, amelyeket otthon bárki használhat.

A gaming ipar is felfedezte a neurotechot. Képzeld el, hogy gondolataid erejével irányítasz egy karaktert vagy egy drón repül a koncentrációd alapján. Bár még gyerekcipőben jár, ez a technológia már létezik prototípus formában. Sőt, egyesek azt jósolják, hogy a jövőben a virtuális valóság és az agyi-gépi interfészek integrációja teljesen új szintű immerzív élményt hoz majd.

Az produktivitás területén is vannak kísérletek. Olyan alkalmazások fejlesztése folyik, amelyek figyelmeztetnek, ha csökken a koncentrációd, vagy amelyek automatikusan optimalizálják a munkakörnyezetedet az agyi állapotod alapján. Néhány vállalat azt vizsgálja, hogyan lehetne BMI-val gyorsabbá tenni az adatbevitelt – elképzelhető, hogy a jövőben gyorsabban "gépelhetsz" gondolatokkal, mint billentyűzettel.

Ahogy az online szórakozás is fejlődik – legyen szó streaming platformokról vagy akár casino nv típusú interaktív oldalakról –, a neurotechnológia új dimenziókat nyithat meg a felhasználói élményben, például adaptív tartalmat kínálva az érzelmi és kognitív állapot alapján.

A neurotech piac és globális szereplők

A globális neurotech piac 2024-ben elérte a 15 milliárd dollárt, és előrejelzések szerint 2030-ra meghaladja a 40 milliárd dollárt. A növekedést az öregedő népesség, a neurológiai betegségek növekvő prevalenciája és a technológiai áttörések hajtják.

A vezető cégek között találjuk a Neuralink-et (USA), Synchron-t (USA/Ausztrália), Paradromics-t (USA), Blackrock Neurotech-et (USA), valamint európai és ázsiai vállalatokat is, mint a Kernel vagy a kínai székhelyű NeuroXess. A befektetések hatalmasak – több milliárd dollár áramlik az iparágba kockázati tőkétől, kormányzati grántoktól és nagy technológiai cégektől.

Regionális különbségek is láthatók. Az Egyesült Államok vezeti a kutatást és kereskedelmi fejlesztést, az Európai Unió szigorúbb szabályozást alkalmaz, de erős kutatási programokat finanszíroz, míg Kína agresszívan fektet be a területbe, gyakran kevésbé szigorú etikai keretek között.

Etikai kihívások és aggályok

Az agyi-gépi interfészek ígéretes jövője mellett komoly etikai kérdések is felmerülnek. Az adatvédelem és biztonság talán a legnagyobb aggály. Ha egy eszköz olvasni tudja a gondolataidat, ki garantálja, hogy ezek az információk nem kerülnek rossz kezekbe? Egy feltört BMI elképzelhetetlen károkat okozhat – nemcsak az adataink sérülnének, hanem akár az irányításunk a saját testünk felett is veszélybe kerülhetne.

A hozzáférés és egyenlőség szintén kritikus kérdés. A BMI technológia jelenleg rendkívül drága. Ha csak a gazdagok engedhetik meg maguknak, az társadalmi egyenlőtlenségeket mélyíthet el – egy olyan világot teremtve, ahol vannak "továbbfejlesztett" és "nem továbbfejlesztett" emberek.

További etikai dilemmák

A jövő kilátásai

A következő években tovább gyorsul a fejlődés. Várható, hogy 2026-2027-re több BMI eszköz is megkapja a regulációs jóváhagyást szélesebb orvosi használatra. A technológia miniatűrizálódik, vezeték nélkülivé válik, és egyre megfizethetőbbé. A mesterséges intelligencia integrációja javítja a jelek dekódolását, így precízebbé és használhatóbbá teszi az eszközöket.

Egyes kutatók azt jósolják, hogy 2030-ra az agyi-gépi interfészek természetes részévé válnak az életünknek – hasonlóan, ahogy ma már okostelefonok nélkül elképzelhetetlennek tűnik az élet. Mások óvatosabbak, hangsúlyozva, hogy a technológiai, etikai és szabályozási kihívások lassíthatják az elterjedést.

Új korszak küszöbén

Az agyi-gépi interfészek forradalmi technológiát jelentenek, amely újradefiniálhatja az emberi képességeket és az emberi-gép kapcsolatot. Az orvosi alkalmazások már most életeket mentenek és szabadságot adnak sérülteknek. A fogyasztói alkalmazások új lehetőségeket ígérnek a mindennapi életben.

Ugyanakkor óvatosan kell haladnunk. Az etikai kihívásokat nem szabad figyelmen kívül hagyni, és gondoskodnunk kell róla, hogy ez a technológia mindenki javát szolgálja, ne csak a kiválasztottakét. A következő évek kritikusak lesznek annak meghatározásában, hogyan integrálódik a neurotech a társadalomba.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Pályázat a legaktívabb nyugdíjas önkéntesek részére

2026. január 22.

A K&H örök aktív pályázatra január 31-én éjfélig online lehet jelölni azokat a nyugdíjas státuszú önkénteseket, akik közösségépítő munkájukkal nap mint nap bizonyítják, hogy a mozgalmas, örömteli és közösségben megélt időskor nem kivétel, hanem követendő példa. Az aktív időskor nem feltétlenül a fizikai teljesítményről szól, sokkal inkább a nyitottságról, a tudatosságról és a kapcsolódásról.

A K&H örök aktív pályázat célja, hogy felhívja a figyelmet a hosszan tartó, aktív élet értékére. Az időskor is lehet élményekben gazdag, tevékeny életszakasz, amelyet mindenki a saját módján élhet meg. Legyen szó rendszeres mozgásról, alkotásról, tanulásról, közösségépítésről vagy önkéntes szerepvállalásról. A K&H örök aktív pályázatra január 31-én éjfélig online lehet jelölni azokat a nyugdíjas státuszú önkénteseket, akik közösségépítő munkájukkal nap mint nap bizonyítják, hogy nemcsak maguk élnek mozgalmas, örömteli és közösségben megélt napokat, hanem önként szerveznek más időskorúak számára is hasonló céllal tevékenységeket.  

Fogtisztítás, hogyan?

2026. január 22.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a napi kétszeri, megfelelő technikával végzett, alapos fogmosás megfelelő védelmet ad.

A helyes szájhigiénia fenntartása és a fogak épségének megőrzése érdekében fogorvoshoz ne csak akkor menjünk, amikor panaszunk van, hanem legalább évente, a kor előrehaladtával pedig félévente. A szakember az ellenőrzés során felismeri a szájhigiéniával kapcsolatos problémákat, elvégzi a megfelelő kezelést, és tanácsokat ad a további károsodások megelőzése érdekében.

A szomorú tények

Nagyon sokszor találkozik a fogorvos vagy szájhigiénikus olyan pácienssel, aki elmondása szerint naponta négyszer-ötször mos fogat, de a szájhigiéniája mégis rossz, tele van fogkővel és az ínye is gyulladt.

Ennek az az oka, hogy Magyarországon az emberek jelentős része nincs tisztában a fogmosás szerepével és helyes technikájával sem. Nincs tudatában annak, hogy a legnehezebben megközelíthető fogközöket és az ínyszél környékét is alaposan meg kell tisztítani. Ezért fontos feladatunknak tartom, hogy mindenkit megtanítsunk a helyes fogmosás gyakorlatára és a fogköztisztító eszközök használatára (fogselyem, fogköztisztító kefe) is.

Alfáktól Omegáig – Digitális Gyermekjóllét Konferencia és Kiállítás 2026

2026. január 21.

Iránytű a digitális neveléshez a családtól az iskoláig

A rendezvény szervesen épít a 2025-ös konferencián bemutatott, „0–9 éves korosztály és a digitalizáció” című szakmai háttéranyagra, amely a legkisebbek digitális környezetét és kockázatait térképezte fel. A 0-9 évesek digitális jóllétéről – Digitális Gyermekjóllét

Ennek folytatásaként 2026-ban első alkalommal kerül bemutatásra egy új, célzott ajánláscsomag, amely kifejezetten a szülőknek, pedagógusoknak és gyermekekkel foglalkozó szakembereknek nyújt gyakorlatias, a mindennapi döntésekhez kapcsolódó szempontokat és javaslatokat.
Az ajánlások célja nem egységes szabályok előírása, hanem használható keretek és megközelítések bemutatása.

Több nézőpont, egy közös szakmai keret

A konferencia egységes szakmai keretben, mégis több nézőpontból vizsgálja a digitális gyermekjóllét kérdését: nevelési és pedagógiai szempontból, mentális és testi egészséget érintő összefüggések mentén, valamint szabályozási és hatósági nézőpont felől.
Külön figyelmet kap a mesterséges intelligencia megjelenése is, amely új kérdéseket vet fel a digitális nevelés, a szülői szerepek és az intézményi felelősség területén.