Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nő a szív- és érrendszeri halálozás kockázata a rákbetegeknél

Érdekességek2019. december 03.

A rákos betegeknél megnő a szív- és érrendszeri problémák kockázta: több mint tíz százalékuk halálát nem a rák, hanem szívbetegség okozza – állapította meg egy hosszú távú, nagy létszámú kutatás.

Fotó: 123rf.comA European Heart Journal hárommillió amerikai beteg adatait elemezte: a pácienseket 28 féle rákkal diagnosztizálták az elmúlt 40 évben. A tudósok felhívták rá a figyelmet, hogy a daganatos betegségek túlélési aránya ugyan javul, de az orvosoknak nagyobb gondot kell fordítani a betegek kardiovaszkuláris állapotának folyamatos ellenőrzésére.

A tanulmányban vizsgált 3,23 millió páciens 38 százaléka hunyt el rákbetegségben, 11 százalékuk pedig valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, utóbbi háromnegyede szívbetegség volt – számolt be róla a BBC News.

Magasabb arányban voltak a hólyag-, gége-, prosztata-, méh-, bél- és mellrákos esetek azok között a ráktúlélők között, akik szív- és érrendszeri betegségben hunytak el.

A rákos betegeknél a szív- és érrendszeri kockázat a kemoterápia és a sugárkezelés miatt az első évben magas volt. De a kockázat később is magasabb maradt a rákkal nem diagnosztizált népességhez képest. A tanulmány szerint a daganatos betegek “állandóan a megnövekedett kockázatnak voltak kitéve”.

A kutatást vezető Nicholas Zaorsky, az amerikai Penn Állami Rákintézet sugárterápiás onkológusa rámutatott, hogy amennyiben ezekkel a kockázatokkal tisztában vannak az orvosok és a betegek, az segíthet abban, hogy a páciensek egészséges életmóddal csökkenthessék a szív- és érrendszeri betegség kialakulását, s egyúttal a daganat visszatérésének kockázatát is.


A kutatók pontosan nem állapították meg, hogy mi okozza a megnövekedett kockázatot a rákbetegeknél. Vélelmezésük szerint közrejátszik a kemoterápia és a sugárkezelés, de az életmód is szerepet játszhat.

A Brit Szívalapítvány orvosigazgatója, Metin Avkiran hangsúlyozta, hogy a rákbetegséget kezelő orvosoknak és a kardiológusoknak a kezdetektől együtt kell működnie, és kialakítani egy olyan korai stratégiát, amely minimalizálja a rákot túlélő betegek szív- és érrendszeri problémáinak kialakulását.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.