Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nőhet a fiatalok szívbetegsége, ha a kismama cukorbeteg

Érdekességek2024. június 11.

Nőhet a fiatalok szívbetegsége, ha a kismama cukorbeteg post thumbnail image

Fokozott lehet a kockázata a szívbetegség kialakulásának azoknál a fiatal felnőtteknél és kamaszoknál, akiknek az édesanyja cukorbetegséggel küzdött a várandósság idején – derült ki egy friss tanulmányból.

A winnipegi Manitoba Egyetem kutatói megállapították, hogy azoknál az embereknél, akiknek az édesanyja terhességi cukorbeteg volt, 50-200 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki szívbetegség még 35 éves koruk előtt, mint azoknál, akik nem voltak kitéve a cukorbetegségnek a méhen belül – olvasható a Canadian Medical Association Journal (CMAJ) című orvosi folyóiratban.

 „Ezek a megfigyelések alátámasztják azt a feltételezésünket, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kamaszkori és fiatal felnőttkori kialakulása összefüggésben van az anyai cukorbetegséggel” – húzta alá Jonathan McGavock, a manitobai gyermekkórház kutatóintézetének munkatársa, a Manitoba Egyetem docense.

A szakemberek csaknem 190 ezer anyától született több mint 290 ezer olyan gyerek adatait elemezték, akik 1979 és 2005 között jöttek világra a Kanada déli középső részén lévő Manitoba tartományban.

A gyerekek 2,8 százaléka volt kitéve gesztációs diabétesznek (terhességi cukorbetegség) és 1,1 százalékuknál az anya már a terhesség előtt is 2-es típusú cukorbetegséggel küzdött.

A két érintett cukorbetegségnek való kitettség gyakorisága egyre nőtt a tanulmány ideje alatt, és a tendencia a világ más területein is megfigyelhető volt.

Az anya cukorbetegségének kitett fiatalok körében a három leggyakoribb diagnózis a magas vérnyomás (8713 ember), a 2-es típusú diabétesz (3568 ember) és az iszkémiás szívbetegség (715 ember) voltak.


Fotó: gettyimages.com

A Manitobában több mint 30 év alatt született csaknem összes gyerek adatait elemezve megállapítottuk, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknek az anyja cukorbeteg volt a várandósság idején, 30-80 százalékkal nagyobb valószínűséggel jelentkezett valamilyen szívpanasz és 2-3,4-szer nagyobb eséllyel alakult ki valamilyen szívbetegség-kockázat, például magas vérnyomás, diabétesz, mint azoknál, akiknek az anyja nem küzdött diabétesszel a terhességkor” – mutatott rá McGavock.

A kutatók szerint az eredményeik hozzájárulhatnak a megelőzést szolgáló egészségügyi intézkedésekhez.


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Testmozgás télen: tervezzük meg!

2026. február 11.

Ha téli üdülésünk alatt vagy egyszerûen csak egy szép napos, de hideg hétvégén bármilyen fizikai tevékenységre, testmozgásra, sportolásra készülünk kinn a szabadban, nagyon fontos, hogy ismerjük a vele járó teendõket.

Mielõtt nagy felbuzdulásunkban rövid dõre, vagy elõre eltervezett téli utazásunk alkalmával egy-két hétre nekiindulnánk a hegynek-völgynek, gondosan készüljünk fel rá. Akár magas hegyeket választunk úti célunknak, akár csak sík terepen kívánunk friss, hideg levegõt szívni, testmozgással egybekötve, tervezzük meg, milyen óvintézkedéseket tegyünk az alacsony hõmérséklet negatív hatásainak kivédésére.

Figyeljük a hõmérsékletet!

Elõször is nem szabad semmilyen fizikai tevékenységet végezni a szabadban, ha a hõmérséklet -20 fok alá süllyed, kivált, ha ezzel egyidejûleg jeges szél is végigsöpör a síelésre vagy bármely egyéb sportolásra, testmozgásra kiszemelt domboldalon, egyéb terepen. Ilyen idõjárási viszonyok mellett a ránk leselkedõ veszélyek száma messze meghaladhatja a testmozgással járó, kívánt elõnyökét.

Farsangi fánk recept

2026. február 11.

Még egy hétig farsangi időszak van, így alkalmas a fánk sütés. No de honnan ered az, hogy ilyenkor fánkot illik enni?   

A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, alakos játékok, farsangi jelmezek, köszöntők, farsangtemetés. Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is. Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek (disznóvágások), kocsonya (hamarosan recepttel), káposzta (hamarosan ez is jön) és a farsangi fánk (ezt pedig most nézzük meg) terjedtek el. A farsang utolsó napja húshagyó kedd, és a másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja. A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk. Farsangkor fánkot kell enni, és illik házilag is készíteni! Magyarországon a fánksütés a Dunántúlról terjedt el és leginkább a 19. századtól, de már 1603-ban említést tesznek, hogy gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán – hetedik fogásként – már fánkot szolgáltak fel. A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklevárral töltünk.

Itt a farsang!

2026. február 10.

A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.


A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
Csúcspontja a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami tulajdonképpen nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (Rio de Janeiro, Velence). Magyarországon a farsang farkának nevezett időszak legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás.

Gonoszűző, tisztulatot adó, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. Ilyen a zajos kongózás, hajnalozás, az állakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, amely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél "elhantolása" is; de ilyen a turizás, sardózás, a turka, a busó, és kuka (dőre) járás is. Régen ide tartozott a legény és lányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és lányok életvesszővel való megütögetése és az állatok zabáltatása, körülfüstölése. A lakodalmak, a háromnapos vigadalom és rítusrend általában hétfőn vagy szerdán kezdődött. A régiségben a legtöbb lakodalmat farsang végén tartották. Valamikor a szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot nevezték farsang farkának, a hét hátralévő részének csonkahét volt a neve. Húshagyót néhol sonkahagyónak is mondták, a hamvazószerda vidékenként kapott más-más titulust: pl. hamvas böjtfő, böjtfakadó, de csak a száraz és fogöblítő szerda népi eredetű. Csütörtöknek pedig csonka, zabáló, torkos, dobzódó a neve, mert akkor felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradék elfogyjon.