Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Növekvő antibiotikum-felhasználás, növekvő gyógyszer-rezisztencia

Érdekességek2018. április 15.

Az antibiotikum-felhasználás 65 százalékkal nőtt világszerte, annak ellenére, hogy az antibiotikum-rezisztencia, vagyis a gyógyszerekkel szemben ellenálló úgynevezett szuperbaktériumok terjedése globális egészségügyi válsággal fenyeget.

Az antibiotikum-felhasználás 65 százalékkal nőtt világszerte (2000 és 2015 között) annak ellenére, hogy az antibiotikum-rezisztencia, vagyis a gyógyszerekkel szemben ellenálló úgynevezett szuperbaktériumok terjedése globális egészségügyi válsággal fenyeget - derült ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmányból, amelynek szerzői 76 országot vizsgálva készítették el a globális antibiotikum-felhasználás eddigi legátfogóbb elemzés.

A washingtoni Center for Disease Dynamics, Economics & Policy, a Princeton Egyetem, a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) és az Antwerpeni Egyetem munkatársainak eredményei szerint 2000 és 2015 között 65 százalékkal nőtt az antibiotikumok globális felhasználása - elérve a 35 milliárdos napi terápiás dózist (DDD) - írta a medicalxpress.com.


Az alacsony és közepes jövedelmű országokban összességében 114 százalékkal, ezer emberre vetítve 77 százalékkal nőtt napi szinten az antibiotikum-felhasználás a vizsgált időszakban. Az utóbbi mutató részben a népességnövekedés számlájára írható.

Az alacsony és közepes jövedelmű országok egy részében az antibiotikum-alkalmazás mértéke meghaladta a magas jövedelmű országok mutatóit. Ugyanakkor jelentős részükben az egy főre jutó antibiotikum-fogyasztás továbbra is jelentős elmarad a magas jövedelmű országokétól, egyebek között a gyógyszerek magas ára és a szabadalmi oltalmak miatt.

A leggyakrabban használt antibiotikumoknak számító széles spektrumú penicillinek alkalmazása 36 százalékkal nőtt világszerte 2000 és 2015 között. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban a növekedés mértéke - a legmagasabb - 56 százalék, míg a magas jövedelmű országokban 15 százalék volt.

A szuperbaktériumok elleni küzdelemben utolsó mentsvárnak tartott antibiotikumok, úgy mint linezolid, karbapenem és kolisztin használata csaknem az összes országban jelentősen növekedett.

Az antibiotikumok fogyasztásának növekedése az alacsony és közepes jövedelmű országokban nagyrészt a gazdasági növekedéssel volt összefüggésben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mire jó a frekvenciaterápia?

2026. január 10.

Napjainkban a mozgáshiány és a krónikus stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi kihívást. A tartós stressz jelentősen megnöveli a szervezet oxigénigényét, ami a romló keringéssel együtt, hosszú távon oxigénhiányhoz, gyulladásokhoz, a sejtek savasodásához és a sejtközötti tér károsodásához vezethet. Egyre nagyobb figyelem irányul az olyan alternatív terápiás megoldásokra, amelyek a sejtek közötti kommunikációt és az öngyógyító folyamatokat támogatják.

Az inaktivitás és a krónikus stressz korunk népbetegségeinek fő katalizátoraivá váltak. A stressz önmagában 70-80 százalékkal növeli a szervezet oxigén igényét, de a hosszabb ideig fennálló folyamatos feszültség hatására, az állandó oxigén hiány már olyan komoly tüneteket eredményezhet, mint az állandó vérnyomás-emelkedés, szöveti károsodás vagy akár a sejtelhalás.

„Ezek a folyamatok együttesen eredményezhetik a salakanyagok kiválasztódásának fokozódását, A sejtközti savasodás kikezdi a sejtmembrán épségét, gátolja a sejtek közötti ioncserét, ami aktiválhatja a gyulladásos folyamatokat” – magyarázta Bartalis Bertalan természetgyógyász, bioenergetikus- NLS szakértő.

20 éve a cukorbetegség megelőzéséért és kezeléséért

2026. január 09.

Erős Antónia kerek évfordulót ünnepelt. „Akkor kezdtem el igazán egészségesen élni, amikor megtudtam, hogy cukorbeteg vagyok. A diagnózis elfogadása nem könnyű, de megtanított arra, mennyit tehetünk magunkért, ha odafigyelünk és tudatosabbá válunk” – vallja Erős Antónia, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány alapítója és vezetője, aki immár húsz éve dolgozik azon, hogy a cukorbetegségről ne félelemmel, hanem tudással és megértéssel beszéljünk.

A népszerű híradóst és munkatársait köszöntötték az alapítvány által rendezett „Együtt a korszerű diabétesz-kezelésért” elnevezésű innovációs szakmai Fórumon, Budapesten, ahol a döntéshozók, a Magyar Diabetes Társaság képviselői, orvosok, iparági szereplők és betegszervezetek ültek egy asztalhoz, hogy közösen gondolkodjanak a hazai diabétesz-ellátás jövőjéről. A születésnapi tortát, a Meggy-Mandula szimfóniát amely az idei Magyarország Cukormentes Tortája verseny 2. helyezettje Benczur Sándor és Kovács János, a hódmezővásárhelyi Marcipán Cukrászda cukrászai alkották meg.

Az extrém hideg miatt fokozott készültséget kért az NNGYK

2026. január 09.

A rendkívüli téli időjárás fokozott egészségügyi kockázatot jelent, elsősorban a veszélyeztetett csoportok számára. A biztonságos és zavartalan betegellátás fenntartása érdekében a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) időben megtette a szükséges intézkedéseket, és felkérte az egészségügyi ellátórendszer szereplőit az extrém hideg időjárásra való felkészülésre. Egyúttal kéri a lakosságot, hogy a rendkívüli hideg idején fokozottan figyeljen önmagára és környezetére.

A folyamatos és biztonságos betegellátás érdekében az NNGYK arra kérte a fekvőbeteg-ellátó intézményeket, hogy az extrém hideg időjárásra tekintettel tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Ennek keretében kérte, hogy mérlegeljék a dializált, valamint kúraszerű ellátásban részesülő betegek ideiglenes fekvőbeteg-ellátását. A patikákat arra kérték, hogy ellenőrizzék és töltsék fel készleteiket. Különösen figyeljenek a sürgősségi gyógyszerekre, a krónikus betegek orvosságaira, valamint az ügyeleti időszakban várható igényekre, hogy elkerüljék az időjárás okozta esetleges ellátási akadozást.

Az extrém hideg időjárás különösen veszélyes az idősekre, a csecsemőkre és kisgyermekekre, a krónikus betegségben szenvedőkre, a mozgásukban vagy mentálisan korlátozott személyekre, a szociálisan hátrányos helyzetűekre, valamint a hajléktalan emberekre. Az idősek szervezete a hidegre fokozottan reagál: az alacsony hőmérséklet növeli a szív- és érrendszer terhelését, emelheti a vérnyomást, szívritmuszavart idézhet elő, valamint súlyosbíthatja a légúti és anyagcsere-betegségeket. A krónikus betegek számára ezért különösen fontos, hogy extrém hidegben lehetőség szerint ne tartózkodjanak huzamosabb ideig a szabadban.